Igazi sikersztori Kuttor Csaba és társainak története: öt-hat elszánt sportoló összeállt, hogy létrehozzák az ország egyik legjobb triatloncsapatát. Újbuda Önkormányzata mindig mögöttük állt, amióta a kerületben működnek.
A triatlon sokunk számára az a sport, amiről biztosan hallottunk, egyszer láttuk a tévében, a három sportágból egyet talán rendszeresen űzünk is. Azt valószínűleg kevesebben tudják, hány kilométert kell teljesíteni az egyes sportágakban, azt pedig még kevesebben, hogy ez becsapós kérdés, hiszen a távok sok mindentől függnek, és állandóan változnak. Kuttor Csaba neve viszont sokaknak ismerős lehet: a magyar triatlonista háromszor is kvalifikálta magát nyári olimpiára. Mára visszavonult a versenyzéstől, ám a sporttól képtelen elszakadni, jelenleg a jövő generációját edzi.
Élvonalban már az első naptól
Kuttor Csaba triatlonos karrierjének első éveiben Kaposvár színeiben indult. 2002-ben még két év volt hátra az athéni olimpiáig, de ő már nagyban készült rá, méghozzá majdhogynem saját zsebből. Egyértelmű lett számára, hogy szüksége van egy profi csapatra, ami segít a menedzselésben. – Huszonévvel ezelőtt még nem nagyon támogatták a triatlont – mondta lapunknak. – Ha megjelent valaki mint ifjúsági világbajnok, az pont nulla forintot ért bármilyen szponzornál. Ha viszont egy nagyon domináns csapatot mögé teszünk, arról nem is beszélve, hogy annak többi tagja ugyanúgy letarolja a saját kategóriáját a sportágban, az már támogathatóbb – emlékezett a felismerésre. 2002-ben meg is alakult az eleinte csak Kuttor Csabából és több válogatott szintű sportoló barátjából álló kvázi profi csapat. A sors fintora, hogy ő maga végül tüszős mandulagyulladással az olimpiai faluban lábadozott, és rajthoz sem tudott állni Athénban.
Óbuda vagy Újbuda?
Az eleinte öt-hat fős csapat létszáma 2008-ra már meghaladta a húszat, miközben a közösség egyik fele Óbudán edzett, a másik Újbudán. Adta magát a kérdés: akkor most hová? A választás egyértelműen Újbudára esett, több okból kifolyólag. Az akkori városvezetés szívesen látta és támogatta is a csapatot, valamint ahogy Csaba fogalmazott: „elég nagy triatlonos őrület volt itt délen, és azt összefogtuk”. Ez úgy nézett ki, hogy a Lágymányosi Torna Klubban, illetve a Nyéki Imre Uszodában már amúgy is aktívan versenyre készülőket beépítették a csapatba, valamint sokan keresték meg őket, hogy szeretnének csatlakozni.
2008-tól Uniqa Team Újbuda néven folytatták az edzéseket. A későbbiek során ugyan többször is változott a kerület vezetése, de a triatloncsapat mindig megkapta a figyelmet. – A kerület pártállástól függetlenül mindig mögöttünk volt. És ezt próbáltuk mindig meghálálni – emelte ki a triatlonos. – Csak hogy egy példát mondjak: 2010-ben Dudás Eszter révén volt egy váltó aranyérmünk az Ifjúsági olimpián. De később is minden esztendőben hozott haza valaki valamit – tette hozzá.
Boldog békeidők
2008-tól 2015-ig, ahogy Csaba fogalmazott, „igazából minden jó volt, szépen nőttünk”. A csapat létszáma elérte a 100–120 főt – ami már megkövetelte extra edzők felvételét –, a profik mellett sokan voltak ott pusztán a sport szeretetéből. Akármennyire örült azonban a sikernek, Kuttor Csaba a minőséget sokkal fontosabbnak tartotta a mennyiségnél. – Ahogy nőtt a létszám, vele együtt megjelentek kisebb-nagyobb repedések – írta le a helyzetet. Mindennek nyomán végül kettévált a társaság, 2015-ben megalakult a Megathlon SE, amely elsősorban azokat szolgálta ki, akik nem feltétlenül a legnagyobb versenyekre szeretnének felkészülni, sokkal inkább a sport szerelmesei. Ezek után Kuttor Csaba nyugodt szívvel tudott azokra a triatlonozókra koncentrálni, akik a legtöbbet akarták kihozni magukból. Ugyan sosem volt konkrét terve, hogy a semmiből teremtsen több, egymástól külön álló sportegyesületet, mégis sikerült megvalósítania. A Megathlon SE mellett a később szintén belőlük kivált Castor SE is máig meghatározó egyesülete az újbudai sportéletnek.
Covidtól rezsigondokig
Mind a Covid-járvány, mind a tavaly bekövetkezett robbanásszerű energiadrágulás miatt rengeteg középületet fenyegetett a bezárás veszélye. A járvány idején a fertőzéseket akarták megakadályozni az uszodai korlátozásokkal, az energiaárak elszabadulásakor viszont maga az üzemeltetés került veszélybe, egyszerűen nem lehetett finanszírozni. – Mi szerencsére jó helyzetben voltunk, mert a kiemelt uszodákat nem zárták be – számolt be az edző. – Persze így is voltak olyan edzések, amelyeket félbehagytunk, de a legkomolyabb sportolóink továbbedzhettek – tette hozzá.
Nincs megállás
Kuttor Csaba több évtized után sem érzi úgy, hogy vége a karrierjének. Mint mondta: „sok megszállott van a sportban, ezt mindenki halálig nyomja”. Egy sportoló életpályáján teljesen normális az a váltás, hogy előbb-utóbb felhagy a versenyzéssel, és edző lesz belőle. Neki egyértelmű volt a 2008-as pekingi olimpián, hogy ezt meg kell lépnie. Azóta számtalan válogatott sportolót és korosztályos bajnokot adott a triatlonnak és a kerületnek. Király Kristóf például harmadik lett a 2009-es világbajnokságon, egy évre rá Dudás Eszter ifjúsági olimpiai bajnok lett Szingapúrban, több tanítványa is egymást váltva vezette az európai juniorok ranglistáját. Mindemellett amióta létezik egyesületi összevetés, azóta a Team Újbuda folyamatosan az elsők között van – még ha mindig más néven is –, a Tiszaújvárosi TK-val holtversenyben ötször-ötször diadalmaskodtak az elmúlt húsz évben. De van egy másik, kicsit nehezebben mérhető eredmény is: a teremtő munka olyan új színfoltokat hozott létre a triatlon magyarországi vásznán, mint a már említett három egyesület, sok olyan szakember, edző van, aki náluk kezdte a triatlont, még sportolóként.
Kuttor Csaba a jövőben sem áll meg, még csak nem is lassít az edzői pályán. – Nincs megállás! Szépen lassan növelni szeretném a csoportom létszámát. Kicsit a fitneszesebb irányba elvinni, de közben a legjobbakra extra figyelmet fordítani. Szeretnék az edzések szakmai színvonalán még tovább emelni. Jó látni, hogy ehhez megvannak a megfelelő tanítványaim. Rengeteg a lehetőség – hangsúlyozta. Csapatával együtt várja a 2023-tól már Ganzair Team Újbuda néven működő klubba azokat, akik úgy gondolják, megvan bennük az elszántság ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljenek a triatlonsportágban.
