Az elmúlt években többször felröppent a hír, hogy bezárhat a korábban Kertészeti Egyetemként ismert MATE budai campusa, ezzel pedig veszélybe kerülhet a páratlan értékű, 140 esztendős Budai Arborétum. Kormányzati és egyetemi részről ezt ugyan többször cáfolták, a Villányi úti campus elköltöztetése mégsem került le a napirendről. A Ráday Mihály-díjat idén elnyerő Entz Géza művészettörténész, a Gellérthegy Védő Egyesület elnöke, volt államtitkár, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal egykori elnöke rávilágított: a növénygyűjtemény megőrzése lehetetlen az egyetemi campus nélkül.
Hogyan kerül egy épület műemléki védelem alá?
Erről a mindenkori illetékes miniszter dönt, a műemlékké válás alaki követelményeit pedig törvény írja elő. Ennél is fontosabb a műemlék és a műemléki érték fogalma, hiszen nem minden műemléki értéket képviselő objektum kap műemléki védettséget. Ez egy jogi intézkedési csomag, ami nélkül elképzelhetetlen a városfejlesztés, amennyiben törődünk az értékeinkkel. Ez egy közösségi cél.
Akkor mitől függ, hogy egy épület megkapja a védettséget? Hogy milyen régi, mennyire esztétikus, vagy hogy reprezentatív képviselője-e adott korszaknak, stílusirányzatnak?
Valóban ezektől is függ. A műemlék művészeti és történelmi emléket jelent, ez a kettő általában összekapcsolódik. Az olyan országos jelentőségű építészeknek, mint Lechner Ödön vagy Ybl Miklós, minden épülete műemlék. Városok, városközpontok és területi védelem alá eső épületegyüttesek is műemléki védelem alá kerülhetnek. Amikor megkapják a jogi védelmet, részletes leltárt kell készíteni róluk, amelynek alapján kiköthető, mit kell feltétlenül fenntartani bármilyen átépítés vagy változtatás esetén. Ilyen lehet például a homlokzat, vagy akár egy szobor.
Előfordul, hogy egy új épülettől kell megóvni a régieket, mert belerondít a város történelmi panorámájába. A Mol-tornyot megépülésekor sok kritika érte, miközben rajongótábora egyre nő. Ön melyik oldalon áll?
Döntse el mindenki, mit lát, amikor északról, a budai rakpartról közeledik a belvárosba. Ahogy elhagyjuk az Árpád hidat, és a Duna jobb partján megpillantjuk a Gellért-hegyet, a másik oldalon pedig a parlamentet, egyszer csak megjelenik egy a Gellért-heggyel rivalizáló, teljesen értelmetlen torony, ami nemcsak innen, hanem szinte mindenhonnan látható. Ha valakinek ez tetszik, szíve joga, ám esztétikailag aligha elfogadható. A dunai panoráma is azért érdemelte ki a világörökségi címet, mert a világon ez az egyik legnagyobb olyan terület, ahol egybefüggően fennmaradtak az óvárost adó, összeérő történelmi negyedek. A rangos címet adó UNESCO épp ezért kifogásolta a toronyházat már a kezdetekkor.
De elkerülhetetlen, hogy a klasszikus épületek közé idővel beékelődjenek modern épületek is…
Persze hogy van helyük a városban, de más egy új épület és más egy felhőkarcoló, utóbbi egyébként egy értelmetlen épület, kivéve, ha a telekárak szükségessé teszik. Hiába tekintenek rá egyesek szimbólumként, nem szerencsés választás, ha egy olajtársaság jelképéről van szó, amiről nem éppen a környezetvédelem jut az eszünkbe. Egy olajcég ezért egy zöld környezettel harmonizáló szimbólumot is építhetett volna.
2022 augusztusában a média arról számolt be, hogy Gödöllőre költöztetnék a Villányi úti MATE-intézményt. Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott az egyetemmel, amely azt mondta, nem tervezik a campus bezárását. Van ok a nyugalomra?
Erre nehéz válaszolni. Egy biztos: az arborétumon belül helyezkednek el az egyetemi campus épületei, így a kettő között szoros a tartalmi kapcsolat. A legfőbb ok, amiért tilos megbolygatni ezt az egységet az az, hogy az arborétum az egyetem nélkül nem létezhet. Az arborétum ugyanis nem egy egyszerű kertészeti létesítmény, amit bármilyen kertész képes fenntartani. A növénygyűjtemény léte szorosan összefügg az egyetemen folyó oktatási és annak hátterét adó tudományos tevékenységgel. Tehát az egyetem dolgozóinak munkája nélkül fenntarthatatlan ez az ökoszisztéma, amit hangsúlyozom, tanulmányi céllal hoztak létre, nem közpark céllal, utóbbi funkció másodlagos.
Nem működne az sem, ha csak az egyetem költözne el, és maradna a növénykert?
Épp ezek miatt nem. Jól hangzik, hogy az egyetemi és kormányzati szereplők kijelentették, hogy a jövőben fenn kívánják tartani az arborétumot, csakhogy ez cseppet sem életszerű. Az egyetem elköltözése egyet jelentene az arborétum fenntartójának távozásával, így felmerül a kérdés, mit kezd az egyetem alapítványa az ingatlanegyüttessel. Fontos tudni, hogy a campus majd’ összes 1860–1870 közötti épülete műemléki védelem alatt áll. Ezek adják a nemzetközi kapcsolataiban is kiemelkedő intézmény kereteit, amelyek a legkülönbözőbb építészeti stílusokat képviselik, tehát komplex értékről van szó. Pótolhatatlan kincs továbbá, hogy az arborétum egy nagyváros közepén nyújt rekreációs lehetőséget. A jogi védelem tehát adott: az épületek műemléki védelem alatt állnak, az arborétum pedig 1975 óta fővárosi természetvédelem alatt áll.
Tegyük fel, hogy jogállamban élünk. Akkor az arborétumot nem lehet bezárni?
Elvileg nem.
Mitől olyan értékes még ez a 8,5 hektáros terület?
Az arborétum különböző évszakokban más és más arcát nyújtja, a fajok sokfélesége egyedülálló, gyönyörű dzsungelt alkot a budai belvárosban. De az arborétum génbankként is értéket képvisel: nemesített, különleges vetőmagokat őriznek itt, ami az országnak olyan, mint arany a páncélszekrényben. A hallgatóknak pedig nem kell elmenniük például Dél-Amerikába, hogy közelről tanulmányozhassák az ott élő növényeket. A Budai Campust az ükapám, Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa alapította 1853-ban, Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetként. Itt elsősorban vincellér-, azaz borászképzés folyt, ezzel indult el a magyar szakképzés. A magyarországi felsőoktatás talán leggazdagabb hagyományokkal rendelkező egyetemét azért is hiba lenne megbolygatni, mert ha az oktatási-tudományos tevékenységet máshol akarnák folytatni, ahhoz újra kellene telepíteni a növénykertet, de egy 140 éves arborétumot nem lehet csak úgy létrehozni. A felelős döntéshozók eddig úgy nyilatkoztak, egyetértenek ezzel.
Török Dániel
– Csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának – írta meg a Magyar Narancs 2021 nyarán. A lap akkor úgy látta, az egyetemi modellváltásnak áldozatul esett budai campusra és az arborétumra szemet vethetett az egyetem fölött álló kuratórium, továbbá arról írtak, a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt Budai Campust is Gödöllőre költöztetik, tehát a Villányi úti intézmény bezár, az ingatlan eladósorba kerülhet, ahonnan a dolgozóknak és hallgatóknak legkésőbb 2025. nyárig kell kiköltözniük. László Imre polgármester nyilatkozatban állt ki az arborétum védelme mellett, amire Simicskó István, a kerület parlamenti képviselője úgy reagált, minden tiltakozás felesleges, a növénykert nincs veszélyben, hiszen nincs szándék az ingatlan értékesítésére. Újbuda polgármestere a MATE mögött álló alapítvány kuratóriumának elnökéhez, Csányi Sándorhoz fordult, aki 2022. június 1-jei válaszában ezt írta: „Azon hallgatók, akik az idei esztendőben felvételt nyertek a MATE Budai Campusára, ott is fogják tanulmányaikat befejezni és diplomájukat kézhez venni”. Az arborétum jövőjéről pedig úgy nyilatkozott, az alapítvány „nem tervez és nem is tervezett soha semmilyen bezárást vagy bármilyen korlátozó intézkedést”.
Rendkívül értékes ingatlanról van szó, az intézmény 8,5 hektáron terül el a Gellért-hegy déli lábánál, melynek ékköve a szabadon látogatható 3 hektáros Budai Arborétum. M. Szilágyi Kinga professzor, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja a hír kapcsán kijelentette, az arborétum az ország egyik leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, növényállománya közel 25 milliárd forintos eszmei értéket képvisel, amely nélkülözhetetlen a kertészmérnök- és tájépítészképzésben, ezért az arborétum és a hallgatók elválasztása komoly károkat okozna.
A Villányi úti épületegyüttes kálváriája az ezredfordulón indult. Az 1968 óta működő Kertészeti Egyetemet 2000-ben először a gödöllői Szent István Egyetemhez (SzIE), majd a Budapesti Corvinus Egyetemhez csatolták, hogy aztán 2016-ban – az érintett hallgatók és oktatók látványos tiltakozássorozata ellenére – ismét a SzIE részévé tegyék. A változtatás végrehajtója Palkovics László, akkor még felsőoktatási államtitkár volt, aki erőből lenyomva a tiltakozást a budai karok elvételével utat nyitott a kormánynak, hogy elsőként szervezze ki a Corvinus Egyetemet alapítványi fenntartásba. Végül a kormány az összes hazai agrárkart, egyetemet és képzést egyetlen agrár szuperegyetembe olvasztotta. Ez lett a MATE, amelynek kuratóriumában Csányi Sándor és Lázár János ül.
Tavaly a MATE alapítványa közbeszerzést írt ki az agráregyetem új gödöllői campusának megtervezésére, melyben a budai campus integrálása is szerepel. Idén azonban visszavonták a közbeszerzési eljárást, mert állítólag az ehhez szükséges 200 milliárd forintos állami támogatást mégsem kapta meg a projekt.
