Újbudát sokan látják ideálisan „zöldnek”, ahol a természetvédelmi területeken, zöldterületeken kívül is sok a fa és a park. Az önkormányzat vezetése 2019 óta sok mindent tett és tesz azért, hogy a kerület még élhetőbb, „zöldebb” legyen. Bakai-Nagy Zita környezetvédelemért is felelős alpolgármesterrel beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen jó adottságokkal rendelkező kerületben a zöldpolitika.
Miben más Újbuda zöldpolitikája, mint Budapest más kerületeié? Mi jellemző a kerületre ezen a téren?
Általában elmondható, hogy az újbudaiak szeretnek itt élni, és ezért partnerként működnek együtt velünk. Szerintünk ugyanis csak a tudatosan és felelősségteljesen gondolkodó lakókkal való kooperáció hozhat látványos eredményeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban. Ezért az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az oktató-nevelő intézményekben zajló környezeti nevelésre és a lakossági környezet- és klímatudatos szemléletformálásra. Ennek a következetes, évek óta folyó munkának egyik eleme az Újbuda Környezettudatos Óvodája kezdeményezésünk, amellyel elértük, hogy a kerület összes önkormányzati fenntartású óvodája Zöld Óvoda lett. Ez 28 tagintézményt jelent, közülük többen már az Örökös Zöld Óvoda címet is megkapták.
Mi az, amire igazán büszke, mit tart a legnagyobb sikernek ezen a téren?
Nem lehet egyetlen dolgot kiemelni, hiszen zöldpolitikánk elemei egymásra épülnek. De itt is a szemléletformálást említeném, amelyet nem csak tájékoztató kiadványokkal valósítunk meg. A szelektív hulladékgyűjtést gyakran azonosítják a környezetvédelemmel, és ez valóban fontos területe, de ott kezdődik, hogy a gondolkodásmódon változtatunk. 2008 óta osztunk komposztálókereteket a lakosságnak. 2020 óta támogatjuk esővízgyűjtők átadásával a csapadék gyűjtését és hasznosítását. Ez a lakosság fokozatos tudatformálását jelenti, hiszen a csapadékvízről még a mérnököknek is az elvezetés jut eszükbe. Mi viszont azt szeretnénk, ha az egyre rendszertelenebbül lehulló vizet helyben tudnák tartani és hasznosítani tudnák öntözésre, aminek segítségével lehetőségünk nyílik az ivóvízzel is takarékoskodni. A biomassza és a csapadékvíz helyben tartása és hasznosítása elősegíti a környezettudatos gondolkodást.
Egyre több ehhez hasonló pályázatot írunk ki, amelyek a kerületi lakosok, civil szervezetek zöld törekvéseit segítik, egyben motiválják: a teljesség igénye nélkül ilyen a Zöld sziget, a balkonszépítő pályázat, a környezetvédelmi civil pályázat vagy a közösségi kertek kezdeményezés.
Más fronton is sokat teszünk, hogy Újbuda zöldebb, barátságosabb, élhetőbb legyen: a Betonból zöld! programban eddig 1449 négyzetméter régi, rossz, funkcióját vesztett burkolt felületet szüntettünk meg és ültettünk be. Ez hat helyszínt jelent, de a nyár végén és ősszel hét újabb valósul meg, és folyamatosan tervezzük a továbbiakat.
A közösségi kertek igazi sikertörténetnek számítanak – milyen mértékben képes ez a kezdeményezés közösséggé kovácsolni az egy helyen élőket?
Kerületünkben az őrmezői közösségi kerttel kezdődött a sor 2013-ban, 38 parcellával. Jó példával járt elöl, Újbuda más részein is igényként merült fel időről időre, hogy létesítsen az önkormányzat közösségi kertet. Azóta négy másik helyszínen született ilyen, összesen 147 magaságyással. Idén a legújabb kertet Gazdagréten építettük meg. Ötszörös túljelentkezés volt a magaságyásokra, ebből is látszik, mekkora igény van erre. A közösségi kert lényege természetesen a növénytermesztésen túl, hogy a helyiek jobban megismerjék egymást; a kertészkedéssel töltött idő mellett megosztják a praktikákat, magokat, palántákat cserélnek, egymástól tanulnak. Mivel kis területen találhatók a kiskertek, együtt gondozzák a közös kertrészeket, szerveznek kirándulásokat vagy hívnak előadót kertészeti témákban. Az ugyanazon környéken, ám nem egy lépcsőházban lakók így könnyebben megismerik egymást, és legközelebb a buszmegállóban is lesz közös témájuk. Igen fontosak ezek a kertek a közösségépítésben, kiemelt szerepük van a koronavírus-járvány miatti bezártság utáni szocializációban. Lényegesek a környezeti nevelésben is, hiszen esélyt kapnak a társasházban lakók, hogy kertjük legyen. A gyerekek rovarokkal és madarakkal találkozhatnak, megismerhetik az alapvető zöldségeink termesztését. Nincs is jobb, mint a saját paradicsomba vagy paprikába beleharapni a reggelinél!
Milyen területeken lenne még fontos fejlődni?
Az Újbuda Önkormányzata előtt álló környezetvédelmi és klímacélok eléréséhez alapvetően szükséges lenne egy szoros és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása a kerületben működő, nem önkormányzati kezelésben lévő intézményekkel, cégekkel, egyéb vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, lakókkal és lakóközösségekkel. E téren még nagyon sok fejleszteni valót látok, mert a jól működő városi közösségek építése igen nehéz feladat.
„Újbuda már most is az egyik legbarátságosabb kerület, és a lakosokkal együtt 2030-ra igazán rendezett, otthonos, zöld hellyé tesszük.”
Folyamatosan keressük, hogy mivel tudunk még jobbak, még zöldebbek lenni. Létrehoztunk egy munkacsoportot klímastratégiánk végrehajtására, aminek az a jelentősége, hogy a különböző szakterületek munkatársai közösen dolgozzák ki a megvalósítás részleteit. Áttekintjük intézményeink vízfelhasználását, illetve hulladékgazdálkodását, minden egyes telephely adottságaira szabva igyekszünk minimalizálni a vízfelhasználást, valamint a hulladékok keletkezését.
Fontos lenne, hogy az energetikai fejlesztések terén is lépjünk, elengedhetetlen közintézményeink energetikai korszerűsítése. Ez többéves projekt, amelyet idén még több pénzzel támogatva valósítunk meg, de ezt folytatni kell a következő esztendőkben is.
Sok helyen pont a zöldpolitika esett áldozatul a költségvetés szükségszerű megszorításainak, holott az ilyen intézkedések mások mellett a fenntarthatóságot is szolgálják. Hogyan alakult ez a kerületben?
Újbudán 2023-ban a Covid előtti mértéknek megfelelően továbbra is 100 millió forint került a környezetvédelmi alapba, ez a forrás az önkormányzati fejlesztések mellett a lakossági pályázatok és a környezeti nevelés finanszírozását tartalmazza hangsúlyosan, tehát nem beszélhetünk megszorításokról. A vezetés fontosnak tartja a környezetvédelem kérdését, ezért is biztosítja önerőből a terület finanszírozását a korábbi évekéhez hasonló mértékben. A környezetvédelmi alap mellett számos más költségvetési sor is tartalmaz a zöldpolitikához kapcsolódó tevékenységet, ilyen például a zöldfelületek fenntartása és fejlesztése több mint 1 milliárd forint értékben, az épületenergetikai felújítások több száz millió forint értékben.
Önnek mit jelent „zöldnek” lenni?
Kezdhetném azokkal a kisebb lépésekkel, amelyeket a mindennapokban megteszek. Például bevásárláskor viszek magammal textilszatyrot, így nem kell mindig venni akár műanyag, akár papírzacskót. Otthon szelektíven gyűjtöm a szemetet. Sok helyre, ha tehetem, gyalog megyek. Ügyelek arra, hogy mindig lekapcsoljam az áramot a nem használt helyiségekben, energiatakarékos izzókat használok. Az élelmiszer-pazarlás súlyos probléma, én figyelek arra, hogy minden élelmiszert valahogyan hasznosítsak.
Milyen lesz Újbuda 2030-ban, ön milyennek képzeli el?
Remélem, hogy a kerületben addigra korszerűen szigetelt lakóépületek állnak majd, és napelemekkel látjuk el intézményeinket. Meglévő zöldterületeink, parkjaink mellett számos új parkot hozunk létre, a Duna-part végig rekreációs területté válik, ahová piknikezni, pihenni, sportolni járnak a lakosok. De mondhatnék olyat is, hogy 2030-ban ciki lesz szemetelni, aki szemetet dob el, azt megszólják a többiek, rászólnak, hogy azonnal szedje fel. Újbuda már most is az egyik legbarátságosabb kerület, és biztos vagyok benne, hogy a lakosokkal közösen 2030-ra igazán rendezett, otthonos, zöld hellyé tesszük.
