Idén május 3-án és 4-én adta át helyét a Bartók Béla út az Eleven Tavasznak. A művészetkedvelők és a kikapcsolódni vágyók az 1 művész 1 porta nevű kezdeményezés részeként a Szent Gellért tértől a Feneketlen-tóig élvezhették a műalkotásokat, foglalkozásokat, gasztronómiai élményeket és zenei produkciókat.
Különleges látványt nyújtott a Bor és Kézműves Galéria előtt kiállított installáció az Eleven Tavaszon május 3-án és 4-én. Tóth Annamária Rita és Borbás Tóth Marica célja az volt, hogy egy kültéri művel lépjenek be a járókelők terébe, a Bartók Béla út forgatagába. A leporellószerűen meghajtott nagyméretű kép az úttal párhuzamosan elhelyezve lehetőséget adott a nézőnek, hogy mozgás, sétálás közben figyelje meg az installáció különböző oldalain kirajzolódó részleteket. Az alkotást az önkormányzat vezetői is megtekintették az idén 10. születésnapját ünneplő Bartók Béla Boulevard Egyesület (BBB) és több más szervezet jóvoltából megrendezett kétnapos kulturális eseményen. A bemutató sétán dr. László Imre, Újbuda polgármestere elmondta, az önkormányzatnak rendkívül fontos a BBB tevékenysége, az egyesület által nyújtott kulturális ernyő.
Nem csak a turistáké a világ
A világ egyik legismertebb programajánló magazinja, a londoni Time Out 2021-ben is elkészítette a világ legmenőbb környékeiről szóló rangsorát, és Újbudát a hetedik helyre tette a 49 pontból álló listán. – Az értékelés megemlítette, hogy a járvány idején Budapesten sokan a zöldebb budai oldalra tették át székhelyüket, ahol a fasorral szegélyezett Bartók Béla út a legizgalmasabb a bohém kávézókkal, bárokkal, művészeti galériákkal – idézte a polgármester. Hozzátette: „sok még a tennivaló. Fontos, hogy a környék valóban úgy nézzen ki, ahogy azt sokan szeretnék. Ez nem egyszerű. Korábban is azt terveztük, hogy ez a hely a művészet és a kikapcsolódás egyvelegének tere lesz. Most sem szeretnénk, hogy csupán éttermek sorozatából álljon. Ezen több civil szervezet dolgozik.”
Barabás Richárd, Újbuda kultúráért felelős alpolgármestere a Bartók Béla Boulevard funkciójáról, az Eleven Tavaszról, valamint a többi, rendszeresen ide szervezett eseményről, azok sokszínűségéről és a teendőkről beszélt. Az idei Eleven Tavasszal kapcsolatban az alpolgármester a főváros, Újbuda, a helyi kulturális erők és a BBB kooperációjának sikerét emelte ki. – A fesztivál Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulójának ünneplése is volt – mondta. – Az Eleven Tavasszal, illetve Ősszel, a Bartók Feszttel és olyan kisebb programokkal, mint a Szabad a Tér pályázat folyamatosan igyekszünk növelni a pezsgést. Ugyanakkor fontos, hogy az itt élők és a fesztiválozók igényei közt egyensúly legyen. Nem engedhetjük meg, hogy a környék csupán turistaközponttá váljon. Olaszországban is azok a pizzázók a legjobbak, ahol a helyiek esznek – tette hozzá az alpolgármester. A jövő fejlesztéseivel kapcsolatban Barabás Richárd azt reméli, hogy egy, az önkormányzatokkal együttműködő vagy egy szociáldemokrata/zöld kormány segítségével a Gárdonyi tér közelében lévő, egykor ott működő Hadik laktanya helye egy nyitottabb kulturális funkciót kaphat.
Meghosszabbított Belváros
A bemutató második állomása a Szabadság híd budai hídfőjénél, a kerület határát is jelentő Szent Gellért téren volt. Itt Kele Juci SPIRáLtjáró című, többnézetű szabadtéri alkotása volt látható. A helyszínen Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettese hangsúlyozta: az Eleven Tavasz a fővárosban is jelentős szerepet tölt be, egyebek között a különböző városrészeket köti össze. – A környék a pesti Belváros kulturális és társadalmi meghosszabbítása, ahol páratlan kulturális és infrastrukturális fejlődés ment végbe. Minderre a kerület és Budapest is méltán büszke lehet – tette hozzá.
Következett a K.A.S. Galéria. A résztvevők Néma Júlia projektjébe nyertek betekintést. A folyékony földobjektek a vulkánok tengeréből című kiállításon a művész a vulkáni tevékenység fiktív újrajátszását rögzítette tárgyainak felszínén, járatlan utakon közelítve a kerámia mint művészeti médium eredetvidékéhez.
A SZPOT étterem és kulturális központ volt a végállomás, ahol a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művészeti grafikus szak felnőttképzésének csoportos bemutatkozó tárlatát lehetett megtekinteni; a tanév során született grafikai nyomatok mellett a megvalósult tárgyi elemek is szerepeltek az alkotások között.
Szumma szummarum
– A szervezők évről évre azzal a szándékkal hozzák létre a kulturális programkavalkádot, hogy a művészet egyéni és társadalmi képzeletét kitágítsa – mondta Fári István, a BBB elnöke. Az idei májusi hétvége azonban különleges volt: az egyesület 2024-ben lett tízéves, így az Eleven Tavaszon a születésnapot is megünnepelték. – 2014-ben még csak öt lelkes ember gondolkodott egy kulturális egyesület létrehozásán – fűzte hozzá Fári István. – A Bartók Béla út akkoriban nagyon nem így nézett ki, lepusztult volt. Ennek az öt embernek az volt a célja, hogy az utcákat kulturális tartalommal töltse meg, amiben az akkori önkormányzat segített. Így alakult ki a környezet szebbé varázsolásán dolgozó közösségi és építő szellem. Felüdülés a Rákóczi útról átjönni a Bartók Béla útra. Előbbin sok a lepusztult, kihasználatlan tér, a Bartók Béla úton viszont éttermek, galériák, aktív élet várják a látogatókat. Szerintem ez a legjobb hely Budapesten – mondta az egyesület vezetője.
Az idei program a Helló Európa Fesztivál részeként jelent meg. Faix Csaba, a fővárosi fesztivált szervező Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója hozzátette: olyan helyi utcabálokban is gondolkodtak, amelyeket a mikroközösségek is magukénak érezhetnek. – A BBB-vel összetoltuk, amink van: így hoztunk létre egy, a Móricz Zsigmond körtértől egészen a Városháza parkig tartó budapesti utcabált – hangsúlyozta Faix Csaba.
Tóth Kata
1 művész 1 porta
A fenntarthatóság jegyében számos kreatív program vonzotta a látogatókat. A Medence Csoport újrahasznosító műhelyében például használt reklámanyagokból készítettek egyedi táskát; Péczely Patríciával textilhulladékokból álmodták meg lakásuk egyedi díszítőelemeit, Halmos Mónika pedig az etikus növénygyűjtés és a balkonkertészet alapjairól tartott előadást. Schlammerné Milner Anna a legfiatalabb generációt célozta meg interaktív workshopjával, ahol papírból, ruhacsipeszekből és műanyag kupakokból lehetett új játékot alkotni. A művészet szerepe a mikroközösségek mentális egészségének megőrzésében is segített; számos önismereti workshopon és intuitív, játékos, önreflektív sétán lehetett részt venni. Újdonságként A mi utcánk hozott különleges programot, a résztvevők a közterekhez fűződő korábbi érzéseket gondolták újra. A KultBazaar élő alkotótérré változtatta a Gárdonyi teret: öt kortárs író négy képzőművésszel, három zenésszel és közel egy tucat színésszel gondoskodott arról, hogy a legjobb hangulatban randevúzhassanak lokális örökségeikkel. Az egész nap elérhető interaktív sétaszínház este BENZE és a Night Projection jóvoltából nagyszabású fényfestéssel egészült ki a Hadik ház homlokzatán.