Tömegmanipuláció, népvándorlás, eszét vesztett társadalom, gyilkos vírusok és természeti katasztrófák. Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi orvosa szerint nem kell sokat keresgélnünk, ha szorongásaink forrását kutatjuk. Az újbudai pedagógiai konferencián a mentőorvos által felrajzolt világkép nem holmi izgalmas disztópia, inkább a valóság, amiből szűk ketrecünkből kitekintve vajmi keveset látunk, de az is bőven elég.
– Arról a nagyon szar világról beszélnék, ami körülvesz minket, ami tele van szorongáskeltő dolgokkal – kezdte nyers őszinteséggel mondandóját Zacher Gábor, majd úgy folytatta: a magyar társadalom szörnyű mentálhigiénés állapotban van, az ország állapota pedig még ennél is rosszabb. A mentőorvos a letaglózó felütés után a stressz biológiai fejtegetése helyett hosszú listába szedve sorolta mindennapi szorongásainkat. De nem a megélhetési gondokkal vagy a háborús fenyegetéssel kezdte, inkább a kereskedelmi tévék reggeli műsorai rendítik meg, melyekben hét percet kap arra, hogy az aktuális kábítószerek veszélyeiről értekezzen, különben nem marad idő az Éden Hotel nyerteseire. Aztán arról beszélt, hogy a hétköznapi mérgelődések dobogójára mára felkerülhetett a lemerülő telefon vagy az elszálló internet, amit egy fiatal valóságos tragédiaként él meg, bár szerinte az Origo kormányzati portál olvasása ennél is nagyobb mentális kárt okoz a véletlenül odatévedőben. A kormánykritikától sem tartózkodó orvos kitért a „99% NEM a migráns gettókra” típusú propagandaplakátok hatására is, hiszen a nyilvánvaló hazugságok arcátlan sulykolása, a közbeszéd színvonala, a politikai agymosás amellett, hogy szorongást vált ki, megmérgezi az emberek lelkét.
Zacher tapasztalatai szerint mentális állapotunk a Covid-járvánnyal váltott lejtmenetre, ami a mai napig mély pszichés nyomokat hagyott bennünk. Ezzel a világ boldogságtérképén 109 országból csak az 51. helyre futotta Magyarországnak, ellentétben a finnekkel, akik annak ellenére, hogy az év nagy részében sötétségben élnek, olyan boldogok, hogy hat éve senkinek sem engedik át az első helyezést. Talán az első osztályú egészségügyi, illetve oktatási rendszer, a szociális háló és az emberek közti szolidaritás lehet az oka.
Az egykori toxikológus arra is rámutatott, az Európa-rekorder magyar infláció megtépázta ugyan a nemzet idegszálait, de ez korántsem tűnik olyan súlyosnak, ha arra gondolunk, 2040-ben már 9 milliárdan fogunk élni a bolygón. A világ népességének rohamos növekedését, illetve eloszlásának változását jól demonstrálja az a számítás, mely szerint a mostantól megszületendő ezer gyerek több mint fele Ázsiában, harmada Afrikában, 10 százaléka Amerikában látja meg a napvilágot. Az élhető helyek elfogynak, ezért az emberek elindulnak, például a csökkenő népességű Európába, amit nem migrációnak, hanem népvándorlásnak fognak hívni, és ami ellen Zacher szerint kevés lesz a propaganda, a kerítés vagy a határvadász-toborzás. Ezzel szemben a magyar vidéken 2050-re radikális elnéptelenedés várható: a fiatalok elvándorolnak a szellemtelepülésekről, ahol nincs se munkahely, se iskola. Ha ez nem lenne elég, nyakunkba kaphatunk még olyan világjárványt is, amihez képest a Covid tavaszi szénanáthának tűnik. Az úgynevezett X betegségre mint potenciális világkatasztrófára nemcsak a Davosi Világgazdasági Fórum figyelmeztetett, hanem tudósok is, akik a talaj permafrost rétegében már találtak az emberiség számára teljesen ismeretlen vírusokat.
Ha belefáradtunk a világ gondjaiba, „pihenésképpen” gondolhatunk a gyerekeinkre, akiket a csúcsra járatott iskolai követelmények és a „kinek van több nyelvvizsgája 17 évesen” licitháború fojtogat. – Nem ritka a 4,92-es osztályátlag, ami szörnyű feszültséget okoz a diákoknak. Ma egy hármas matek témazáró miatt egy gyerek összeomlik, és azt mondja, nem érek annyit, mint a többiek. Egészségtelen tanulógépeket nevelünk, akiket a szorongás működtet, egészen addig, amíg ki nem akadnak. Pszichológia szakra a fiatalok fele csak azért jelentkezik, mert saját magát akarja meggyógyítani. Beteg világ ez – összegezte a doktor, aki a fiatalok gondjain hosszabban elidőzött. Beszélt genderszorongásról, mert sokan nem találják a helyüket a macsó pasi–bombanő koordináta rendszerben, de a lakhatási szorongásra is mondott példát. – Egy tinit hiába vettek fel a szegedi egyetemre, mert nem kapott kollégiumi helyet. Az anyukája négy extra éjszakai műszakot vállalt, hogy megkeresse azt a plusz 40 ezer forintot, amiből kijön a kétszobás albérlet negyedének az ára, mert négyen tudták csak kibérelni. Aki ezt nem tudja megugrani, annak a karrierje elakad, kényszerpályára kerül – mutatott rá.
Aztán nehogy leüljön a hangulat, elővett egy újpesti középiskolában 418 diák megkérdezésével végzett, bántalmazást firtató felmérést. A kérdőívek megdöbbentően magas verbális (48%), fizikai (21%) és szexuális (26%) bántalmazási arányról számolnak be, de megrendítő az érzelmi (32%) és fizikai (23%) elhanyagolás aránya is, ami gyakori a jómódú, „pénzzel nevelő” családokban is. Ezek után nem csoda, hogy a megkérdezettek közül 130-an vallották azt, hogy van a családban pszichiátriai beteg. Magyarországon ugyanakkor akad olyan megye, ahol egyetlen gyerekpszichiáter működik, ehhez képest az országban évente egy középiskolai osztálynyi gyerek lesz öngyilkos. Zachert csak az elmúlt hónapban négy olyan fiatalhoz riasztották, aki sikeresen vagy sikertelenül felakasztotta magát, egyikük a TikTokon közvetítette az eseményt.
Az orvos beszélt még háborús, megélhetési, kiberbiztonsági és egészségügyi szorongásról is – utóbbinak a keringési és daganatos betegségek terén szerzett Európa-elsőségünk sem használ. Utána gyorsan visszakötött kedvenc témájára, a plakátokra: az igazán közszolgálati, társadalmi célú plakát szerinte ugyanis így szólna: voltál már rákszűrésen?
Véget ér a „katasztrófafilm”, jöhet a feloldozás, ami persze nem könnyű, de Zacher Gábor szerint nagyon is tehetünk egy jobb világért. – Lehet alkohollal, droggal, sorozatokkal, evéssel, ivással, vásárlással kompenzálni, de ez hosszú távon csak mélyíti a szorongást. Lehet viszont változtatni az életünkön, szem előtt tartani a jót, az igazi emberi értékeket, lehet javítani az egészségünkön, és le is lehet szarni a dolgokat – foglalta össze. A taps után felállni is nehéz – de legalább ma már nem húzom fel magam azon, ha késik a busz.
Török Dániel
