Idén nyáron már voltak extrém meleg napok, amikor veszélyes napra menni. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden barnulás a kellőnél nagyobb dózisú UV sugárzás jele, amely ellen a szervezetnek védekeznie kell – mondta dr. Duray Éva bőrgyógyász főorvos. – Egészséges barnulás nem létezik – tette hozzá.
Az UV sugárzás miatt lehet valaki barna, illetve éghet le; a Thomas Fitzpatrick amerikai bőrgyógyász által 1975-ben kidolgozott skála a természetes bőrszíneket hat alapkategóriába sorolja. Minél világosabb a bőr, annál magasabb szintű fényvédelemre van szükség. A világos, majdnem tejfehér bőrtónusú, szőke vagy vöröses hajú, zöld, kék, esetleg világosbarna szemű „ír típus” nagyon könnyen leég, szinte sosem barnul. Az 50–100 faktoros fényvédő alkalmazása náluk elengedhetetlen. A skála szerint egyre sötétebb tónusú bőrű, sötétebb hajú és szemű embereknél az alacsonyabb faktorszám is elegendő. A skála másik végén szereplő afrikai fototípusúak bőre sosem ég le, a barnulás kevésbé észrevehető.
Nem mindena faktorszám
A napfénnyel szemben a legfontosabb védelem az UV-B-szűrés. A fényvédőkön feltüntetett Sun Protecting Factor (SPF) arra utal, mennyi ideig lehet a napon lenni leégés nélkül. Ha tíz perc alatt alakul ki bőrpír, akkor 50 faktoros fényvédő mellett 500 percig lehet napozni, beleértve az utcán vagy jármű ablakánál töltött időt. Dr. Duray Éva szerint az SPF-számok mellett figyelni kell a készítmények lejárati idejére is, valamint arra, hogy megfelelően használják azokat. A napozók általában ritkán és keveset kennek magukra, noha az átlagos felnőtt teljes testfelszínére nagyjából két evőkanálnyi fényvédő kell (gyerekeknek kevesebb is elég), és egy óra elteltével újra alkalmazni kell.
A gyermekek védelme
Az UV sugárzásra a legkisebbek a legérzékenyebbek, miközben egy embert húszéves koráig összesen annyi UV sugárzás ér, mint 20 és 60 éves kora között. A gyerekek szeme és bőre egyaránt érzékeny, gyorsabban égnek le. A homokozóban fokozottan hat a visszaverődő UV ereje, ezért olykor árnyékos szüneteket kell beiktatni. Fontos, hogy a gyermek jól szellőző pamutholmikat viseljen – a nedves ruha átengedi a napsugarak egy részét –, a fedetlen testrészeket indulás előtt legalább fél órával be kell kenni. A gyerekek általában jobban kedvelik a naptejeket és a pumpás készítményeket; a legcélszerűbb, ha 50+ faktorszámú készítményeket használnak egy-két óránként, illetve fürdés után. Emellett különösen fontos a rendszeres folyadékpótlás és a napszemüveg. A gyerekkori napégések jelentősen növelik a felnőttkori bőrrákok kialakulásának kockázatát, a csecsemőket semmilyen körülmények között nem szabad napoztatni.
Idősebbek se kezdjék el
Az évtizedes sugárdózis miatt idősebb korban, 50–60 évesen jelentkezhetnek az úgynevezett nem melanoma típusú rosszindulatú bőrdaganatok. A kialakult rákos burjánzás nagyrészt sebes vagy pörkös, érdes tapintású bőrnövedék formájában tűnhet föl. Ezek egy része nem szóródik, de roncsolnak. A rákmegelőzés miatt a fényvédelem és a napon töltött időtartam csökkentése az idősekre ugyanúgy érvényes, mint a gyermekekre. Nyáron ebben az életkorban célszerű ritkábban napozni. A szolárium semmiképpen nem javasolt.
A szoláriummal minden korosztálynak vigyáznia kell: a sugarak a bőr mélyebb rétegeit is elérik, így nagy szerepet játszanak annak korai öregedésében; a bőr elvékonyodik és krónikusan kiszárad. A hosszúhullámú UV-A sugarak gyulladásos bőrpírt is generálhatnak. A szoláriumozás önmagában fokozza a bőrdaganat-rizikót, és az immunrendszert is negatívan befolyásolja. A csontok és a szervezet védekező képességének növelése érdekében a rendszeres húszperces séta is elegendő a szükséges D-vitamin mennyiség beviteléhez.
T. K.
