Egy friss kormányrendelet az önkormányzatok településképi véleményezési jogát az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe helyezte át. Az építéshatósági jogkör megvonása után már csak ez a jog maradt az önkormányzatok kezében, amely korlátozott mértékben ugyan, de lehetőséget adott arra, hogy egy település nemet mondjon egy beruházásra. Az új rendelet értelmében a kerületeknek nem maradt beleszólásuk abba, hogy mi épüljön a területükön.
A Magyar Közlönyben augusztus 16-án megjelent rendelet szerint a kormány úgy módosította a vonatkozó 2006. évi rendeletet, hogy az 5000 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó épület, illetve az egy építési telken 1500 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó, legalább hat lakásból álló, új építésű lakóépület építészeti, műszaki dokumentációját az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi. Így a településképi véleményezési jog gyakorlatilag kikerül az önkormányzatok kezéből. Hatnál kevesebb lakással nem sok lakóépület készül, a fővárosi beruházások jellemzően százas lakásszámnál kezdődnek. A tervtanács vétójogot kapott, tehát ha negatív véleményt mond egy fejlesztésről, az nem kaphat építési engedélyt.
Ennek ellenére nem valószínű, hogy a szervezet politikai érdekektől mentes döntéseket fog hozni, hiszen elnöke a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium államtitkári pozícióját betöltő országos főépítész, Lánszki Regő Balázs.
A kormány azzal mérte az első komoly csapást a kerületek városképére, hogy 2020 márciusában elvonta az építéshatósági jogkört az önkormányzatoktól, és áthelyezte azt a kormányhivatalokhoz. A Kerületi Építési Szabályzatban (KÉSZ) ugyan lehet csökkenteni a beépítés mértékét, de ha ez a módosítás azután történik, hogy benyújtották az építési engedélyre vonatkozó kérelmet, akkor a beruházó kártalanítást követelhet a kerülettől. Az utolsó valódi eszköz egy fejlesztés megállítására, módosítására a településképi véleményezés volt, amely korábban vétóként működött. A Covid-járvány idején hozott jogszabály-módosításokkal ezt is úgy fellazították, hogy azóta a hatóság inkább csak véleményként kezelte, mégis volt súlya a döntéshozatal során. A teljes képhez hozzátartozik, hogy minden kerületi jogot felülírhat, ha a kormány kiemelt beruházássá nyilvánít egy projektet, mert attól kezdve a beruházónak semmilyen egyeztetési kötelezettsége nincs az önkormányzattal. Ez történt többek között a Lágymányosi-öböl beruházás és a részeként épülő Mol-torony esetében is.
– Eddig minden beruházásnál megvizsgáltuk a terület infrastruktúráját, hogyan fogja elbírni a növekvő lakosságszámot, lesz-e elég üzlet, orvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, iskola, parkolási lehetőség, játszótér a környéken. Erről tárgyalásokat folytattunk a beruházóval, és az a felsoroltak közül sokat magára vállalt az önkormányzat pozitív városképi véleménye reményében. – Ezért volt fontos ez a jog – mondta el lapunknak László Imre polgármester, majd hozzátette, a fejlesztőnek mostantól semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy élhetőbb legyen a környezet. – Hiába szeretnénk mi szerződést kötni velük, miután megkapják az építési engedélyt, szóba se fognak állni velünk – jelentette ki. Jó példa erre egy folyamatban lévő kerületi beruházás, ahol a fejlesztő, amint értesült a rendeletről, visszalépett az aláírástól. Pedig komoly eredményeket lehetett ezzel a módszerrel elérni. A Tóváros lakópark már zajló bővítése során 1326 lakás épült volna, ezt a kerülettel folytatott tárgyalások során 900 lakásra sikerült mérsékelni. A beruházó Atenor azt is vállalta, hogy több mint 1,3 millió eurót fordít a Kánai-tó rendbehozatalára. A még az önkormányzat kezében maradó, az építkezéseket befagyasztó hároméves változtatási tilalmat ugyan elrendelték a Kelenföldi Városközpontra, a polgármester szerint a gyakorlatot nem lehet kiterjeszteni az egész kerületre. – Ha bármelyik projektre rákerül a kiemelt beruházás címke, távolról figyelhetjük csak az eseményeket – tette hozzá.
T. D.
