Nyári tapasztalatok, őszi tervek

A nyár összegzéséről, az ősz elején aktuális tanévkezdési, sport- és szociális kérdésekről kérdeztük a területekért felelős alpolgármestert. Bács Márton beszámolt a lakásügynökség első tapasztalatairól, a feltételek finomhangolásáról is.

Minden rendben volt a nevelési év, illetve a tanév kezdetén?
Abszolút. Az állami fenntartású iskolákkal lazább a kapcsolatunk, de vannak olyan hírek, hogy az új kormány ezt szorosabbra kívánja majd vonni. Az önkormányzati fenntartású óvodákban rendben mentek a beiratkozások, pedig az előző évekhez képest nagyobb volt a mozgás az intézmények között. Valószínűleg a kormányváltással függhet össze, hogy sokan máshol kaptak munkát, költöztek, olyan is volt, hogy valaki jelentkezett egy óvodába, majd hirtelen úgy döntött, máshova viszi a gyerekét. De ez nem okozott problémát, több mint háromezer gyermek, 160 csoportban elkezdte a nevelési évet.

Volt szükség kapacitások átrendezésére?
Nem, az óvodák rendelkeznek üres kapacitással. Az előző évben megvizsgáltuk, lehet-e karcsúsítani a rendszerünket, és amit lehetett, meg is tettük. A Derzsi utcai óvoda január 1-jétől már nem fogad gyerekeket, ők átköltöztek a Bükköny utcaiba, pár száz méterrel odébb. Az ottani épület egy részét a katolikus Don Bosco Óvoda bérelte, amely elköltözött onnan, és felszabadult két csoportszoba.

Az iskolások elsőtől negyedik osztályig, valamint az óvodások kapnak tanévkezdő csomagot az önkormányzattól. Mit tartalmaz ez a csomag?
Ha jól emlékszem, egy kis baseballsapkát, írásra, rajzolásra alkalmas eszközöket, olyasmit, ami praktikus tud lenni és a gyerek szívének is kedves. Gyerekkoromból úgy emlékszem, nekem minden tetszett, ami színes, ebből a szempontból is jók a csomagok, meg ez egy gesztus a szülők felé is: örülünk, hogy itt laknak a kerületben, hogy az intézményünkbe hozta és ránk bízta a gyermekét. A legféltettebb kincse mindenkinek a gyermeke, úgyhogy ez nagy megtiszteltetés számunkra. Ezen felül lehet, hogy van olyan család, amelyiknek ez a csomag segítség, mert már nem kell megvennie, vagy nem biztos, hogy meg tudná venni, ami benne van.

A nyári szünet alatt szokták elvégezni a felújításokat az iskolákban, óvodákban. Mi az, ami idén megvalósult?
A kerületi iskolák, óvodák nagy része a ’70-es években épült, nagyon fontos a nyílászárócsere, a szigetelés, az energetikai felújítások. Az udvaroknál pedig mindig az a leglényegesebb, hogy biztonságos legyen, és közben a gyerekeknek olyan élményben legyen részük, ami tényleg színessé teszi a napjukat. Például a Napsugár oviban és a mellette lévő bölcsődében az udvarrészeket újítottuk fel nyáron. Az óvoda udvarára új játékok és ütéscsillapító gumiburkolatok kerültek, valamint gyepesítettek is. A Bükköny Óvodában udvarfelújítás, energetikai korszerűsítés volt, és további négy intézményben végeztünk még rekonstrukciókat.

Idén is megtartották a kamaraerdei napközis tábort. Mik voltak a tapasztalatok?
A Kamaraerdei Ifjúsági Park területén több évtizede folyamatos a nyári táboroztatás. Ez izgalmas helyszín, mert az egyik irányban ott az erdő, de busszal közel van a Tropicarium és a Lego-kiállítás is, a tábor területén pedig vannak sportpályák, van színpad. Átjárnak strandolni a Sport11-be, kézműves foglalkozásokat tartanak, a pedagógusok szívüket-lelküket beleteszik. A hét nyári hét alatt több mint 600 gyermek vett részt a táborban.
Nyáron zajlott a Fitt Újbuda program, és nem ez az első év, hogy szeptemberrel nem ér véget. Milyen formában lehet elérni a tornafoglalkozásokat?
A kiinduló ötlet az volt, hogy a lakótelepeken térítés nélkül legyen olyan torna, amihez bárki tud csatlakozni, ha meglátja az ablakából és kedvet kap hozzá. A szabadtéri foglalkozásoknak akkora sikerük volt, hogy a hűvös idő beköszöntével az Érem utcai csarnokba költöztettük a programot. Idén nyáron egy helyszínnel kibővülve, a kerület négy pontján lehetett a csoportos mozgásórákon részt venni, az Érem utcai tornacsarnok mellett szeretnénk máshol is megtartani a téli edzéseket. Az a cél, hogy minél több ember mozogjon. Az új sportkoncepció egyik fő csapásiránya az alacsony belépési küszöbű tevékenység. Amelyhez minimális felszerelés kell, nem igényel nagy anyagi befektetést, illetve nem kell olyan erőfeszítést tenni az embereknek, amire alkatuknál, állapotuknál fogva kevésbé képesek.

Ilyen volt a cornhole-verseny is?
Az a rendezvény olyan szempontból kilóg ebből a logikából, hogy nemzetközi verseny volt, profi sportolókkal, de maga a sporttevékenység olyan, ami nem kíván kidolgozott testalkatot vagy állóképességet, mégis a versenyzés élményét adja. Ugye kétlyukas fatáblára kell babzsákokat dobálni, meg­adott távolságból. Vizsgáljuk, hova, milyen módon tudunk ilyen táblákat felállítani; szeretném, ha párhuzamosan tudnánk népszerűsíteni a pétanque-val. Az is alacsony belépésű sportág, és vannak már hozzá pályák a kerületben.

Milyen aktualitások vannak még ősz elején? Például milyen szociális és egyéb támogatásokat lehet igénybe venni?
A szociális támogatásokkal kapcsolatban azt javaslom, hogy akit ez mélységében érdekel, a szociális osztályon érdeklődjön, mert nagyon sokféle van. Lehet, hogy picit furán hangzik, de szeptember végén már be lehet adni a kérelmeket a karácsonyi támogatásra. A vonatkozó nyomtatvány az ujbuda.hu honlapról letölthető, vagy a szociális ügyfélszolgálaton is hozzá lehet jutni. Részben kapcsolódik a szociális területhez és fontos megemlíteni, hogy májusban megváltozott a lakáskiutalások rendszere. Korábban, ha valaki beadott egy kérelmet, és megfelelt az előírásoknak, akkor nyilvántartásba vették. Minden évben egyszer összeállítottak egy névjegyzéket, különböző kategóriákat figyelembe véve, például hogy egyedül költözne-e vagy gyermekkel, nagycsaládról van-e szó és így tovább, és megvolt, hogy mindennek megfelelően mekkora lakás adható. Aki ebben a névjegyzékben első volt egy pontrendszer alapján, annak felajánlottak egy lakást. Ha elfogadta, akkor aláírták a szerződést. Ez megszűnt, már kizárólag pályázati úton lehet lakáshoz jutni. Nagyon sokféle pályázat lesz, érdemes rendszeresen érdeklődni majd, de jelenleg minden olyan lakás foglalt, ami lakható, egy sincs pályázat alatt. Akkor tudunk pályázatot kiírni, ha megürülnek lakások. Eddig is volt egyébként rossz műszaki állapotú lakásokra pályázat, amikor az a lényeg, hogy ha valaki elnyeri, egy év alatt fel kell újítania megadott szempontok szerint, az önkormányzat által elfogadott költségeket pedig a havi bérleti díj 70 százalékáig lelakhatja, amíg el nem fogy a ráfordított összeg. Szociális pályázatokat is ki fogunk írni, és abban gondolkodunk, hogy időseknek lesz külön pályázat, mert például hátrányban vannak azokkal szemben, akik aktívak és tudnak ajánlólevelet hozni a munkáltatójuktól, mert az plusz pontot ér az elbírálás során.

A lakásügynökséggel mi a helyzet?
Vannak gyerekbetegségei, amelyek működés közben derülnek ki, és amikor valamelyik világossá válik számunkra, arra próbálunk reagálni. Például első megközelítésben azoknak szerettük volna ezt a bérlési lehetőséget megadni, akik az önkormányzatnál vagy általa fenntartott intézményekben dolgoznak. Kiderült, hogy ez túl szűk kör, ezért kiszélesítettük a kerületben élő közszférában dolgozókra. Vagy volt olyan eset, amikor valaki rábólintott a lakásra, amit a tulajdonos felajánlott nekünk, és amikor már a szerződéskötésnél tartottunk, kiderült, hogy a kauciót nem tudja kifizetni. Erre is reagáltunk, és úgy módosítottuk a rendeletet, hogy ha a kaució valakinek problémát okoz, lehetősége van hat hónap alatt kifizetni. Most a tulajdonosi oldalról van pici elakadás. A jogszabály kötelezővé teszi az érintésvédelmi vizsgálatot minden egyes bérbeadásnál, de ha problémát találnak, azt ki is kell javítani, és erre már a tulajdonosok nem nyitottak jelenleg. Gondolkodunk, hogy ezt milyen módon lehetne megoldani. Összességében én nagyon hiszek abban, hogy a lakásügynökség, ha jól össze tudjuk rakni, mindenki számára győztes szituáció lesz. A tulajdonosnak kényelmes, mert hátradől, és havonta csilingel neki a kassza, nem kell a bérlővel foglalkoznia, mert az önkormányzat veszi tőle bérbe a lakást, és mi adjuk tovább másnak. Tehát a bérlőnkkel és a tulajdonossal is mi vagyunk kapcsolatban. Nekik nem kell egymást nyüstölni semmiért. A bérlő előnye, hogy a bérleti díj a piaci árnál 15 százalékkal alacsonyabb. Ha a tulajdonos jogkövető módon maga adja ki a lakást, akkor 15 százalékot kell adóznia a bevétel után. Mi azt kérjük, hogy azért, amit átvállalunk, erről a 15 százalékról mondjon le, mert ha az önkormányzattal szerződik, nem kell ezt befizetnie. A bizottságnak lehetősége van további kedvezményt adni a bérlőnek, aki összességében akár 30 százalékkal olcsóbban tud lakni, ami szerintem már értelmezhető segítség. Azt a helyzetet viszont el akarjuk kerülni, hogy az önkormányzat bérbe vesz valamit, hónapokig nem talál rá bérlőt, és fizeti a bérleti díjat. Ezért ha a tulajdonos felajánlja a lakását, nyilvántartásba vesszük, és keresünk rá bérlőt. Ha megvan a lakás és a bérlő is, akkor az illetékes bizottság egyszerre dönt mind a két szerződésről, nagyjából egy időben kötjük meg, és ahogy mi bérbe vesszük, már adjuk is bérbe. Ez adott esetben kis türelmet igényel a tulajdonos részéről.

Feigl Enikő

A ROVATBÓL