Nem csak októberben fontos a mellrák elleni küzdelem

Fájdalom, félelem, halogatás – sokakban merül fel mindez, ha az emlőrákszűrés szóba kerül. Hogyan győzhetjük le szorongásainkat, és hogyan ösztönözhetjük magunkat arra, hogy tegyünk az egészségünk megőrzéséért? Vajon mivel kell tisztában lennünk? Ebben volt segítségünkre a 11-es Podcast legutóbbi vendége, dr. Lakatos Ilona radiológus, a Szent Kristóf Szakrendelő megbízott főorvosa.

Októberben volt az emlőrák elleni küzdelem hónapja. Miért fontos, hogy ne csak ilyenkor beszéljünk a betegségről és rendszeresen részt vegyünk a szűrésen?

Bár ebből a szempontból az október kiemelt, az emlőrák nem csak ebben a hónapban érinti a nőket, sőt olykor a férfiakat is. Ezt inkább jelképes időszaknak tekinthetjük: ilyenkor a nők megállhatnak egy pillanatra, és feltehetik maguknak a kérdést, hogy vajon mindent megtesznek-e az egészségükért. Az emlőrák progresszív betegség, a kezdeti, tünetmentes szakaszban a daganat mammográfiával már kimutatható, de még nem okoz panaszt. Ez a lappangó időszak akár két–három évig is eltarthat, ezért javasolt a kétévenkénti szűrés. A cél az, hogy az elváltozást ilyenkor találjuk meg, mielőtt tünetekkel járna. Ha a tünetek megjelenése előtt eltávolítják a daganatot, és elvégzik a szükséges kezeléseket, akkor a páciens nagy valószínűséggel meggyógyul. Az emlőszűrést asszisztensnők végzik. Nem több, mint húsz percet vesz igénybe, nem kerül pénzbe és beutaló sem szükséges hozzá. A vérvizsgálat, a tumormarkerek nem alkalmasak az emlőrák biztonságos kimutatására, nem adnak ezzel kapcsolatban megbízható eredményt.

Milyen kockázati tényezőkkel érdemes számolni? Mennyire számít a családi előzmény és a genetikai hajlam?

Önmagában az, hogy egy családtag, például a nagymama emlőrákos volt, még nem jelenti azt, hogy a betegség genetikai eredetű. A fiatalkorban kialakult emlőrákok 5 százaléka vezethető vissza genetikai okokra, a 65 év fölöttieknél pedig ez mindössze 2,5 százalék. A genetikai vizsgálat alkalmával több szempontot is mérlegelnek, ilyenkor a szakemberek a családban előforduló egyéb daganatok típusát és számát is figyelembe veszik.

Mennyire befolyásolja az emlőrák kialakulását az életmód és a lelkiállapot?

A dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód vagy a lelkiállapot nagyban befolyásolja a betegség kialakulását, de a gyógyulást is.  

Mire érdemes koncentrálni az önvizsgálat során?

Érdemes rendszeresen megfigyelni és áttapintani az emlőket, és figyelni minden olyan változásra, amely korábban nem volt jellemző. Ilyen például egy új csomó, a mell alakjának vagy méretének változása, a bőr behúzódása, illetve ha a korábbi állapottal ellentétben a mellbimbó befelé fordul vagy váladékozás alakul ki. Az emlőrák nagyrészt nem jár fájdalommal, ezért is fontos az önvizsgálat, de a szűrés a legfontosabb, mert így lehet időben felfedezni a csomókat. Inkább úgy fogalmazok: ne önök találják meg az eltérést, el kell jönni szűrésre!

Milyen gyakran és mikor ajánlott az önvizsgálat?

A menstruáló nőknek célszerű a menstruáció befejezése után áttapintaniuk a mellüket, amikor az kevésbé duzzadt és érzékeny. A menopauza után ezt érdemes havonta egyszer, mindig azonos napon elvégezni. De fontos tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti a mammográfiás szűrést. Ha valaki új vagy szokatlan elváltozást tapasztal, ne várja meg a következő szűrési időpontot, hanem forduljon orvoshoz.

Milyen vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, és melyik mire alkalmas?

A szervezett emlőrákszűrés mammográfiával történik, az ultrahang csak kiegészítő vizsgálatként használható, önmagában nem helyettesíti a mammográfiát. Fiatalabb korban, illetve bizonyos panaszok esetén az orvos az életkor és az egyéni körülmények alapján választja ki a legmegfelelőbb módszert.

Kik kapnak behívót az államilag szervezett szűrésre, és mi a teendő?

A népegészségügyi program részeként a Szent Imre Kórházban a 45–65 év közötti, panaszmentes, taj-számmal rendelkező nők két­évente, postai behívólevél alapján vehetnek részt szervezett mammográfiás szűrésen, területi ellátás szerint, állandó lakcím alapján. Nem kell külön beutaló, ha az időpont nem megfelelő, a levélen található telefonszámon lehet újat kérni. Ez a korosztály a leginkább érintett a betegség kialakulásában, de a tapasztalatok alapján sajnos száz behívott nőből csak 33 jön el a szűrésre a kerületben.

Mit tehet az, aki nem kapott behívót, vagy nem esik a 45–65 éves korosztályba?

A Szent Kristóf Szakrendelőben és a Szent Imre Kórházban diagnosztikus mammográfiát végeznek, amelyhez beutaló és előjegyzés szükséges. A közfinanszírozott vizsgálat lelete bekerül az EESZT-be. A 45 év alatti és a 65 év feletti nők is kérhetnek mammográfiás vizsgálatot orvosi indok alapján. Nagyon fontos lenne, hogy a 65 évnél idősebbek is bekerüljenek a szűrő rendszerbe, jelenleg csak beutalóval tudjuk őket fogadni.

Mennyire fájdalmas a mammográfia, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat? Mekkora sugárterheléssel jár?

Egy mai gép már ergonomikus és felhasználóbarát, kialakításakor figyeltek például a lekerekített élekre is. A mammográfia során általában négy felvétel készül. A mell rövid időre két lap közé kerül, ami rossz érzés lehet, de a legtöbb páciens számára nem kifejezetten fájdalmas. Bizonyos feltételek mellett, például érzékenyebb vagy cisztás emlő esetében nagyobb kellemetlenséget is okozhat, ám a vizsgálat haszna jóval nagyobb ennél. A sugárterhelés mértéke többek között az emlő méretétől és összenyomhatóságától is függ, az alkalmazott sugárdózis alapvetően minden esetben alacsony, egy hosszabb repülőúton elszenvedettel egyenértékű. A kockázatot és a korai felismerés előnyeit együtt mérlegelve egyértelműen a vizsgálat irányába billen a mérleg.

A mammográfia implantátummal is elvégezhető?

Igen, az implantátummal élő nőkön is elvégezhető a mammográfia, speciális felvételekkel a mirigyállomány is megfelelően vizsgálható, ilyenkor az implantátumot nem szorítják össze, nem fog kiszakadni. Fontos, hogy a páciens a vizsgálat előtt jelezze az implantátum meglétét az asszisztensnek, hogy ennek megfelelően készíthessék el a felvételeket.

Mire számíthat az, akit visszahívnak a szűrés után? Mivel nyugtatja a nőket, miért nem érdemes ilyenkor a legrosszabbra gondolni?

A visszahívás önmagában nem jelenti azt, hogy rosszindulatú elváltozást találtak. Előfordulhat, hogy technikai okból új felvételre van szükség, vagy a képen látható eltérés tisztázásához kiegészítő vizsgálat kell. A felvételeket két orvos egymástól függetlenül értékeli. Nem negatív eredmény esetén további vizsgálatokkal tisztázzák az elváltozás jó- vagy rosszindulatú voltát.

Mi történik, ha a kiegészítő vizsgálatok is gyanús elváltozást mutatnak? Milyen segítséget kaphat az, akinél emlőrákot diagnosztizálnak? A rák kezelésén kívül milyen egészségügyi segítséget vehetnek igénybe a betegek?

Ilyenkor további vizsgálatokra, többek között szövettani mintavételre van szükség. Ez az eredmény az onkológiai bizottság elé kerül, amelyben több szakterület képviselői vesznek részt, ők döntenek a személyre szabott kezelésről, amely mindig a betegtől, az adott daganat típusától és kiterjedésétől függ. A kezelés mellett lelki támogatásra is szükség lehet, a kórházakban pszichológus közreműködését is lehet kérni. Emellett a betegszervezetek és a sorstársközösségek is sokat segíthetnek: olyan emberekkel lehet beszélni, akik már átestek a betegségen, és megoszthatják egymással tapasztalataikat.

Úgy fogalmazott, az jó hír, ha kis daganatot találnak. Miként függ a gyógyulás a daganat méretétől?

Minél korábbi stádiumban fedezik fel a daganatot, annál jobbak a gyógyulási esélyek. Ezért fontos, hogy a nők ne halogassák a szűrővizsgálatot. A méret önmagában nem elegendő a prognózis megállapításához; a stádium, a szövettani típus, a biológiai jellemzők és más tényezők is számítanak. De igen, örülök, ha a daganat kicsi, mert az egycentisnél kisebb tumornál a beteg túlélési esélye csaknem 100 százalék, vagyis nagy valószínűséggel meg fog gyógyulni. Ha egy és három centi közötti nagyságút találunk, már áttétek is megjelenhetnek. A két centiméternél kisebb daganatoknál az áttétképződés esélye 3,5 százalék, az egy centi alatti rákos elváltozásnál áttéttel nem kell számolni.

Milyen félelmek tartják vissza a nőket a szűréstől?

Sokan a betegséggel való szembesüléstől félnek, vagy rossz tapasztalatuk volt korábban az egészségügyben. Mások attól tartanak, hogy egy esetleges betegség miatt teljesen kiesnek a munkából, vagy nem tudják ellátni a családjukat, Az interneten talált álhírek és rémtörténetek is félre visznek, sokszor megbízhatatlan információk is fokozhatják a szorongást. Fontos, hogy a nők a megfelelő szakterületen dolgozó orvosoktól kérjenek tájékoztatást, és ne a félelem döntsön helyettük. „Nem félni kell, hanem bölcsen eljönni a szűrővizsgálatokra.”

Mit üzenne azoknak, akik különösen tartanak ettől a vizsgálattól, sok ideje halogatják vagy félnek elmenni a szűrésre?

Ne féljenek a szűréstől. Ha korai stádiumban találjuk meg az emlőrákot, azzal nemcsak életet lehet menteni, de a minőségét is meg lehet tartani. Fontos, hogy bízzanak az orvosokban és az egészségügyi személyzetben, ha szükségük van rá, beszéljenek a háziorvosukkal, egy családtaggal, vagy olyan szakemberrel, akiben megbíznak. Ne maradjanak egyedül a problémával, de nem is kell mindenkinek elmondani. Sokan azt hiszik, hogy aki rákos, az meg fog halni. Ez nem így van. Ma Magyarországon az emlőrákos betegek 83 százaléka meggyógyul. Az sem mindegy, hogy a műtét és a kezelések után az életminőség milyen marad. Ne féljenek a szűrővizsgálatoktól. Rengeteg tévhit mellett ez nagyon fontos dolog, hiszen azzal, hogy kiemelünk egy korai stádiumban lévő tumoros beteget, megmenthetjük az életét és a továbbiakban is minőségi életet élhet.

Az önvizsgálattal kapcsolatos oktatóvideót a Semmelweis Oktatóvideók mell önvizsgálat címszó alatt találják.

A szűrőállomást ezen a telefonszámon lehet hívni, ha időpont-módosítást kérnek: Szent Imre Kórház: 464-8600/8751.

Ha valaki a 45–65 éves korosztályból nem kapott meghívó levelet, az a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kérhet: 465-3823.

A ROVATBÓL