Néhány jó programot, könyvet, koncertet, színházi előadást ajánlunk – kizárólag elfogultan. Olyat, amit mi szeretünk, és bízunk benne, hogy másnak is legalább akkora örömet okoz.
Régi és új fantáziák
„Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy az a régi író nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele. A könyv elbeszélője, a regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon. Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban és utána két évtizeden át?” – hangzik a talány Szántó T. Gábor lassan tíz esztendeje megjelent könyvében, a Kafka macskáiban. Most az író egy másik kötetét ajánlom figyelmükbe, a Kafka sírját. Ez a maga módján az előző könyv folytatása, annak utóéletéről szól. Sok tekintetben olyan, mintha a mai valóságról beszélne, ám a szerző többször is figyelmeztet a kötet elején, hogy mindez csak a képzelet játéka. Regényíró főhőse is elismétli: az író dolga, hogy kitaláljon történeteket, szereplőket, eseményeket – ezekben a valóság és a fikció gyakran olyan alaposan összekeveredhet, hogy lehetetlen megmondani, mi is történt valójában.
A regény író hőse Prágába érkezik Kafkáról szóló könyvének bemutatójára. Itt több meglepetés éri: egy híres producer és egy még híresebb rendező filmet csinálna kötetéből, ráadásul a forgatókönyvet tőle rendelnék. Előkerül egy titkosszolgálati fickó is, aki szerint a Kafka-könyv hatalmas kavarodást okoz (ez talán Szántó fentebb idézett előző műve lehet – tudjuk, valóság és fantázia keveredik). Többen elhiszik ugyanis, hogy Kafka tényleg nem akkor és úgy halt meg, ahogy az irodalomtörténet tudta, hanem ahogy abban a regénybeli (és regényként valóságos) szövegben megjelent. És most nyomoznak, DNS-vizsgálatokat követelnek. Ha pedig mindez nem lenne elég, az is kiderül, hogy Prágában van a szerzőnek egy előle eltitkolt kisfia. Aki egy egyéjszakás kalandból született, ami a Régi-új zsinagóga, az Altneu padlásán teljesedett be, ott fogant Adam, akiről hősünk eddig mit sem sejtett. És persze megjelennek a Szántó T. regényeiből ismert figurák, értelmiségiek, rabbik, szeretett nők – ennyi szál elég is, hogy jókora kavarodás és egy igen élvezhető, izgalmas regény kerekedjen ki. Ami tele van rejtett utalásokkal – legyen elég most annyi, hogy a zsinagógai padláson a hagyomány szerint a legendás Löw rabbi által agyagból épített Gólem maradványai rejtőznek. Gólem, aki a prágai zsidó legendárium máig fontos, sok műalkotást ihlető szereplője. Mondhatni, így kapcsolódik össze a 16. századi fantázia szüleménye a 21. század fantáziájával. Az Altneu épületébe mindenesetre régóta csak drága belépővel, szigorú jegyszedők sorfala között lehet bejutni.
(Szántó T. Gábor: Kafka sírja, Gondolat Kiadó, 2025.)
