Egy vásárló leveszi a polcról az alapanyagokat a főzéshez, elkészíti, majd elfogyasztja – ha esetleg megromlik vagy már nem kívánja, a maradék sokszor a szemetesbe kerül. Vagy használ egy háztartási eszközt – ha már nem jól működik, illetve létezik jobb, akkor kidobja, és vesz egy másikat. Egy paradicsom, egy zabpehely vagy egy hátmosó kefe története azonban sokkal hosszabb, mint hogy becsomagolják, aztán eljuttatják a vevőhöz, aki felhasználja. Az már jóval korábban, a termék elkészítéséhez szükséges anyagok, eszközök és energia előállításánál elkezdődik, utolsó, nem kevésbé fontos fejezete pedig a keletkezett hulladék és melléktermék környezetbarát feldolgozása. A folyamat összes szereplőjének komoly felelőssége van. Három olyan környezettudatos kerületi vállalkozást, szervezetet mutatunk be, amelyek a maguk módján helyezik előtérbe a fenntarthatóságot.
Manitu Solar
A Manitu Solar 2009 óta végez napelemmel kapcsolatos munkákat. A kezdetekkor az alapítók maguk mentek fel a tetőre, flexelték a cserepeket, rakták a kampókat. A cég tevékenysége ma már minden olyan munkafolyamatot felölel, amely napelemes szaktudást igényel. A technológia múltjáról, jelenéről és jövőjéről Bodócs Tamás villamosmérnök, a Manitu Solar Kivitelező Kft. ügyvezetője mesélt.
Milyen elv alapján működik és mióta létezik napelem? Miben fejlődött az évek során, és milyen lehetőségek rejlenek még benne?
A napelemek fotovoltaikus elven működnek, gyakorlatilag a napfényből állítanak elő áramot, amely ugyanúgy felhasználható, mint bármelyik, máshonnan nyert energia. Amit egy napelem megtermel, azt az adott épület hasznosítja, a maradék pedig megy a közcélú hálózatba, és máshol felhasználható. Az első napelemet az 1950-es évek közepén fejlesztették ki, de még csak az űrtechnológiában alkalmazták. Az akkori elem nagyjából 6 százalékos hatásfokkal működött, mostanra ez 22–24 százalékra kúszott fel; ma évente nagyjából fél-egy százalékos növekedéssel lehet számolni. A kutatások folyamatosan zajlanak, de ahhoz, hogy az ütem felgyorsuljon, merőben új technológiát vagy alapanyagot kellene kifejleszteni.
Miért érdemes kiépíteni egy ilyen rendszert?
A technika és a gazdaság rohamos fejlődése egyre nagyobb energiafelhasználással jár. Nem mindegy, hogy azt fosszilis módon, atomenergia által, vagy éppen a napsugárzás segítségével generálják. A Nap egy óra alatt annyi energiát bocsát ki, mint az egész Föld egy teljes éves energiaellátása, mindez helyben termelődik. Egy átlagos családi ház energiaszükségletét – ha nincs kiegészítve akkumulátorral – 25–30 százalékban fedezi a napelem. A fennmaradó energiát vagy betáplálják a hálózatba, vagy akár akkumulátorokba kerülhet, és eltárolják. Akkor tud egy felhasználó a legjobban élni a napelemével, ha a megtermelt energiát azonnal felhasználja. De szerencsére sokféle lakossági méretű energiatároló létezik már, és ezeket is folyamatosan fejlesztik.
Egy év alatt mennyit lehet spórolni például egy családi háznál a napelem használatával?
Egy átlagos rendszerrel akár egy egész éves villanyszámlát megspórolhat az ember, 200–300 ezer forintot is. Persze ez függ a fogyasztástól, valamint attól, mekkora napelemrendszer helyezhető az ingatlanra. Viszont majd magánszemélyek részére is lesz lehetőség a villamos energiával kereskedni. A napelemes rendszer, mondjuk egy 50 százalékos támogatással, 12–14 év alatt térül meg. Többfajta állami támogatás is létezik a témában, utána kell járni. Jelenleg ugyan nem fut olyan lakossági pályázat, ami a XI. kerületben érvényes lenne, de érdemes figyelemmel követni az Energiaügyi Minisztérium bejelentéseit.
Kinek ajánlott elgondolkodni egy ilyen rendszer beépítésén?
Szinte mindenkinek, aki spórolni szeretne és kicsit felelősnek érzi magát a környezet védelméért. Az sem elhanyagolható, hogy ezzel a megoldással az egyén sokkal kevésbé van kiszolgáltatva az energiaárak viszontagságainak.
A napelemes rendszer meddig képes tárolni az energiát?
A cél az, hogy a nappal megtermelt többletenergiát az éjszaka során energiatárolóból fedezni tudja a fogyasztó. Tehát amit nappal begyűjt, azt a napsütéses órák után felhasználja. Hosszabb távra, esetleg télire nem lehet eltenni, hiszen ehhez nagyon nagy és igen drága akkumulátorra volna szükség, és a jelenlegi technológia nem is teszi lehetővé a hónapokig tartó tárolást.
A Nap téli és nyári energiakibocsátása között mennyi a különbség?
Ha az éves termelést nézem, akkor kora tavasztól késő őszig annak több mint a kétharmadát termeli meg egy napelemrendszer; egy 5 kilowattos rendszer pillanatnyi teljesítményét figyelembe véve nyáron 4–4,5 kilowattot termel ideális időpontban, télen pedig olyan 0,5–1 kilowattot.
Mi a helyzet a hazai piacon?
Az elmúlt két-három évben a magyarországi jogszabályi változások nagyon-nagyon megrángatták az energiapiacot. Az úgynevezett szaldóelszámolás kivezetése miatt a lakosságban picit megrendült a napelemekbe vetett bizalom. Azelőtt az éves betáplált, illetve vételezett mennyiség (kWh) különbözetét számolták el. A jelenlegi bruttó elszámolás azonban pénzügyi alapon működik: a betáplált, illetve a vételezett energiát külön-külön árfolyamon forintosítják, az előbbit jellemzően jelentősen alacsonyabb szinten, és az így kapott összegeket vezetik össze. Az új elszámolás kedvezőtlenebb a napelemes rendszerek használói szempontjából, letörve a beruházási kedvet. Holott mindent számításba véve hosszú távon így is pluszban lehet kijönni. Ezért lényeges a lakosságot edukálni, hogy megértsék, még így is megéri a napelem használata a lakóházakon. Az energiaközösségek ötlete már évek óta közbeszéd tárgya a szakmában és az iparág egyik kulcsfontosságú eleme lehet. Ebbe beletartozik például, hogy egy adott cég által napelemmel megtermelt energiatöbblet nem vész el, hanem egy másik, akár jóval távolabb működő vállalkozás használja majd fel. De ide tartozik az is, hogy az energiaközösség egy társasházban jön létre úgy, hogy az épületre szerelt napelemek által termelt energia akár a lépcsőház világításának vagy a liftek energiafogyasztásának nagy részét ki tudná váltani. Ha pedig ezen felül van energiatöbblet, akkor azt a lakások használhatnák fel. Ez az elképzelés első körben számos jogi és elszámolási kérdést vet fel, de hosszú távon nagy potenciált lát benne a szakma.
Szatócska bolt
A Szatócska egy csomagolásmentes bolt a Szabolcska Mihály utcában, nem messze a Fehérvári úti piactól. Két tulajdonosa, Deák Tamara és Kleiber Dávid saját otthonában régóta arra törekszik, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen, és a lehető legkevesebb vegyszert használja. Miután barátaikat is „megfertőzték” ezzel a látásmóddal, jött a gondolat, hogy szeretnék ezt, illetve az általuk használt termékeket nagyobb közönségnek elérhetővé tenni. Így nyitották meg 2023 novemberében a Szatócskát.
Itt minden merőben más, mint egy klasszikus szatócsnál? Hogyan képzeljük el a vásárlást nálatok?
D. T.: Nálunk semmi nincsen kiporciózva, becsomagolva, minden vevő hozza a saját tárolóját, ez lehet befőttesüveg, műanyag doboz, műanyag zacskó, papírzacskó, bármi, amit otthon talál. Ez egyrészt azért nagyszerű megoldás, mert nem termelünk műanyag hulladékot, másrészt annyit lehet szedni, amennyire ténylegesen szükség van. Ez főleg idősebbeknek vagy egyedülállóknak jó, akik nem szeretnének nagyobb adagot megvenni, mert nem esznek meg annyit, kidobni pedig nem akarják. Ha pedig valaki újdonságot szeretne kipróbálni, arra is van lehetősége, hogy épp csak egy falatnyit mérjen le, ez is szempont. A kozmetikumok üvegben vannak, ezek visszahozhatók és a gyártók újratöltik őket, az élelmiszereket pedig kimérve lehet kapni. Vannak tartós háztartási eszközeink is, például újraszalvéta, ami alufólia helyett kiváló, használat után egyszerűen letöröljük egy nedves ronggyal, és újra elő lehet venni. Nekünk alapvetően a hulladékcsökkentés a fő profilunk, de vannak a boltban magyar környezet-, illetve bőrbarát tisztítószerek, ezeket is kimérve áruljuk, valamint kozmetikumok és papírtermékek is.
Az alapanyagokat honnan szerzitek be, mire figyeltek a kiválasztáskor?
Fahéjat vagy datolyát nem termelünk itthon, de ezeket is igyekszünk olyan magyar kisvállalkozásoktól beszerezni, amelyek környezettudatos irányt képviselnek. Vannak biotermékeink, biofűszereink, de nem ez az elsődleges. Olyan dolgokat válogatunk össze, amiket mi is használunk otthon és szeretünk. Ezért tudom hitelesen elmondani, mi miből készült, hogyan érdemes használni és nekem melyik vált be. Ezzel alapból bizalmat tudunk kiépíteni a vevővel, és tényleg szívből tudjuk ezeket ajánlani.
Kik térnek be hozzátok általában?
Közel vagyunk az egyetemekhez, és azt vettük észre, hogy akik kirepültek a szülői fészekből és kollégiumba költöznek, sokszor úgy döntenek, hogy fenntarthatóbban szeretnének élni, ők gyakori vásárlóink. Emellett a fő korosztályunk a 20 és 45 év közöttiek, főleg kisgyerekesek, de idősebbek és egyedülállók is, és mindenki más, aki nyitott erre a szemléletre.
Közel van a Fehérvári úti piac, miért éri meg hozzátok is bejönni útközben? Milyen árakkal dolgoztok, mi az, amivel ide tudjátok vonzani a vásárlókat?
Sokan azt gondolják, hogy itt minden ötször-hatszor annyiba kerül, mint máshol, ám ez tévhit. Nyilván van olyan áru, ami elsőre drágább, de annak a minősége is magasabb. Amikor valaki beleszagol a fűszereinkbe, rögtön megdöbben, milyen intenzív illatuk van. Lehet, hogy az ára magasabb, viszont jóval kevesebbet kell belőle használni, mert jóval karakteresebb az íze. Úgy saccolok, hogy többek között ennek köszönhetően egy kosárérték nagyjából ugyanannyira jön ki nálunk, mint ha a piacon vagy egy átlagos üzletben szereznék be az adott termékeket. Az alapélelmiszerek pedig körülbelül ugyanolyan áron vannak, mint máshol. A fa mosogatókefével, az újraszalvétával, a szütyőkkel, a kenyereszsákkal viszont hosszú távon sokat tud spórolni az ember. Egy újraszalvéta többe kerül, mint az alufólia, de én például az enyéimet már öt éve használom, azóta nem vettem alufóliát. A menstruációs eszközök pedig egy éven belül behozzák az árukat, és onnantól már pozitívban vagyunk. Minden változás nehéz, ahogy például edzeni is nehéz elkezdeni, de idővel szokássá válik.
Mennyire erős az edukációs vonalatok?
Számos helyen jártunk, külföldről is hoztunk be ötleteket. Sok hasonló kezdeményezés megálmodóival jó kapcsolatban vagyunk, mondhatni, kialakult már egy kisebb közösség. Nemcsak információkat osztunk meg, de külön öröm, hogy nem konkurenciaként tekintünk egymásra, hanem aktív a kapcsolat közöttünk, ahogy a vevőkkel is. Mivel sokan közülük meglepően nyitottak és érdeklődők a téma iránt, most elkezdtünk gondolkodni a közösségszervező vonalon is, ahol a közreműködők között kialakulhat egy építő párbeszéd. A fiatalabb generáció környezeti nevelését nagyon fontosnak tartjuk, már számos iskolás csoport járt nálunk, hogy megismerkedjen a hulladékmentes életmóddal. Akik hozzánk betérnek, teljesen más hangulatban vásárolnak nálunk, mint egy átlagos boltban. Ide lelassulni, kikapcsolódni is járnak az emberek. Azt mondják, egészen más élmény az, hogy magadnak kanalazol és rakod meg a tárolódat finomságokkal. Csomóan megemlítik, hogy amikor nálunk válogatnak, szagolgatnak, méregetnek az olyan, mintha otthon lennének a spájzban.
Humusz szövetség
Egy kis zöld házikó a magas lakóépületek között, nagy zöld kerttel, tanösvénnyel, minitóval, közösségi komposztponttal. Így néz ki a 30 esztendeje működő Humusz Szövetség központja a Saru utcában. Szabó György, az egyesület Nulla Hulladék Programjának vezetője végzettsége szerint közgazdász. Öt éve csatlakozott a civil szervezethez munkatársként, előtte négyig önkéntesként vette ki részét a feladatokból. Hisz benne, hogy minden kis lépés számít, ám a változáshoz szisztematikus megújulásra is szükség van – ezen dolgozik a Humusz csapatával.
Mi hívta életre három évtizede ezt a kezdeményezést, és miben változott a fókusz azóta?
Amikor megalakultunk, a magyar társadalom még éppen ismerkedett a szelektív hulladékgyűjtéssel. Ma az elsődleges szempont már az, hogy a megelőzésre ösztönözzük a lakosságot, az intézményeket és vállalatokat, hogy fenntarthatóbb fogyasztási kultúra alakuljon ki, amelyben kevesebb hulladékot termelünk. Aktuális kérdés a szerves hulladék begyűjtése, ami a XI. kerületben már elkezdődött. Itt a Humuszban is van egy közösségi komposztpont, ezzel igyekszünk a környékbelieket támogatni abban, hogy a náluk keletkező konyhai szerves hulladéktól környezetbarát módon tudjanak megszabadulni. Emellett lényeges az újrahasználat népszerűsítése, vagyis inkább járjunk szervizekbe, osszuk meg a dolgainkat közösségben, használjunk közösen, járjunk könyvtárba ahelyett, hogy új termékeket vásárolnánk.
Kikből áll a szervezet, illetve mit csinálnak az aktivistáitok?
Jelenleg is több civil szervezet alkotja a Humuszt, ennek hála országos lefedettségűek vagyunk. Ezen kívül vannak magánszemély tagok és pártoló tagok is, akik adománnyal segítik a szervezetünk működését. Az aktivisták sokféle módon végezhetnek nálunk önkéntes munkát, óriási segítséget jelent a szerepvállalásuk. Néhányan távolról, akár külföldről is támogatnak minket cikkírással, fordítással, interjúk készítésével. De akár csak pár órát is részt vehetnek az önkéntesek a kertrendezésben vagy a komposztpont karbantartásában. Gyakran járunk rendezvényekre: ezekre különböző edukációs játékokkal, kiállításokkal települünk ki, sokszor önkénteseink közreműködésével tudunk megjelenni.
Hogyan kapcsolódhatnak hozzátok a kerületiek?
Szerencsére nagyon könnyen, hiszen jól megközelíthető helyszínen vagyunk, hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között nyitva tartunk, ilyenkor bárki besétálhat, és kérdezhet tőlünk. Vannak szemléletformáló eszközeink, például egy környezetbarát termékeket bemutató polc, ahol meg lehet nézni, milyen természetes tisztítószereket, újrahasználható tárgyakat lehet az eldobhatók helyett választani a háztartásban. De használt farmereket és használt mobiltelefonokat is fogadunk, a tanösvényünkön pedig rengeteg gyakorlati tudást be lehet gyűjteni erről a szemléletről.
Milyen közérdekű és praktikus információval tudtok segíteni?
A honlapunkon fel vannak sorolva a közösségi komposztpontok, illetve található egy adatbázis a betétdíjas termékekről, valamint a szervizekről és javítóműhelyekről is.
A lakosság szemléletformálása mellett kikhez szeretnétek még szólni?
A gazdasági, céges és politikai döntéshozók felé is van üzenetünk. Aktuális és konstruktív a konzultációnk a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, azaz a Mohuval. Fontos velük a kapcsolat, hiszen 35 évig ők felelnek Magyarországon a hulladékgazdálkodásért. Ezen felül célunk, hogy más civil szervezetekkel összefogva politikai nyomást tudjunk gyakorolni adott esetben hazai, de akár európai szinten is. A politikusoknak ugyanis legalább akkora felelősségük van a hulladéktermelés csökkentésében, mint a lakosságnak vagy a cégeknek. Hiszen ők alkotják azokat a törvényeket, amelyek a csomagolásokat gyártó és felhasználó vállalkozások tevékenységeit szabályozzák. Ők is felelősek azért, hogy kisebb legyen a hulladék- vagy a műanyagszennyezés körülöttünk. Akkor érünk el igazi változást, ha mindenki a saját szintjén megteszi a szükséges lépéseket. Erről szól például a most tárgyalt „globális műanyagegyezmény”, a Global Plastic Treaty is.
Hogyan tudjátok elérni a fiatalságot, mi a legjobb módja annak, hogy hozzájuk is eljussanak ezek az üzenetek?
Iskolák meg szoktak keresni minket azzal, hogy menjünk ki hozzájuk, és persze ide is ellátogatnak, a tanösvényünk nagy népszerűségnek örvend. De óvodás csoportok és óvodapedagógusok részére is rendszeresen tartunk előadásokat, ahol ismertetjük a komposztálás folyamatát is. A generációkon átívelő tanulást szolgálta egy kerületi projekt: az ifjúsági közösségi szolgálat részeként helyi gimnazistákat képeztünk ki arra, hogy komposztálásra fókuszáló játékos napon edukálják az óvodásokat. Emellett komplett tanári gárdáknak tartottunk képzéseket, majd egy évig követtük, milyen projekteket valósítanak meg. A pedagógusok a megtanult elveket beépítik az éves tanrendbe. Jelenleg vállalati támogatót keresünk, hogy a komplex környezeti nevelési programunkat újból meg tudjuk hirdetni, és pályázhassanak rá az iskolák.
Mi a legaktuálisabb téma a hulladékfelhasználás területén?
Ami a legnagyobbat szólt a tavalyi évben, és biztos, hogy még az ideire is kihat, az a visszaváltási díjas rendszer bevezetése, ami (sajnos) elsősorban az eldobható csomagolásokra fókuszál. Ezt ki lehetne bővíteni, szóba került, hogy a befőttesüvegekre is kiterjedhetne ez a lehetőség, de ez még a jövő zenéje. Ezen felül rendkívül aktuális kérdés a szerves hulladék begyűjtése. A lakosságnak különböző lehetőségeket vázolunk fel, például egy kertes házban hogyan érdemes komposztálásra berendezkedni, vagy csatlakozni egy közösségi komposztponthoz. Létezik beltéri komposztálás is, ezt is igyekszünk népszerűsíteni, illetve remek irány lenne, ha a begyűjtési rendszer hatékonyabban működne, a lakosság aktív bevonásával, széles körű ismeretterjesztéssel párosulva.
Huszák Nina
