Néhány jó programot, könyvet, koncertet, színházi előadást ajánlunk – kizárólag elfogultan. Olyat, amit mi szeretünk, és bízunk benne, hogy másnak is legalább akkora örömet okoz.
Izland
Egy kis kiadó, a Figura az elmúlt pár évben szemmel láthatóan megtalált egy piaci rést, és sorra jön ki első pillanatban meghökkentő témájú könyveivel. Önmagában is jó, ha sokféle kötet kerülhet a magyar olvasó kezébe, kezdve a krimivel – amelyben maga Angela Merkel nyomoz –, de van a férfi nemiszervről szóló oktatókötet is, meg a halállal, holttestekkel és temetésekkel foglalkozó, már címében is provokáló mű (Megeszi a macskám a szememet, ha meghalok?). Ezekhez képest a megkerülhetetlen Izlandról szóló kötet kifejezetten békés alkotás. Mikor először kézbe vettem, arra gondoltam: jó, jó, csak az a baj, hogy engem Izland története tökéletesen hidegen hagy – hogy stílszerűen fogalmazzak. Ám az első pár oldal után rájöttem, igen jó stílusban megírt, szórakoztató könyvet sikerült kifognom. Izland múltja továbbra sem lesz az érdeklődésem fókuszában, de egy olyan világ tárul elénk, amiről egészen meglepően keveset tudunk. Már azt is nehéz elképzelni, hogy egy mostoha természeti viszonyok közötti világról ilyen kedélyesen lehet írni. A múltról, a mai mindennapokról, az életről egy relatíve zárt világban, a helyi ételspecialitásokról. (Így olvasva, a skyr lett a kedvencem, ami „szigorú értelemben” sajt, bár manapság inkább fehérjedús joghurtként dobják a piacra. Na és a halak egész sora.)
A háborúk ideje, beleértve a II. világháborút, az amerikaiak és a britek jelenlétét, rengeteg változást hozott. Izlandról közel negyven éve beszéltek igazán sokat, amikor ott találkozott Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov – 1986-ban a világpolitika legfontosabb helyszínévé vált rövid időre Reykjavík. Legközelebb akkor került a címoldalakra, amikor a botrányhős sakkzseni, Bobby Fischer ide menekült.
Aki Izlandra megy, annak kötelező olvasmány. Aki meg nem – mint én –, annak pár órára kellemes olvasnivaló.
(Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland, ford.: Fejérvári Boldizsár, Figura Könyvkiadó)
Márai 125
Éppen a költészet napján, április 11-én van Márai Sándor születésnapja. Idén a 125. Több megemlékezés is várható az íróról, ezek közül talán a legérdekesebb Sipos József rendező két filmje, amelyet e napon is vetítenek, méghozzá este a Mammutban. Az egyik egy Márairól szóló dokumentumfilm, a másik pedig egy tévéjátéknak készült játékfilm, A titkos szám. Három remek színész, Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter és Simon Kornél idézi fel Márai egy késői, a ’60-as években íródott művét. Mondhatni, igazi ínyencség az író mind népesebb kedvelői táborának, ráadásul a vetítés után beszélgetni is lehet az alkotókkal, szereplőkkel.
Dési János
