Lassan lefelé ível a légúti betegségeket okozó járványhullám Magyarországon, amely most sok tízezerrel több embert döntött le a lábáról, mint egy évvel ezelőtt. Januárban egyszerre legalább négyféle légúti betegséget okozó vírus indított támadást: az influenza, a Covid, az RSV és az új kínai járványt okozó HMPV. Dr. Nagy Károly virológus szerint a kiugróan magas fertőzésszám a Covid miatt korábban elmaradt influenzajárványnak köszönhető, valamint annak, hogy manapság nem vagyunk hajlandók betegen otthon maradni.
Idén február első hetéig több mint 320 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzéssel, és a betegek száma még a második héten is emelkedett – jelentette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Az esetek több mint feléért az influenza felelős, és ezúttal az a ritka helyzet állt elő, hogy a fertőzőbb és súlyosabb tüneteket okozó A vírust megelőzte az enyhébb B variáns. A legkevesebb fertőzést a humán metapneumovírus (HMPV) okozza,
amitől dr. Nagy Károly virológus, mikrobiológus szerint nem kell különösebben tartani: a megfázásos tüneteket előidéző kórokozó évtizedek óta velünk él, a betegségen a legtöbben már gyerekkorunkban átestünk.
– A rekordméretű járványról azonban nem az egyszerre felerősödő légúti vírusok, hanem a rossz emlékű Covid-évek tehetnek. A szigorú távolságtartási szabályok miatt ugyanis akkoriban nem terjedt az influenza, így a szervezetünk ellenálló képessége csökkent a vírussal szemben – állítja a virológus. Ezért van az, hogy a mostani fertőzöttek közel 50 százalékát a 14 éven aluli gyerekek teszik ki, hiszen közülük sokan még soha vagy alig találkoztak az influenzával. Ezzel szemben a máskor legveszélyeztetettebb korosztálynak számító idősek vannak idén a legnagyobb biztonságban: kevesebb mint 10 százalékuk betegedett meg. – Ez azért van, mert sokszor találkoztak már a vírussal, és bátrabban is oltatják magukat – tette hozzá Nagy Károly. A szakember szerint az intenzív járvány másik oka, hogy divatba jött lábon kihordani a fertőzéseket, így manapság sokkal gyakrabban adjuk azt át a villamoson vagy a munkahelyen.
– A képet valamelyest árnyalja, hogy bár január óta a gyermekorvosoknál is megduplázódott a betegszám, az utóbbi években javult a gyerekek ellenálló képessége – mondta dr. Scheiber Dóra gyermekháziorvos. Ez szerinte az elmúlt időszak intenzív oltási gyakorlatának köszönhető, amit nagyban megkönnyített, hogy már orrspray formájában is létezik influenza elleni vakcina.
Előrelépést hozhatnak a légúti járványok kezelésében az új gyorstesztek is. Ezek között 1500–2000 forint körüli összegért olyat is találunk, amelyik egyszerre kilenc vírus jelenlétét képes kimutatni: az influenza mellett külön csík jelzi például a parainfluenza-, az adenovírus-, a mikoplazma- vagy az RSV-fertőzést. Scheiber Dóra szerint sokan feleslegesnek tartják a tesztelést influenzára, pedig az jelentősen csökkentheti az antibiotikumok szedését. – Amikor a betegnek elhúzódó légúti tünete, láza van, általában felírják az antibiotikumot, pedig arra semmi szükség, ha nincs bakteriális felülfertőződése – magyarázta el a doktornő.
A teszt másik előnye, hogy miután kimutatta az influenzavírust, a beteg – akár egy gyerek is – megkaphatja az e célra kifejlesztett gyógyszert, amely radikálisan enyhíti a tünetek súlyosságát és jelentősen rövidítheti a kór lefolyását. Ez a szer akkor igazán hatásos, ha 48 órán belül megszületik a teszteredmény, és rögtön elkezdik a gyógyszerezést. – Olykor mellékhatásokkal is kell számolni, mert van, aki nem tolerálja jól, de egy próbát megér – tette hozzá a gyermekorvos.
Török Dániel
