Október 1-jén startolt el Budapesten az új ügyeleti rendszer, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) visszalépésként értékel, kételkedve az országos ellátásra kijelölt, túlterhelt és erősen alulfinanszírozott Országos Mentőszolgálat (OMSZ) potenciáljában. A mentősök viszont nemcsak elegendő pénzt és orvost ígérnek, de azt is, hogy magasabb szintre emelik az ellátást. A mérleg nyelve az ügyeletadásba bevont, elöregedő, betöltetlen praxisokkal teli háziorvosi szakma, melynek egy része örül a pluszmunkának, másik része felmondana.
Az új ügyeleti rendszer lényege, hogy ha nem életveszélyről van szó, már Budapesten is a 1830-as telefonszámot kell tárcsázni, ahol képzett szakember kérdezi ki a hívót és osztályozza panaszait: ha szükséges, ügyeleti pontra irányítja a pácienst vagy mobil ügyeletest küldenek hozzá, a súlyosabb esetekben riasztják a mentőt.
A fővárosban 15 helyszínen 28 felnőtt- és három gyermekellátó helyet alakítottak ki (Heim Pál gyermekkórház, Szent János Kórház és a XIII. kerületi Révész utcai rendelő), emellett 14 mobil ügyeleti egység vonulhat ki házhoz szükség esetén. Budapesten emellett két 24 órás, éjjel-nappali ügyeleti pont is lesz, az egyik a IX., a másik a II. kerületben.
Hová kell fordulni?
Sokakat megzavarhat, hogy mostantól milyen esetben lehet háziorvosi rendelésre és milyennel ügyeletre menni, ezért az OMSZ tájékoztató plakáton magyarázza el az ajánlásokat. Receptért vagy három napon túl nem javuló légúti, emésztési panaszokkal rendelési időben kell felkeresni a háziorvost, ügyeleti időben pedig riasztó tünetekkel, krónikus betegségek akut panaszaival, erős fájdalmakkal, görccsel, magas lázzal, mellkasi panaszokkal lehet jelentkezni.
A jelek szerint nagyrészt a háziorvosok hadra foghatóságán múlhat az új struktúra sikere. A kormányzati szabályozás szerint ugyanis hétköznap 16–22 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8–14 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, a mentők csak azután veszik át a stafétát: sürgősségi ügyeletet biztosítanak, ahol orvosok, egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek lesznek szolgálatban.
A kamara szerint elsiették
A MOK augusztus végén azt kérte, halasszák el a fővárosi átállást, mert nincsenek meg a biztonságos betegellátás személyi és tárgyi feltételei. Szerintük a kormány nem veszi figyelembe a fővárosi háziorvosok és gyermekorvosok magas átlagéletkorát, ahogy azt sem, hogy a 906 betöltetlen felnőttháziorvosi praxisból 101 van Budapesten, és ezekben helyettesíteni kell. A növekvő terhelés miatt pedig még többen otthagyhatják a praxist.
– Az ötlet alapvetően jó, egyszerűbb lesz ügyeletet hívni, ahol útmutatást is kap a beteg – mondta lapunknak dr. László Imre, Újbuda polgármestere, de ezzel be is fejezte az előnyök sorolását. – Az emberek többsége 16–17 óra között végez a munkahelyén, akkor indulnak el orvoshoz. Mivel mostantól ebben az idősávban ügyeleti ellátás folyik, a háziorvosoknak nem lesz értelme délután rendelniük, tehát a beteg nem jut el hozzá, ehelyett el kell kéredzkednie a munkából vagy szabadságot kell kivennie – mutatott rá a volt kórházigazgató. Hozzátette, mivel a háziorvosok évtizedek óta nem vesznek részt az ügyeleti ellátásban, nincs gyakorlatuk sürgősségi teendőkben, az idős orvosokra pedig túl nagy terhet róhat az extra szolgálat. – Nyugaton jól működik ez a rendszer, de a hiányos feltételek miatt itthon sok akadálya van – véli a városvezető.
Sok múlik a háziorvosokon
Keczéry Attila zuglói háziorvos, a MOK titkára szerint is valós veszély az orvosok túlterhelése, ennek jele, hogy tudomása szerint Zuglóban húsz háziorvos készül otthagyni a praxisát.
Budapesten eddig általában 8–12, illetve 16–20 óra között zajlottak a háziorvosi rendelések, a köztes időszakokat a 24 órás ügyeleti szolgálatok látták el, ezek azonban megszűnnek. Miután mostantól minden háziorvos a saját területéért lesz felelős, hiába rendelne valaki 16–20 óra között, aznap reggel 8–16 óra között is övé az ellátási kötelezettség. Vagyis azokon a napokon 12 órán át lenne felelős a területén élők ellátásáért. Keczéry szerint elfogadhatatlan, hogy tíz munkanapból ötször 12 órát, ügyeletben pedig 14 órát dolgozzanak a háziorvosok, a kötelező 8 helyett. A MOK azt javasolta, hogy 8–14 óra, illetve 14–20 óra között két orvos ügyeljen az ügyeleti ponton. A javaslatot a háziorvosok támogatták, ám a kormány elvetette.
Takács Péter egészségügyi államtitkár rámutatott, továbbra is nyolcórás lesz a háziorvosok munkaideje, a havonta egy vagy két alkalommal kötelező ügyelet napját pedig maguk választhatják meg úgy, hogy az a délutáni rendelési idejüket sem befolyásolja. A MOK azt is kifogásolta, hogy a háziorvosok az extra igénybevétel miatt nem tudnak majd kórházi ambulanciákon vagy szakrendelőkben is dolgozni, ami továbbnöveli a várólistákat. A kamara néhány jelentős javaslatát viszont megfogadta az államtitkárság, például hogy a vidéken jellemző vegyes ellátás helyett a gyerekeket gyermekorvosok lássák el az ügyeleten, de a MOK sikere a két 24 órás ügyeleti pont létrehozása is.
Magabiztos mentők
– Óriási előkészítő munka van mögöttünk, az indulás előtti éjszakán végigjártuk a telephelyeket, mindenki szolgálatban volt, aki él és mozog, hogy minden rendben legyen – számolt be a budapesti startról Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője, aki szerint a folyamatosan csatlakozó vidéki vármegyékben másfél év alatt 900 ezer beteget láttak el ebben az ügyeleti rendszerben, és ez elegendő rutint adott a fővárosi hálózat kiépítéséhez. Az állítást a betegek visszajelzéseire alapozzák, akik a kezdetek óta 1-től 5-ig osztályozzák a szolgáltatást aszerint, hogy könnyen elérték-e az ügyeletet, megfelelő volt-e a szakmai ellátás, megkapták-e a szükséges tájékoztatást. – Megnyugtató, hogy átlagosan 4,1–4,2-es értékeléseket kaptunk, ami az egészségügyi szolgáltatások terén igen magasnak számít, így ki merem jelenteni, hogy jól működik a rendszer – mondta a szóvivő.
– Aggodalmak, riogatások vidéken is előfordultak, de amikor mindenki látta, hogy működik a rendszer, a hangok elcsitultak – tette hozzá. Az egyik aggály, hogy nemcsak vidéken, de a fővárosban is kevesebb ellátóhely lesz, mint korábban. Győrfi szerint azonban a telephelyek hivatalos száma eddig nem fedte a valóságot; amíg papíron minden kerületben két-két orvos várta ügyeletben a pácienseket, a gyakorlatban nem volt ritka, hogy egy egész városrészben nem lehetett találni egyetlen ügyeletes orvost sem. Az OMSZ ügyeleti rendszere egyébként sem kerülethatárokban gondolkodik: a telephelyek földrajzi kijelölésénél figyelembe vették a könnyű megközelíthetőséget, a városszerkezetet, a lakosságszámot és az egészségügyi intézmények elhelyezkedését. Az OMSZ ugyanakkor azt tanácsolja, ha ismerjük is a legközelebbi ellátópontot, mindenképp hívjuk a 1830-as számot, hiszen az operátor lehet, hogy azt látja a legjobbnak, ha az orvos megy ki a beteghez. Ilyen helyzet lehet az is, ha a szülő nem szívesen hagyja otthon a kisgyermekét.
Van az a pénz
A MOK szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy összejön-e a megfelelő számú háziorvos az ellátás biztosításához. A zavartalan működéshez Keczéry szerint legalább 675 felnőtt és 135 gyermekorvosra volna szükség, miközben az ügyeleti ellátás havonta 1350 szakembert igényel. (A háziorvosok számáról egymástól teljesen különböző adatokat közöl a KSH, a NEAK és az OMSZ; a NEAK adatai a legnaprakészebbek, ők 1108 budapesti háziorvossal számolnak.)
Az OMSZ behívót küldött a háziorvosoknak, válaszul eddig mintegy 400-an csatlakoztak a rendszerhez. Bár kötelező a részvétel, az OMSZ várja az orvosok válaszát, mert csak a leszerződött partnereknek tudnak fizetni. – Tudjuk, hogy ez pluszmunkát igényel tőlük, de cserébe jobb körülményeket, tisztességesebb jövedelmet és tisztább viszonyokat teremtünk, mint amilyen az ügyeleti szektorban jellemző volt. Ha pedig mindenki csatlakozik, akár havi egy délutáni ügyeletre is leszorítható a kötelesség, amit az orvos arra a napra tehet, amikor nem rendel – ígéri Győrfi. Szerinte a háziorvosok jelentős része lelkesen teljesíti az elvárást, és igyekszik több ügyeleti napot is vállalni, mert rájöttek, hogy megéri. – Van, aki szinte főfoglalkozásként ügyel, mert kevesebb a beteg, mint a saját rendelésén, nem kell súlyos eseteket ellátnia és anyagilag is jól jár – mondta a szóvivő.
Annak érdekében, hogy az ügyelet ne menjen a mentőzés rovására, a szóvivő szerint jelentős állami forrást kaptak eszközbeszerzésre, amiből 170 autót, EKG-berendezést, orvosi műszereket, defibrillátorokat vásároltak. (László Imre ennek kapcsán megjegyezte, a kormány utólag megrövidítette az új mentőautók beszerzési tervét.) A szükséges létszámot kórházi orvosok, magánszektorban dolgozó ügyeleti sofőrök, ápolók felvételével igyekeznek teljesíteni, de mentősök is vállalnak ügyeletet másodállásként.
Győrfi Pál szerint az ügyeleti rendszerváltás egyik oka az önkormányzatok finanszírozási nehézségeiben keresendő. – Számos polgármester jelezte, nem tudják kigazdálkodni az ügyelet költségeit, mert nagyon megemelkedtek az orvosbérek, valamint az eszközök és a gyógyszerek árai. Amikor az önkormányzattal leszerződött szolgáltató cégek benyújtották a következő évi árajánlatot, leesett a polgármesterek álla. Nagyon sok helyen megkönnyebbülés volt, hogy az állam átvette a szolgáltatást – összegezte a szóvivő.
Török Dániel
