Mitől lesz értékes egy belvárosi kultúrnegyed, és miért jó ott élni? Hogyan lehet ellensúlyozni a plázák hatását? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a II., illetve a XI. kerület vezetői és művészei a Bartók Feszt első napján a Szatyor Bárban. A kerekasztal-beszélgetésen a Margit-negyed és a Bartók-negyed közös vonásait, különbségeit és jó gyakorlatait vitatták meg. A megoldás szerintük a helyi közösségépítés és az alternatívateremtés.
A Belépő című beszélgetésen Őrsi Gergely II. kerületi és dr. László Imre XI. kerületi polgármester is részt vett. Utóbbi arról beszélt, egy kulturális városközpont legfontosabb eleme a helyben élők közösséggé kovácsolása. – Ne engedjük a közterületeinket elnéptelenedni! Adjuk vissza őket a lakóinak! – szólított fel Barabás Richárd, Újbuda kultúráért felelős alpolgármestere. Szerinte ahhoz, hogy egy terület kultúrnegyeddé váljon, a legfontosabb, hogy újra be tudjuk népesíteni a budapesti főutcákat. – Ehhez kell önkormányzati támogatási politika, eseményszervezés, olyan intim rendezvények, mint az Eleven Ősz és Eleven Tavasz, és nagyobbak, mint a Bartók Feszt. A város nem csak egy munkahely, egy bevásárlóközpont, egy lakás, a buszozás vagy a bringázás. A város az a hely, ahol élünk, és szeretünk közösségi életet élni – fogalmazott az alpolgármester. Az hogy ismerjük a péket, a kisboltost, a rétesest, megteremt egy olyan otthonosságérzést, amitől jó élni a Bartókon.
– Amikor gimibe jártam, a Moszkva téri hamburgeres volt a környék kiemelkedő kultúrintézménye, ma már kávézók, közösségi terek, vintage-boltok, egyedi üzletek vonzzák az embereket a Margit körútra – mesélt lakóhelyéről Berg Dániel II. kerületi alpolgármester. Mint mondta, megtalálták az egyensúlyt a felülről irányított és az alulról szerveződő városfejlesztés között. – Az önkormányzat támogató keretet ad, és szakértőkkel alkot stratégiát, a koncepciót pedig az ott élő művészek, civilek, helyiek tölti meg tartalommal, amit magukénak is éreznek – emelte ki az alpolgármester.
Berg Dániel kiállt amellett, hogy a plázák ellenpontjaként az egykori bevásárlóutcáknak alternatívát kell kínálniuk. – A plázák praktikusságát nem lehet kiváltani, de az egyediség az utca mellett szól. Lehet, hogy egy hétköznapi pólót a Mammutban fogok megvenni, de az egyedi dizájnerterméket, dekort, kiegészítőt biztosan a Margit körúton fogom keresni – tette hozzá.
T. D.
