Kimagasló részvétel mellett zajlottak le Magyarországon a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások: a 7,8 millió választópolgár több mint 57 százaléka élt e jogával. Újbudán elsöprő győzelmet aratott az ellenzéki összefogás: dr. László Imre nemcsak polgármesteri székét őrizte meg, de szinte változatlanul azt a képviselői gárdát is, amellyel 2019 ősze óta együtt dolgozik.
Korán indult a június 9-e a választási bizottságok és a szavazók számára, hiszen a választókörök már 6-kor kinyitottak. A Magyarországon szokatlan lelkesedés a kora délutáni adatokból is látszott: 15 óráig országszerte a jogosultak 42,04 százaléka, Újbudán a 46,03 százalékuk jelent meg az urnáknál. A XI. kerületben már ekkor többen adták le voksukat, mint a 2019-es EP-választáson (43,58%), illetve a 2014-es önkormányzatin (44,3%).
A választások átrendezték az országos politikai hierarchiát. Az Európai Parlamentbe a Fidesz 11, a Tisza Párt 7, az MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek szövetsége 2, a Mi Hazánk 1 képviselőt küldhet; a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz és a Tisza Párt 10-10, a Párbeszéd-Zöldek–DK–MSZP összesen 7, a Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP–Zöldek, illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3-3 mandátumot szerzett. Az indulásakor még szervezet nélküli Tisza Párt által nagyban befolyásolt fővárosi felállás azt jelenti, hogy négy és fél hónap múlva egyik politikai erő sem lesz képes önállóan irányítani Budapestet. (A jelenlegi önkormányzatok ötéves mandátuma 2024 októberében jár le; a csúszás oka az, hogy az Országgyűlés 2022-ben egy napra tette a mindenkori EP-, illetve önkormányzati választást.)
Az önkormányzatokért vívott harcban országszerte több települést is elhódítottak az ellenzéki pártok a Fidesztől, a 19 vármegyei közgyűlésben maradt a kormánypárti többség. A budapesti főpolgármester-választáson egy hajszállal a hivatalban lévő Karácsony Gergely (Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP) végzett az élen, ellenlábasa, az LMP–Zöldek jelöltjeként küzdő Vitézy Dávid azonban fellebbezett, és a június 9-én érvénytelennek minősített voksokat újraszámolták. (A főpolgármesteri választásról lásd külön írásunkat.)
Újrázás Újbudán
A szavazókörök este hétkor zártak, az újbudai eredmények éjjel tizenegy körül kezdtek kirajzolódni.
Dr. László Imre polgármester a DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP összefogásának közös jelöltjeként a szavazatok 46,8%-át szerezte meg. 12%-kal többet, mint a Fidesz–KDNP színeiben induló Király Nóra (34,07%). A XI. kerület egyike volt annak a négynek, ahol a Tisza Párt is indított polgármesterjelöltet: Orbán Árpád István 15,29%-os eredményével jól teljesített, ahhoz képest, hogy semmilyen kampányt nem folytatott.
Egyéni képviselői helyet szerzett az október közepe után felálló újbudai képviselő-testületben az összefogás jelöltjeként Barabás Richárd, Németh Gyöngyvér*, Tóth Márton, Kreitler-Sas Máté, Naszádos Zsófia, Daám Alexandra, Bács Márton, Budai Miklós, Varga Gergő, Görög András, Erhardt Attila, Keller Zsolt, Lados Tamás és Bakai-Nagy Zita. Egyéni választókerületi győztesként lesz a testület tagja a függetlenként induló Bába Szilvia, valamint a Fidesz–KDNP képviselője, Junghausz Rajmund. Kompenzációs listáról jut be a testületbe az MKKP-s Várady Zoltán és Jánosi Gergő, a Fidesz–KDNP részéről Király Nóra, Szabó László, Farkas Krisztina és Balogh Péter, a Mi Hazánktól pedig Szecsődi Patrik.
*Lapzártánk után érkezett: A 2. egyéni választókerületben az eredmény jogerőssé válása előtt negyedórával Szabó László, a Fidesz-KDNP jelöltje fellebezést nyújtott be, és kérte az érvénytelen szavazatok újraszámolását. Az újraszámolás miatt a 2. választókerület eredménye, illetve ezzel összefüggésben a kompenzációs listáról bekerült képviselők listája sem tekinthető véglegesnek.
Az első reakciók
Újbudán a helyi pártirodában tartott eredményvárót az ellenzéki összefogás, a képviselők este nyolc órától figyelték a százalékok alakulását. A nyerteseket várakozásaikról és a választás tanulságairól is kérdeztük.
Dr. László Imre
Hálás vagyok Újbuda lakosságának, hogy bizalmat szavaztak nekünk. Mi nem mások becsapására, lejáratására, hamis információk terjesztésére alapoztuk a kampányt. Éppen ezért voltunk könnyű helyzetben: a négy és fél éves munka, amivel hozzájárultunk a kerület fejlesztéséhez, megfelelő alapot adott megítélésünkhöz. Ez a választás arra is példa, hogy a kerületben folyó képviselői munka csak másodlagosan politikai. Ide nem a nagypolitika zűrzavarát kell behozni, hanem azt, ami a nagypolitikából, a parlamentből hiányzik, a szolgálatot. Azok szolgálatát, akik felé elszámolási kötelezettséggel tartozunk: az emberekét.
Keller Zsolt
Soha, egyik választás során sem éreztem biztosnak a győzelmemet, mindig fifty-fifty alapon gondolkodtam, mert egy demokráciában a győzelmet nem lehet biztosra venni. Nagyon örülök, hogy bizalmat és erős támogatást kaptam. Közösen folytatjuk a munkát a spanyolréti, a madárhegyi és a gazdagréti civilekkel, akiket a jövőben is ugyanúgy bevonunk a döntésekbe, ahogyan eddig tettük.
Bács Márton
Hosszú volt a kampány, és minden, amit ebben az időszakban gondoltam, az utolsó hétre összeomlott. Ez olyan kampány volt, ahol bármi megtörténhet és az ellenkezője is, így nehezen tudtam kalkulálni, de nemcsak én, a közvélemény-kutatók is csupán óvatos kijelentéseket tettek. Hál’ istennek, az eredmények minket igazoltak.
Lados Tamás
Hasonlóan indultam ennek a választásnak, mint bármikor hétéves politikai pályám során, akár a Momentum kampányfőnökeként, akár jelöltként: nyugodtan, tudatosan. Szerintem az a legfontosabb, hogy minél többször találkozzunk a választókkal, hogy meg tudjuk nekik mutatni az eredményeinket.
Kreitler-Sas Máté
Magabiztosan futottam neki a választásnak, úgy éreztem, az elmúlt években végzett munkám arra predesztinál, hogy továbbdolgozhassak képviselőként. Úgy látom, a választók nem a pártlogika, hanem a helyben elért eredmények alapján szavaztak. Az EP-választási eredmények is azt igazolják, a választók különbséget tudnak tenni a helyben végzett munka és az országos politikai ügyek között.
Hosszú menet a főpolgármesteri székért
A június 14-i déli lapzártánk idején a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján látható adatok szerint a budapesti főpolgármester-választáson Karácsony Gergely, a Párbeszéd-Zöldek, a DK és az MSZP közös jelöltje szerezte a legtöbb szavazatot, összesen
371 466-ot (47,53 százalék). Az eredmény mellett azonban a „jogorvoslat alatt” kitétel szerepelt, miután a regnáló főpolgármester ellenlábasa, Vitézy Dávid az érvénytelen szavazatok újraszámlálását kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB). Az LMP-Zöldek jelöltjeként induló Vitézy 324 vokssal maradt el Karácsony mögött, miközben több mint 24,5 ezret nyilvánítottak érvénytelennek egész Budapesten. Zavart okozhatott, hogy a választás előtt két nappal a Fidesz–KDNP színeiben induló Szentkirályi Alexandra visszalépett (Vitézy Dávid javára), de a neve – bár kihúzva – ottmaradt a már kinyomtatott szavazólapokon. Az őmellette másra is adott voksok érvényességét a szavazatszámláló bizottságoknak kellett eldönteniük. Az NVB gyorsan helyt adott Vitézy kérelmének, így június 14-én reggel az NVI munkatársai megkezdték a helyi választási irodákból beszállított érvénytelen szavazólapok újraszámolását. Karácsony Gergely viszont az urnák újbóli felbontásának, illetve a szavazólapok szállításának körülményeire hivatkozva egy nappal korábban azt kezdeményezte, hogy inkább ismételjék meg a főpolgármester-választást, egyben közölte, bármi lesz az újraszámolás eredménye – tehát ha ő marad a győztes, akkor is –, megtámadja a Kúriánál az NVB határozatát. Az NVB határozathozatalára, annak megtámadására, valamint a Kúria döntésére megszabott rövid határidők mellett az esetleges megismételt választást az előző után 30 napon belül, azaz július 9-éig meg kell tartani. A médiának nyilatkozó jogi szakértők szerint elképzelhető, hogy ha végül az ismétlésről születik is döntés, akkor is csupán azokban a szavazókörökben kerülne erre sor, amellyekkel kapcsolatban jogsértést találtak. Ezen csak a június 9-én induló főpolgármester-jelöltek vehetnének részt, tehát Karácsony, Vitézy és a Mi Hazánkat képviselő Grundtner András.
