– A stresszhormonok pusztító hatással vannak szervezetünkre, ezért ha nem tanuljuk meg kezelni hétköznapi frusztrációinkat, könnyen kivonhatjuk magunkat a forgalomból – figyelmeztetett az Újbudai Pedagógiai Napok nyitó előadásán Bagdy Emőke pszichológus. A március 22-éig tartó pedagógiai konferencián számos neves szakember beszél szorongásról, oktatási innovációkról és a digitális világ káros hatásairól.
A Villányi úti Szent Imre Gimnáziumban tartott kéthetes oktatási konferencián a kiemelt témák között szerepelnek a pedagógusokat érő lelki terhek, a diákok iskolai társas kapcsolatai, a játék és a mese szerepe, a mesterséges intelligencia betörése, valamint a digitális eszközök hatásai a gyerekek mentális fejlődésére. Az eseménysorozaton olyan szakemberek adnak elő, mint Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus; Nahalka István oktatáskutató; Zacher Gábor orvos, oxyológus; Mérő László matematikus, pszichológus; Donauer Nándor neuropszichológus.
– Önök és pályatársaik nélkülözhetetlenek – intézte nyitó gondolatait dr. László Imre polgármester a több mint
145 ezer magyarországi pedagógushoz. Megköszönte munkájukat, hozzátéve, amit az életben elért, azt nekik és a szüleinek köszönheti. Arról is beszélt, hogy ma a tanároknak olyan korban kell helytállniuk, amelyben a fiatalokat minden eddiginél több impulzus éri, ami eltereli a figyelmüket és megnehezíti a tanulást.
Páncélnövesztés stressz ellen
A konferencia nyitó előadását Bagdy Emőke professor emerita, klinikai szakpszichológus tartotta. Szerinte a pedagógustársadalom lelkileg elfáradt, ezért segítenie kell önmagán. – Mi, nők a magánélet és a munka kifeszített kötelén végzünk zsonglőrmutatványokat – érzékeltette a szakmai feszültségekre rátelepedő magánéleti szorongások terhét, amiből csak a tudatos feltöltődés, illetve a lelki immunitás kiépítése jelenthet kiutat. Bagdy Emőke szerint azért betegszik bele annyi ember a stresszbe, mert míg a fejfájás ellen elég lehet egy pirula, addig a stresszel való megküzdéshez nincsenek eszközeink. A felgyülemlő feszültség pedig pszichoszomatikus zavarokat idéz elő, melyek az alvászavartól indulva a súlyos betegségekig terjedhetnek. Az előadó idézte Candace Pert amerikai idegtudós-farmakológust, az endorfin (örömhormon) receptorok felfedezőjét, aki szerint az érzelmi, indulati állapotaink kémiai anyagok formájában képeződnek le szervezetünkben. Ezek a neurohormonok, melyek megfeleltethetők különböző érzelmi helyzeteinknek.
Amikor olyan kihívás ér minket, ami tehetetlenségérzést vált ki, negatív stresszt, azaz distresszt élünk át. – Mivel ezt nem tudjuk kezelni, a „beszorultság” állapotába kerülünk, ami szorongást, bénultságot, feszültséget okoz. A negatív stressz frusztrációhoz, regresszíóhoz vezet, elkezdünk magunkhoz képest alacsonyabb színvonalon gondolkodni és viselkedni. Az egész folyamat adrenalin- és kortizolhormonok felszabadulásával jár, ami rossz fizikai közérzetet okoz. Van, akiből a düh és a tehetetlenség támadás formájában tör ki, más viszont befeszül, elfojtja az indulatát – magyarázta a pszichológus. A szomatikus betegségeket végül az váltja ki, hogy a neurohormon lerakódik a sejthártyára, a sejt működése meggyengül, a szervezet megbetegszik. A feloldatlan szorongást a szív sínyli meg leginkább; a szakember szerint ezért élnek át gyakrabban infarktust az érzéseiket nehezebben ventiláló férfiak. A stresszhormonok általában a szervezet leggyengébb pontját „találják meg”.
Ezzel szemben a pozitív érzések és az általuk kiváltott hormonok (oxytocin, endorfin, ösztrogén) képesek gyógyítani is. – Ha van, aki szeret, akiben bízol, akinek fontos vagy, a teherbíró képességed is megnő – hangsúlyozta Bagdy Emőke. A pozitív életszemlélet elsajátítása azonban nem megy egyik napról a másikra: gyakorolni kell az örömérzést. – Próbáljuk nem megoldani, hanem kezelni a konfliktusokat, törődjünk magunkkal és keressünk örömszerző élményeket – tanácsolta a professzor, majd azokra a pozitív neurohormonokról is beszélt, amelyek olykor gondokat okozhatnak. A szerotonin és a dopamin ugyan kedélyjavító, motiváló hatású, ám a fiatalok digitális függésében és az általa okozott, akár súlyos idegrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik. A képernyőhasználat és a digitális játékok azzal váltanak ki addikciót, hogy túlgerjesztik a dopamin termelődését, ami az átélt élmény ismétlésére ösztönzi az embert. – Ne maradj a vesztes térfélen! – javasolta a pszichológus arra utalva, hogy lelki jólétünk érdekében érdemes változtatni a múlthoz való hozzáállásunkon. – A rossz emlékek helyett inkább szedjük elő a pozitív élményeket, amikor minden szép volt, ez ugyanis eláraszt minket jó érzésekkel – tette hozzá.
T. D.
