Budapest természeti értékeinek megőrzésére nyert el 1,4 milliárd forint támogatást a főváros az Európai Unió Life pályázatán. Karácsony Gergely főpolgármester ezt a Kamaraerdő melletti Tétényi-fennsíkon jelentette be; ez egyike annak a három természetvédelmi területnek, ahol visszaállítják a természetes környezet eredeti állapotát. Budapest ezzel rekordmagas összeget költhet el természetvédelemre.
Az uniós forrásból a tervek szerint megoldják az óbudai Mocsáros-dűlő vízellátását, és megtisztítják az invazív fajoktól az őshonos ökoszisztémát. A rekultivációra kijelölt területek két másik beavatkozási pontja a XI. kerület és a XXII. kerület határán húzódik. A gyógyvízkitermeléséről is ismert Kőérberki szikes réten a védett növények és állatok életkörülményeinek javítása mellett az elsőrendű feladat szintén az egyenletes vízellátottság fenntartása, hiszen a vizes élőhelyek egyre nagyobb veszélyben vannak a kiszámíthatatlan időjárás miatt. A Tétényi-fennsík pedig uralkodó növénytakarója, a sztyeppére jellemző, szárazságtűrő fűfélékkel, főként szigorúan védett árvalányhajjal tarkított gyep miatt különleges: az itt kialakult flóra és fauna Magyarországon egyedülálló természeti kincs. A területen több mint 400, többségében védett, illetve fokozottan védett növényfajt és 80 feletti állatfajt azonosítottak. A fennsíkon él a poszáta, a tövisszúró gébics és az igen ritka pannon gyík, de itt honos egy orchideafaj is.
– A fennsíkot meg kell tisztítani az olyan invazív növényektől, mint a különböző cserjék és bálványfák, a rekultiváció során pedig rendszeres kaszálással és birkalegeltetéssel fogják megerősíteni a rét gazdag aljnövényzetét – mondta el a bejelentés alkalmával Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. – A fejlesztés visszaadja a természetnek azt, ami az övé volt – tette hozzá Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az elmúlt évtizedekben Budapest nem költött el ennyi pénzt kifejezetten természetvédelmi célokra.
T. D.
