150 év cégei keresik a következő 150 év dolgozóit – adott irányt a másfél évszázados jubileumát ünneplő Budapest első állásbörzéjének Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A 27 ezer munkavállalót foglalkoztató főváros minimum 1000 állást kínáló seregszemléje nemcsak az álláshelyek tekintetében közelíti meg a nagyok kínálatát: több mint 30 fővárosi tulajdonú cég és intézmény ajánl valós pozíciókat a városligeti Biodómban november 10–11. között. A fővárosi vezetőt a célokról és a munkaerőhelyzetről kérdeztük.
Miért van szüksége a budapesti önkormányzatnak saját állásbörzére? Nagy az elvándorlás, illetve a munkaerőhiány a fővárosnál?
Egyrészt azért, mert ilyen még nem volt. Másrészt a Fővárosi Önkormányzat munkatársai a szociális gondozástól a buszvezetésen át az állatkerti oroszlánok etetéséig változatos feladatokat látnak el. Éppen ezt szeretnénk megmutatni: ha valaki a fővároshoz jön dolgozni, kitárul előtte a világ, hiszen számos területhez hozzáférhet. Az önkormányzat által fenntartott cégeket és intézményeket „Budapest-családként” is emlegetjük a családtagok közötti jó együttműködés miatt, erről is szerezhetnek tapasztalatot az állásbörzére érkezők. Természetesen az is tény, hogy több területen komoly kihívást jelent számunkra a munkaerőhiány, ezért is írtuk a plakátokra, hogy ezer embernek bármikor tudnánk munkát adni, annyi az üres munkakör. Jelenleg több területen csak túlóráztatással tudjuk megoldani a feladatok elvégzését, az ideális munka-magánélet egyensúly megteremtéséhez több ember kell. Elsősorban budapestiek és az agglomerációban élők jelentkezését várjuk, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy a hiányt hazai munkaerő-tartalékból pótoljuk, és ne legyen szükség arra – amit például a közösségi közlekedésben egy külső szolgáltató részéről láthattunk –, hogy harmadik országból kölcsönzött munkaerővel töltsük fel az üres álláshelyeket.
Honnan hiányzik a legtöbb munkaerő?
Ilyen terület a közösségi közlekedés, de folyamatosan keresünk többek között fizikai dolgozókat a Budapesti Közműveknél (BKM). Mérnöki területen számos pozíció vár gazdára, például a Fővárosi Vízműveknél vagy a közigazgatás terén: a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Főosztálya is szeretne több mérnököt látni a soraiban. A főváros pályakezdőknek ideális belépési pont a munka világába, hiszen megismerhetik egy nagyváros működését, és ha hosszabb távon kitartanak mellettünk, rengeteg területen szerezhetnek értékes tapasztalatot. Az érdeklődőknek fontos tudni, hogy Budapest igyekszik jó foglalkoztatóként működni, ezért a szakszervezetek partnereink és nem ellenfeleink. Kötöttünk többéves, 2024-ig tartó bérmegállapodásokat, igyekszünk kollektív szerződéseket kötni, illetve bővíteni ezek hatályát. Legfőbb célunk pedig az, hogy a Budapest-pótlékot a Budapest-család minden dolgozójára kiterjesszük, és egységes elv szerint adjuk. (A Budapest-pótlék a fővárosi cégnél vagy intézménynél dolgozóknak meghatározott szolgálati idő felett adott, a minimálbérhez viszonyított egyszeri juttatás, mértéke a szolgálati idő szerint alakul – a szerk.) Mindegy tehát, hogy valaki vízművesként kezdett, később FKF-es lett, aztán átment a BKM-hez – családon belül maradt, tehát járni fog a pluszjuttatás a ledolgozott évekért.
A pályakezdőkön és a tapasztalt munkavállalókon kívül kikre számítanak még?
Gyakornoki programokat indítunk azzal a céllal, hogy megtaláljuk azokat, akik eddig nem gondoltak arra, hogy a közigazgatásban dolgozzanak. Ilyen a romák számára kiírt program, vagy a Városdiplomáciai Akadémia és a Városkormányzási Akadémia – ezek olyan képzőhelyek, ahonnan a jövő önkormányzati vagy fővárosi céges dolgozói kerülhetnek ki. Nagy erősségünk, hogy Budapest 150 éve működik, és azt gondolom, a következő 150 évben is működni fog.
T. D.
