– Ez tulajdonképpen egy képművészeti főiskola itt, a Bikás parkban – foglalta össze az idei, már 23. ARC kiállítás lényegét Bakos Gábor képzőművész, a program egyik szervezője és arca.
Az ARC kiállítást ez évben negyedszerre rendezik meg a Bikás parkban. Az ARC kritikus, groteszk, kötözködő, gúnyos – sokáig nem is talált könnyen helyet magának, míg aztán Újbuda befogadta, és a Bikás parkban otthonra talált. Minden valószínűség szerint ez a legnézettebb szabadtéri kiállítás Magyarországon. Nem túlzás, évről évre százezernél is többen jönnek el, hogy láthassák ezeket az óriásplakát méretű alkotásokat.
Mik ezek? Nagyra nőtt mémek, amelyeket naponta tucatjával látunk a képernyőnkön felvillanni? Karikatúrák? Politikai, közéleti publicisztika képes verzióban? Vagy mindez együtt? A lényeg, hogy szellemes, ütős legyen, amit csak fokoz, hogy óriás méretben mered ránk a száz alkotás, amelyet több mint hétszáz pályázatból választott ki a zsűri, amelyek előtt sokan szelfiznek, nevetnek, bosszankodnak, vagy éppen legyintenek. Visszatérő téma a hatalom túlzásai, tobzódásai, nagyképűsége, uszítása, mohósága.
Az első kép, amelyről Bakos Gáborral beszélgettünk az Újbuda tévében és a youtube.com/ujbuda csatornán látható interjúban, a lekerített Balaton-partot mutatja, ahol csak egy szeletnyi lejárót hagytak szabadon; címe mindössze ennyi: Balaton szelet.
Az ARC munkáinak jó része kiszakíthatatlan az „itt és most” rendszeréből. Akad, amelyen felvillan Varga Judit egykori igazságügyi miniszter fotója – vajon jövőre emlékezni fogunk rá, ki ez a hosszú hajú nő, és miért kell nevetnünk rajta? Ahogy az első díjat elnyerő Nagy Borbála képen verő alkotása sem biztos, hogy pár év múlva értelmezhető lesz.
Az Oktatáspártiak feliratú műről néhány gyerekarc néz le ránk – és valószínűleg nincs olyan néző, akinek most ne ugrana be rögtön az a hazug propagandaplakát, amelyen háborúpártisággal vádolt politikusok láthatók hasonló elrendezésben.
A legkedélyborzolóbb képnek járó Borz díjat újbudás kollégánk, Sipos Zoltán operatőr-vágó nyerte el, Vissza című alkotásával. Ezen az ’56-os forradalom jelképévé vált lyukas magyar zászló kivágott részébe egy kádári címert férceltek be.
– Lehet, hogy lecseréljük az ’56-os forradalom eszméjét a kádári nosztalgiára, lehet hogy ez mára fontosabb, mint hogy büszkék legyünk azokra, akik fel mertek lázadni egy zsarnoki hatalom ellen? – idézte fel alapgondolatát Sipos Zoltán. Sikeres pályamunkáját a többi 99-cel együtt október 8-áig lehet megnézni a Bikás parkban.
D. J.
