Megszavazta a parlament a státusztörvényt, államosítják a kórházi CT- és MR-vizsgálatokat, elbúcsúztunk védőnőinktől, indul az önkormányzati megaprojekt, a Madárhegyi Gyermekliget – a közélet 35 fok felett is hemzseg a bejelentésektől. László Imre polgármester az ÚjbudaTV-nek adott nagyinterjúban értékelte az elmúlt hónapok legfontosabb eseményeit. A cikk a beszélgetés témáiból szemléz.
Kezdjük az egészségüggyel. Országosan hallani problémákról a laborvizsgálatok finanszírozásával kapcsolatban, még olyan, meg nem erősített hírek is felröppentek, hogy az állam maximálná az elvégezhető vizsgálatok számát. Hogy lesz így elég vizsgálat a betegeknek?
A gond ott kezdődik, hogy hiába emelkedett az energia, a labormunkához szükséges reagensek, illetve a diagnosztikai berendezések beszerzési ára, a kormány a brutális inflációról megfeledkezve nem növelte arányosan a laborvizsgálatok finanszírozását. Itt egy zárt kasszáról, tehát egy fix keretről beszélünk, amit nem ajánlott túllépni. Ez például a XI. kerületben nagyjából 18 millió forintot jelent, ennyit fizet ki az állam az újbudaiaknak.
Az állam tehát eleve kevesebb pénzt biztosít, mint szükséges lenne, de most ráadásul az alapellátás számára kiadott indikátorokkal, arra kötelezi az orvosokat, hogy még több laborvizsgálatot kérjenek. Ezért csak májusban közel 111 millió (!) forintértékű vizsgálatot rendeltek meg. A különbség több mint 90 millió forint költség. Tehát mi történt? Az állam, amely köteles finanszírozni az egészségügyi vizsgálatokat, azt mondja, 18 millió forintig fizet, miközben elrendel egy sor vizsgálatot, amit azonban nem hajlandó megtéríteni. Kérdezi tőlünk a laborcég, hogy akkor most ki fogja kifizetni a különbséget, neki ugyanis havonta több tíz millió forint kára keletkezik. Most tárgyalunk a helyzet racionalizálásáról, a kormány persze nem nyilatkozik. Országosan óriási problémákról számol be a sajtó, az állam pedig megint úgy tesz, mintha nem tartozna rá.
Nemrég a háziorvosi rendelők rezsiköltségeibe kellett beszállni, de a kerület többször vásárolt diagnosztikai vizsgálatokat is, hogy az érintetteknek ne kelljen annyit sorba állni. Az önkormányzat olyan tevékenységekért fizet, amikért a kormánynak kellene.
Folyamatosak az elvonások az önkormányzatoktól. 2019-ben szolidaritási adó címén elődeinknek még 440 millió forintot kellett befizetni. Ez az összeg 2023-ban 3100 millió forint, jövőre elérjük a 4000 milliót. A gépjárműadót már az állam szedi be az önkormányzat helyett, a helyi iparűzési adónak pedig csupán a felét kapják meg a kerületek. Miközben a forrásainkat csökkentik, folyamatosan keletkeznek olyan plusz költséggel járó finanszírozási feladatok, amelyeket nem nézhetünk tétlenül: pedagógusok, rendvédelmi szervek, egészségügy. Lehet, hogy kevesebb utat fogunk felújítani, de a fontossági sorrendben az első helyen az ember, és annak egészsége szerepel.
Egy izgalmas kísérletben újbudai lakók a részvételi demokráciára épülő közösségi fórumon keresztül dönthettek a Nádorliget közlekedésének átszervezéséről. A nyugatról érkező módszer a lakosság aktivizálását és a megalapozott döntéseket szolgálja. Milyenek voltak az első tapasztalatok?
Az egész arról szól, hogy nincs a zsebünkben a bölcsek köve. Ezért vontuk be a közös gondolkodásba azokat, akiket a helyi ügyek közvetlenül érintenek: egy véletlenül kiválasztott, de korra, nemre, iskolai végzettségre nézve reprezentatív névsorból hívtuk meg a résztvevőket. Kellemes meglepetés volt a részükről tapasztalt aktivitás, és azok az ötletek, amelyek új lehetőségeket vetettek fel. És ez csak az első eset volt a remélhetőleg sok közül, ahol új, innovatív módokon vonjuk be a lakosságot a döntéshozatalba.
Idén tavaszra esett a kerület első közösségi költségvetésének útra indítása is, ennek lényege, hogy 60 millió forintot, városrészenként 10-10 milliót fordítanak lakossági ötletek, igények megvalósítására. Hol tart a projekt?
Mintegy ötszáz javaslat érkezett hozzánk, ezekből szakértői csapat választott ki körzetenként hat olyan elgondolást, amely megfelelt a kiírásnak. Ezek közül szavazta meg a lakosság, hogy mely elképzelések valósulhassanak meg. Rengeteg voks érkezett, ez azt jelzi: az itt élőknek fontos, hogy aktív közreműködői legyenek a kerületet érintő döntéseknek. Ezért is határoztunk úgy, hogy nemcsak az első helyre sorolt projekteket valósítjuk meg, hanem mindazt, ami az erre szánt keretbe belefér. Így lesz majd park Albertfalván, fedett kerékpártároló a Baranyai utcában, játszótéri WC, kutyafuttató és így tovább.
Fejlesztések is kezdődnek a nyáron. Több mint hárommilliárd forintból épül meg a Madárhegyi Gyermekliget bölcsődével, óvodával, gyermekorvosi rendelővel, közösségi térrel és játszótérrel. A növekvő költségek és a csökkenő bevételek közepette ez hogy fér bele a büdzsébe?
Madárhegy benépesült, alig van már beépíthető telek. Ugyanakkor a humán infrastruktúra fejlesztése szinte teljesen elmaradt. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy gazdagréti háziorvosokhoz és óvodákba járnak a madárhegyi felnőttek és gyerekek. A beruházás célja, hogy minden fontos közszolgáltatás rövid sétára legyen az itt lakóktól. Amikor az elmúlt években beindultak a kormányzati forráselvonások, elmondtam, hogy velem „rossz lóra tettek”. Kórházigazgatóként ugyanis 16 évig súlyosan forráshiányos környezetben kellett működtetnem egy intézményt, tehát hozzászoktam a nélkülözéshez, és megtanultam, hogyan lehet kevés pénzből teljesíteni az alapvető célokat. Ebben a szellemben állítottuk össze a költségvetést, és még félre is tudtunk tenni. Ennek eredménye a komplexum. Ilyen nagyságrendű, saját forrásból finanszírozott beruházásra, mint a Madárhegyi Gyermekliget, nincsen példa. Hozzátehetjük az Ulászló utcai saroktelek ősszel induló fejlesztését, ahol hétszintes ház helyett őspark, bölcsőde és orvosi rendelő épül.
T. D.
