A mesterséges intelligencia (MI) kertészeti tanácsot ad, cikket ír, önéletrajzot szerkeszt, gépeket irányít, autót vezet. Ebben a pillanatban. De merre tartunk? A világ vezető tech cégeinek friss nyilatkozata szerint ha nem vigyázunk, a technológia robbanásszerű fejlődése az emberiség pusztulásához is vezethet. Levendovszky Jánost, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tudományos és innovációs rektorhelyettesét előnyökről, valós és vélt veszélyekről, valamint a gép emberivé válásáról kérdeztük.
Mi a haszna az MI-nek? Miért hoztuk létre? Egy sci-fiben erre azt válaszolja a tervező, hogy „mert képesek voltunk rá…”
Úgy gondolom, nagyon sok dolog van az életben, amit azért hozunk létre, mert képesek vagyunk rá. Ugyanakkor az MI nem öncélú alkotás, hiszen sok munkafolyamatot kivált, és rengeteget segít az emberiségnek. A félelemről szólva elmondhatjuk, hogy minden nagy ugrásszerű váltás a technológiában félelmet keltett az emberiségben. Gondoljunk csak az elektromosság vagy a vasút megjelenésére, később a számítógépek bevezetésére. Ilyenkor sosem látjuk előre, az újítás milyen ártalmat fog okozni a jövőben, ám a gyógyszerkutatással sem állunk le azért, mert veszélyeket rejthet, hiszen nagy járványoktól mentheti meg az emberiséget.
Lényeges, hogy a kiváló hazai kutatóhelyek részvétele a terület fejlesztéseiben is azt biztosítja, hogy Magyarország érdekeinek megfelelő, újító megoldások szülessenek az új technológia felhasználásával. A BME a terület hazai kutatásának évtizedek óta élenjáró műhelye. Olyan cégekkel dolgoztunk együtt az elmúlt években, mint a Nokia, az Ericsson, a Vodafone, a Morgan Stanley, a Mol, a Knorr-Bremse, a Bosch, a Siemens vagy a Continental. A Knorr-Bremsével például olyan MI-megoldás fejlesztésén működtünk együtt, amely a vasúti pályát és a környezetét monitorozva felismeri az esetleges vészhelyzeteket, és korai fékezéssel megelőzi a baleseteket. A Nokiával pedig az 5G és hamarosan a 6G fejlesztésén dolgoznak az egyetem kutatói és diákjai.
A YouTube keresőmotorjától az önvezető autón át a ChatGPT-ig látványosan, vagy éppen észrevétlenül segítenek minket a MI-k. Mire képes jelenleg ez a technológia?
Sokáig ez lappangó tudás volt, ami bizonyos feladatokat jobban tudott elvégezni az embernél. Ilyen például a sakk- vagy a go játék, amelyben a gép meghaladta az emberi tudást. Jelenleg már az „AGI” (Artificial General Intelligence) fázisban vagyunk, ez az általános képességekkel bíró mesterséges intelligenciát jelenti, amit persze számos vita övez, de a fejlődés iránya tagadhatatlanul az univerzális intelligencia létrehozása. Ez abba az irányba mutat, hogy nem csupán egy bizonyos feladatot képes megoldani, hanem az emberhez hasonlóan adott környezethez képes adaptálódni, és abban feladatokat végrehajtani. Egyelőre viszont képtelen az érzelmi intelligenciára, például a nyelvben felismerni a gúnyt vagy a humort, a kontextust, az érzelmi töltetet.
„A mesterséges intelligencia általi kihalás kockázatát a világjárványok és az atomháború veszélyével kellene egyenrangúként kezelnie a politikai döntéshozóknak” – olvasható az AI Biztonsági Központ nyílt levelében, amelyet többek között a ChatGPT-t létrehozó cég vezérigazgatója is aláírt. Elon Musktól az Apple vezéréig szakemberek szólítják fel a fejlesztőket, hogy lassítsanak. Mintha az emberiség már most is alig tudná uralni az MI fejlődését…
Úgy vélem, nem ilyen egyszerű a képlet, nagyon sok a pro és kontra érv. Éppen ezért szervezzük a június 12-i rendezvényünket a Műegyetemen, hogy megmutassuk a technológia értékeit és hasznosítási módjait, felvessük az alkalmazásával és további fejlődésével járó társadalmi, gazdasági kérdéseket.
Mi, a téma kutatói is azt tapasztaljuk, hogy az ugrásszerű fejlődés és elterjedés stációjában vagyunk, gondoljunk csak a ChatGPT-re, amelyet hirtelen tömegesen kezdtek el használni. Ez azonban csupán egy algoritmus, ami egy hatékony nyelvi modellen (LLM) alapul. Emberi sajátosság, hogy a gépeket, amelyek az emberhez hasonlóan viselkednek, antropomorfizáljuk, azaz emberként tekintünk rájuk, holott a humán képességeknek csak egy részét képesek utánozni. Ilyen értelemben távol vagyunk attól, hogy emberhez hasonló entitást hozzunk létre. Az óvatosság viszont jogos, annak szól, hogy a technológia hirtelen, gyorsan fog elterjedni, aminek a társadalmi hatásait nem ismerjük. Nem tudjuk pontosan, mennyi munkahely kerül veszélybe, hány új munkahelyet fog teremteni. Nem tudjuk megvonni a mérleget, hogy áldást vagy átkot hoz-e ez a fejlődés. A válaszra még várni kell.
Azzal, hogy emberinek látjuk a gépeket, együtt jár, hogy motivációkat, szándékokat tulajdonítunk nekik. A sci-fi irodalomnak is kedvelt motívuma, hogy az embert meghaladó MI levonja a következtetést, hogy fajunk káros a bolygóra nézve, ezért megpróbálja kiirtani azt. Rendelkezhet szándékokkal az MI?
A technológia felruházása emberi tulajdonságokkal, vagyis az antropomorfizálás veszélyes folyamat, ezért hangsúlyozni kell, hogy a ChatGPT mindössze egy algoritmus, ami tud ugyan válaszolni, de a mi internetre feltöltött tudásunk tükröződik benne. A másik valós veszély éppen ebből fakad: kifejezhet például faji megkülönböztetést és előítéleteket, mert ezt tanulta az internetről vagy más tanulóhalmazból. Jó példa erre a bírói ítéletek előkészítésére használt MI viselkedése. Mivel az MI által tanulmányozott esetek között magas volt a kisebbségi elkövetők száma, maga is előítéletes válaszokat adott. A mi előítéleteink tehát megjelenhetnek a ChatGPT válaszaiban. Ez megoldásra váró, mély probléma, amely egyúttal felvet egy nagyon fontos kérdést: vannak-e hiteles adatbázisaink, amelyek alapján helyes, azaz például előítéletmentes modellt tanulhat az MI?
A fejlődés felgyorsulását mutatja, hogy miután a ChatGPT-t kifejlesztették, már nem volt nehéz egy ilyen szintű eszközt reprodukálni. A Stanford Egyetem közkinccsé is tett egyet, amit becslések szerint körülbelül 600 dollárból bármire át lehet tanítani.
Túlzónak gondolom az állítást, mert a ChatGPT-hez hasonló algoritmusok milliárdnyi paramétert tartalmaznak, amit mélytanulási módszerrel rögzítettek a Microsoft segítségével, hiszen óriási számítási munkát és elképesztő gépidőt igényelt. Tehát a tanulás nagyon lassú. Egy kevés paraméterből álló, gyorsan tanulható MI nem biztos, hogy reprodukálni tudja ezt a teljesítményt.
Az MI az oktatásban várható előnyök mellett új lehetőségeket teremt a csalásra is. Ezt hogyan lehet kiküszöbölni?
A kreativitás védelme fontos dolog. Az egyetemi oktatásban is veszélyt jelent a ChatGPT, ezért új módszerrel kell oktatnunk és számon kérnünk a tudást, a klasszikus esszé típusú feladatokat ugyanis a ChatGPT gond nélkül megírja. Ezért inkább a kreativitásra kell a hangsúlyt helyeznünk a számonkérésnél, ugyanis annak a teljes spektrumát az MI még nem képes lefedni.
A műegyetemi eseményen az is a célunk, hogy a ChatGPT gyakorlati alkalmazására mutassunk példákat. Megmutatjuk, hogyan alkalmazható a fejlesztés a hétköznapokban, és munkatársaimmal azt is bemutatjuk, mik a technológia jelenlegi korlátai.
Az egyik legnagyobb aggodalmunk, hogy az MI elveszi az emberek munkáját. Erre általában a tudósok azt mondják, a gépek a számunkra unalmas vagy fárasztó feladatokat végzik el helyettünk, ami ugyan elvesz munkahelyeket, de a fejlődés újakat is teremt. Ez egy olyan eszközre is igaz, ami ugyanolyan okos vagy okosabb, mint az ember?
Sokkal többek vagyunk, mint egy ügyes sakkozó vagy egy vadászgép pilótája. Tény, hogy az MI például már most kiválóan képes programozni, tehát tagadhatatlan, hogy számos területen nem lesz szükség a munkánkra. Ezért fontos kommunikálni a társadalom felé, hogy a jövőben milyen képességekre lesz szükség, milyen új munkahelyek jelennek meg. Ez a munkaerő-piaci hatás egyúttal arra is figyelmezteti az emberiséget, hogy növeljük saját intelligenciánkat. Ha ugyanis csak magasan képzett munkaerőre lesz szükség, akkor a jövő generációját még inkább a tudásalapú társadalom felé kell terelni. Ahogy a gőzgépek is kiváltották az izomerőt, az MI is így tesz bizonyos képességekkel, nekünk pedig meg kell találnunk azokat a területeket, ahol az emberi képességekre egyedülállóan van szükség.
Ha a gondolkodási képességek és az emberiség lexikális ismeretanyagának javát átadjuk az MI-nek, mi marad meg nekünk? Csupán a kreativitás és az érzelmek? A folyamat nem jár együtt az emberiség elbutulásával? Nyelvtanulásra például nem biztos, hogy szükség lesz a jövőben a fordítógépeknek köszönhetően…
Ez igaz, de a mi igényességünkön is fog múlni, hogy feladjuk-e ezt a tudást. Vannak olyan esztétikai élmények, amelyekhez szükséges, hogy ismerjem az adott kultúrát vagy nyelvet. Ezekről a képességekről nem szabad lemondani, hiszen teljesen másképp ismerem meg a világot a ChatGPT által, mint önmagamon keresztül. Ezért az oktatási rendszert fel kell készíteni, hogy helyt tudjunk állni az új világban, gyorsan tudjunk adaptálódni az MI-hoz. Ezért kell várni az MI fejlesztésével és elterjesztésével, mert nem vagyunk felkészülve rá.
Milyen szakmákat fog helyettesíteni az MI? Egy ilyen interjút például hamarosan már nem kell legépelnem, szerkesztenem…
Az MI három hullámban alakítja át a munkaerőpiacot. Az első az algoritmikus hullám, ez főleg a pénzügyi és az IT szektor dolgozóit érinti, az ügyfélszolgálatokat pedig teljesen kiváltják a chatbotok. A második az úgynevezett támogatói hullám, amikor az összes irodai munka mögött lesz MI segítség. A harmadik, legszélesebb rétegeket érintő, autonóm hullám pedig az lesz, amikor az ipar 4.0-hoz kapcsolódó intelligens gyártástechnológia elterjed, tehát a gyártás teljesen automatizálttá válik. A médiaiparban például az összefoglalók írását, híranyagok fordítását megoldja a ChatGPT, az egyetemi oktatásban pedig bizonyos típusfeladatok gyakoroltatásában a tanárt is helyettesítheti. Az irodai szférában az asszisztensi munkaköröket szüntetheti meg azzal, hogy például egy meeting jegyzőkönyvét gond nélkül el tudja készíteni.
Az MI nagyon sok kaput nyit meg, ugyanakkor alkalmas a tökéletes médiamanipulációra. Éppen ez lehet az MI legnagyobb korlátja is, hiszen igazán fontos dolgokban nem hagyatkozhatunk rá. Ön szerint az embereknek hogyan kellene fogadniuk ezt az okos jövevényt?
Ez abszolút így van. Az egyik eset, amikor a ChatGPT „hallucinál”, nyelvtanilag tökéletes mondatokat alkot, de ezeknek nincs értelmük vagy nem kapcsolódnak a tárgyhoz. A másik veszély pedig valóban az, hogy az MI tud olyan torz híreket generálni a nagy közösségi hálókon, ami aláássa a társadalom szövetét. Az tehát valóban jogos félelem, hogy az MI torzítani képes ezzel az emberek szemléletmódját. Ugyanakkor azt a forgatókönyvet gondolom valószínűbbnek, hogy korábbi innovációkhoz hasonlóan ezt is értékteremtő módon alkalmazzuk majd. A társadalmi szorongást pedig úgy lehet kiváltani, ha felkészítjük az oktatási rendszert az új világhoz való alkalmazkodásra, valamint megismerkedünk a technológiával. Emiatt várunk minden érdeklődőt a BME Q épületének Simonyi előadótermében június 12-én 16 órára az Egy délután a ChatGPT-ről című előadásra, ahol a technológia alkalmazási lehetőségeiről és társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci hatásairól beszélünk kollégáimmal.
Újbuda
