Több mint egy tucat újbudai épület kapott áprilisban fővárosi helyi védelmet. Az építészeti örökség megvédését szolgáló program ezúttal a szocialista korszakra fókuszált.
A városképi, építészettörténeti szempontból értékes budapesti épületek helyi megvédéséről 2017-ben rendelkezett az önkormányzat, a Fővárosi Közgyűlés idei döntését a tavalyihoz hasonlóan társadalmi egyeztetés előzte meg: volt lakossági fórum, a javasolt épületek jegyzékéhez a főváros honlapján lehetett észrevételeket tenni.
A védelem alá vonást természetes vagy jogi személyek is kezdeményezhetik, de többnyire szakmai feltáró munka és értékvédelmi vizsgálat alapján kerülnek a javaslatok a nyilvánosság, illetve a közgyűlés elé. A védettséget szerző budapesti építmények listája 2023 elején már több mint 300 tételből állt.
Idén az 1945–1985 közötti épületekre fókuszált a feltárás a korszakkal foglalkozó szakemberek – Branczik Márta, Ferkai András, Kovács Dániel –, valamint a várostervezési főosztály részvételével. Az első körben javasolt, mintegy 150 tétel megtekintése, dokumentálása után végül 65 épület és két épületegyüttes megvédéséről döntött a közgyűlés, az érintett kerületek vezetőinek előzetes jóváhagyását követően.
Újbudán idén 15 épület került védelem alá, ebből három a Műegyetemhez tartozik: a Bercsényi Kollégium, a VI. épület és az E épület. Utóbbi a magyar beatzene fontos helyszíne volt, bemutatásában azonban inkább a minőségi anyagok alkalmazását emelték ki.
Kiemelkedő alkotásként méltatták az 1965-ben épült Alsóhegy utcai baptista imaházat (tervezője Csobaji Béla). A modern épületet unikális értéknek nevezték a szakértők, hozzátéve, hogy kivitelezése a gyülekezet kétkezi munkájával történt. Nehezebb lett volna megoldani ugyanezt az Ildikó téri református templomnál. A Szabó István által tervezett 1981-es épületnek a szakvélemény szerint ipari hatást kölcsönöz az alumíniumburkolat és a belső acélrácsszerkezet, „az utópisztikus architektúra olyan különleges kortörténeti emlék, amely védelemre érdemes”.
Koruk lenyomatai a profán célú épületek is, például Preisich Gábor lágymányosi lakóházai vagy a Kocsis utcai munkásszálló. A nyugati építészeti irányzatokkal is lépést tartottak a sas-hegyi Meredek utca egyes épületei. Az 1971-ben, Bene László tervei alapján befejezett szeizmológiai obszervatórium a nyersbetont előtérbe helyező brutalista stílus iskolapéldája, kicsit odébb pedig Magyarország első, 1966-ban, Kévés György és Földvári Éva által tervezett teraszházai láthatók, amelyeket a nemzetközi építésztársadalom is elismert.
A ’60-as évek építészetét őrző architektúrája miatt tartották védelemre érdemesnek a Villányi út és a Tas vezér utca sarkán 1961-ben, Malomsoky József tervei alapján felépített kísérleti lakóházat A lapos tetős, loggiákkal tagolt ingatlan megőrizte eredeti külsejét – amihez a tulajdonosok hozzáállása is kellett –, az pedig továbbra is a városi legendák közé tartozik, hogy a tervezők annak idején kifelejtették a lépcsőházat, ezért különül el markánsan az épület fő tömbjétől.
