Személyesen kellett vizsgálati időpontot kérni, ezért április 17-én hosszú sorok kígyóztak a Szent Kristóf Szakrendelő előtt. Bár az online, illetve telefonos bejelentkezés megnyitásával a sorok két óra alatt eltűntek, az eset rávilágított az egészségügy betegségeire. Dr. Lehoczky Péter főigazgató vállalta a felelősséget, az orvoshiányra azonban központi válaszokat vár, a rendelő túlterhelését pedig szűrőnapokkal enyhítené.
Hogyan alakulhattak ki ekkora sorok?
Meglepett minket a hirtelen kialakult tömeg, hiszen 2015 óta működik a bejelentkezési rendszerünk, ami többféle időpontkérést is lehetővé tesz. Az nem újdonság, hogy az egész országban tapasztalható orvosi és szakdolgozói létszámhiány miatt rendelések maradnak el, ha pedig lebetegszik egy orvosunk, a helyettesítés nehezen oldható meg. Az orvoshiányból fakadóan a várólisták is feltorlódnak, de ez azért kezelhető az időpontadással. Az 51 rendelésünkből 40-nél maximum kéthetes a várólista, nyolc-tíz rendelésen kell négy hétnél hosszabb ideig várni vizsgálatra. Jelenleg kritikus helyzetben van a szemészet, a radiológia, az ultrahang – az említett napon is ezeken a területeken volt torlódás. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a szakrendelő orvosi gárdájának 20 százaléka nyugdíjas. Elnézést kérünk a kerületi lakóktól, és azon dolgozunk, hogy ez még egyszer ne forduljon elő, ugyanakkor kérem a türelmüket, hiszen hozzánk területen kívülről is érkeznek páciensek. Ezt a beáramlást korlátoznunk kell, így a négyhetes várólistára már nem engedünk be külsőst. Hozzáteszem, nálunk a legjobb a helyzet a fővárosi rendelők körében, mert a gyermekkardiológia és -endokrinológia kivételével minden rendelést megtartunk.
De miért kellett a pácienseknek személyesen megjelenni időpontért?
Erre csak egy-két rendelés betegeit kértük, mégpedig azért, mert sokan nem tudtak telefonon foglalni. Napi 4500 telefonhívást kellene fogadnunk, ami háromperces hívásokkal számolva napi 13 500 percet jelent, ehhez 18 dolgozónk teljes munkaidejére lenne szükség. Úgy megnövekedett a telefonhívások száma, hogy hiába cseréltük le digitálisra a telefonközpontot, így is előfordul, hogy nem érnek el bennünket. Ezért májustól online foglalásra irányítjuk át az érintetteket. Az időpontkérés más kihívást is tartogat. A nem sürgős eseteknél két-három hónapra tudunk csak fix időpontokat kiadni, viszont előre nem tudhatjuk, hogy „Kovács doktor” akkor biztosan rendelni fog-e, illetve, hogy a beteg biztosan eljön-e a vizsgálatra. Ezért kolléganőink mostantól egyenként hívogatják fel a betegeket, és lehetőség szerint korábbi időpontot ajánlanak nekik. Ezzel is rövidülhetnek a várólisták, mert nem lesznek tele lyukakkal.
Lát-e megoldást arra, hogy csökkenjenek a várólisták?
Igen, a szűrőnapok bevezetésével. A háziorvosoknak a teljesítményértékeléshez ugyanis szűrővizsgálatokat is fel kell írniuk, tehát a hosszú sorok arra is visszavezethetők, hogy rengeteg beutalót adnak ezekre. A magas vérnyomással, cukorbetegséggel küzdőket például automatikusan küldik szemfenékvizsgálatra akkor is, ha nincs panasz. A nyílt napjaink sikerén felbuzdulva rendszeres havi szűrőnapot szeretnénk bevezetni, hogy ezek a vizsgálatok ne terheljék a hétközbeni rendeléseket. Erről már folynak az egyeztetések a kollégákkal. Megpróbáljuk ellátásba kapcsolni a szakdolgozóinkat is, hiszen akik kontrollra érkeznek, azokat sok esetben egy egyszerű eszközzel meg lehet vizsgálni, ami nem igényel orvosi szaktudást. A várólistákat mérsékli az is, ha a szemüveg felírását a páciens a rendelő helyett az optikusnál intézi.
Amikor túl sok a beteg, a kórházaktól nem lehet segítséget kérni?
Az önkormányzat háromszor vásárolt már magán egészségügyi cégektől kvótát, tehát vizsgálatokat, erre a jövőre nézve is kaptunk ígéretet. A kórházaktól segítséget kérni már érdekesebb kérdés. Kérdeztük a Szent Imrétől és a Sportkórháztól is, hogy tudnak-e kollégát küldeni, de azt mondták, nincs elég emberük. Segítettek azonban ultrahangvizsgálatokkal, ahogy a II. kerületi Kapás utcai rendelőintézet is. Mindenkinek köszönöm, aki támogatta munkánkat.
Az elmúlt pár esztendőben évente 700-800 orvos ment el külföldre dolgozni. Mekkora az orvoshiány a szakrendelőben?
Mi is tapasztaljuk, hogy elviszi az embereinket a magánszféra, ahol jóval több pénzzel és kevesebb munkával kecsegtetik őket. Körülbelül hét év alatt 11 ezer orvos távozott külföldre, amit nagyon megérzett az ország. A kórházproblémák jelentős részét az okozza, hogy majdnem egy generáció tűnt el az egészségügyből, pont azok, akik most lennének tapasztalt ügyeletvezetők. A szakrendelőben annyival nehezebb a helyzet, hogy ott kizárólag szakorvosok dolgozhatnak, rezidensek csak felügyelet mellett. A kormány mintha ellentétes irányba haladna: rá vagyunk szorulva a nyugdíjas orvosokra, de ahhoz, hogy itt dolgozzanak, szüneteltetni kell a nyugdíjukat, ami rengeteget késik, és nem kapják meg a 13. havit, sem az emeléseket. Sokan ezért csak vállalkozóként dolgoznának nálunk. Most decemberrel azonban megszűnik ez a lehetőség, a kormány ugyanis megtiltja, hogy vállalkozókat alkalmazzunk. Ezeket az orvosokat tehát el fogjuk veszíteni. A fiatalok vagy a magánszférába, vagy külföldi intézményekbe távoznak. Vannak szakmák, ahol csak idős kolléga dolgozik. Egy nagyon profi, emberséges szakorvosunkat azért vesztettük el, mert amikor kiderült, hogy az állam átveheti a szakrendelőt és az orvosokat bárhova átvezényelhetik, azt mondta, épp a kiszámíthatóság miatt jött ide, nem akar visszakerülni az állandó bizonytalanságba. Átment magánba, mert azt nem bolygatják meg. Tehát sok orvos nem vállalta, hogy hozzánk szegődjön. Ezért örültem annak, amikor az önkormányzat kinyilvánította, hogy ragaszkodik a rendelőhöz. Többször kértünk már sürgős segítséget, és a kerület szinte azonnal megadta. Az államhoz képest az önkormányzat lakosságközeli gondolkodású, közvetlen kapcsolata van a helyiekkel, jobban odafigyel rájuk, és mi is jobban tudunk rá számítani.
Török Dániel
