Három határozott nemmel szavazott Újbuda képviselő-testülete márciusi ülésén a kormány meglepetésleveleire. A kerületi változtatási tilalmat is felülíró rozsdaövezeti beépítések, a helyi iskolák ingatlanainak egyházi tulajdonba adása, valamint az önkormányzat által fejlesztett és támogatott szakrendelő államosítása a testület szerint nem az itt lakókat szolgálják.
Alaptörvénybe ütközhet az iskolák egyházi tulajdonba vétele
A márciusi képviselő-testületi ülés egyik legnagyobb vitáját egyes köznevelési intézmények önkormányzati tulajdonú ingatlanainak egyházi tulajdonba vétele váltotta ki. Mint ismeretes, a kormány decemberben kihirdetett, egy 1997-es törvényt érintő jogszabály-módosítása nyomán több száz épület tulajdonjoga kerülhet át az egyházakhoz. A módosítás szerint az egyházak olyan állami vagy önkormányzati épületek ingyenes megszerzésére jelenthették be igényüket idén február végéig, amelyek korábban nem voltak egyházi kézben, a feltétel csupán az, hogy hitéleti, szakrális tevékenységre használják. Újbudán az önkormányzat becslése szerint közel 9 milliárd forint piaci értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket egyes egyházak, így akár ennyivel csökkenhet a kerület vagyona. A február 28-i határidőig a Szent II. János Pál Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumra, a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnáziumra, a Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvodára és az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskolára érkezett igénybejelentés (a Grosics jelenleg nem egyházi fenntartású intézmény, így első körben a fenntartásra érkezett be az igény).
László Imre polgármester már korábban is kifejtette: Újbuda Önkormányzata mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, számos esetben díjmentesen adott telket vagy helyiségeket az egyházaknak hosszú távú használatra. – A jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, semmiben nem egyeztet, csak arrogánsan, diktatórikus módon elvesz, méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában – jelentette ki a kerület vezetője.
A testületi ülésen felszólalt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának főigazgató-helyettese, valamint az oktatási tevékenységet is folytató Krisztus Légiója Kongregáció képviselője. Mint elmondták, az egyházak azért jelentették be igényüket az egyes ingatlanokra, mert próbálkozásaik ellenére nem kaptak hozzájárulást az önkormányzattól a szükséges felújításokra, illetve az akadályozta őket, hogy a munkálatokra tao-, illetve uniós támogatást szerezzenek. Hozzátették, nem fognak milliárdokat ölni saját forrásaikból intézményfejlesztésekbe, hogy aztán később, ha olyan döntés születik, az épületek visszakerüljenek az állam vagy az önkormányzat tulajdonába. Az egyházi szervezetek emellett úgy vélik, mivel a tankerület semmit sem kezdett az évek óta felújításra váró Grosics iskola épületével, az egyházi átvétel biztosíthatja a jövőben annak korszerűsítését. Bács Márton képviselő hozzászólásában rámutatott, nem lehet szó nélkül elmenni egy olyan jogszabály mellett, amely ingyen, ellentételezés nélkül kötelez ingatlanok átadására, hiszen a tulajdonelkobzás minden létező jogot sért, ezt utoljára a kommunista államhatalom gyakorolta a diktatúra alatt.
Barabás Richárd alpolgármester elmondta, az önkormányzat sosem gördített akadályt a felújítások elé, László Imre polgármester pedig válaszában hangsúlyozta, nem az önkormányzat és az egyház relációjával van probléma, hanem a jogalkotóval szemben, ezért ha eljön az ideje, teljesíteni fogják az egyház tulajdonlási igényeit.
A polgármester szerint azonban a kormánytól megszokott módon átgondolatlan, kapkodó, szakmai egyeztetés nélküli törvény passzusai a jogalkotói pontatlanságok miatt nem egyértelműek – sőt, bonyolult ingatlanjogi kérdéseket vetnek fel –, ezért az önkormányzat vizsgálja a tulajdonjog átruházásának, illetve megvédésének lehetőségeit, hiszen a törvény akár alaptörvénybe is ütközhet. A napirend tárgyalása végén a képviselők megszavazták a helyi demokráciát veszélyeztető törekvés elutasítását megfogalmazó határozati javaslatot.
Újra támad a rozsda
Sürgős döntést igényelt a kormány újabb, a kerület túlépítésével fenyegető ingatlanfejlesztési kezdeményezése. A Miniszterelnökség Rozsdaövezeti Bizottsága ugyanis március 9-én arról értesítette az önkormányzatot, hogy támogatja a Temesvár utca 20. alatti telek rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítását. A határozatot annak dacára hozták meg, hogy Újbuda tavaly decemberben éppen azért rendelt el változtatási tilalmat Kelenföld, Albertfalva és Őrmező egyes területeire, hogy védelem alá helyezze a túlépítéssel veszélyeztetett városrészeket. Az önkormányzatnak mára ez az egyetlen eszköze maradt arra, hogy megakadályozza a kerületi lakosok életminőségét romboló beruházásokat. A kormány 2020-ban vonta meg az önkormányzatoktól az építéshatósági jogkört, majd tavaly a településképi véleményezés jogát is az Építészeti Tervtanács hatáskörébe helyezte át. Jelenleg, ha a kerületnek nem elfogadhatók egy beruházás tervei, legfeljebb annyit tehet, hogy maximum három évre változtatási tilalmat rendelhet el, ami megtiltja az építkezést az adott területen. Most azonban úgy tűnik, szó sincs valódi védelemről, hiszen a kormányzati akarat felülírja az önkormányzati tilalmat. Egy kormányrendelet szerint ugyanis, ha egy területet rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítanak, akkor az egyúttal nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá válik, ez a státusz pedig semmissé teszi a változtatási tilalmat. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzat döntéseit figyelmen kívül hagyva, a helyi építési szabályzat által meghatározott beépítési mértéket akár lényegesen meghaladó épület épülhessen, kisebb zöld felülettel, jelentősen nagyobb környezeti terheléssel.
Erhardt Attila alpolgármester elmondta, az egyirányú Temesvár utcában nagyon kis területen építenének meg egy öt nagyméretű panelháznak megfelelő épületegyüttest, amely megbénítaná az egész helyi infrastruktúrát, élhetetlenné téve a környéket. Hozzátette, Lázár János építési és beruházási miniszter korábban megígérte, a kormány nem fog lakásokat kiemelt beruházássá nyilvánítani, amit láthatóan nem tartanak be. Az elmúlt évek állami beruházásai csak betont és térkövet hoztak, és hiába mondtak korábban nemet a rozsdaövezeti besorolásokra, a kormány a hatályos jogi védelem ellenére átnyúl az újbudaiak feje felett, figyelmen kívül hagyva akaratukat. Mivel az önkormányzat a beépítések intenzitásának csökkentésére törekszik, a testület megszavazta, hogy nem támogat a kerületben semmilyen rozsdaövezeti kijelölést.
Az állam vinné a szakrendelőt is
Március 9-én érkezett egy másik levél is, ezúttal az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), amely egyértelművé tette az önkormányzati fenntartású Szent Kristóf Szakrendelő állami átvételének szándékát, arra hivatkozva, hogy a fenntartóváltás növelné a járóbeteg-szakellátási feladatok hatékonyságát, egységesítené a betegutakat, rövidítené a várakozási időt. Az OKFŐ jelezte, zajlik a korábban bekért, szakellátási számokról szóló adatok kiértékelése, és március 24-éig kértek választ, hogy az önkormányzat támogatja-e az állami átvételt.
– Semmiképpen nem támogatom a szakrendelő állami kézbe adását – szögezte le dr. László Imre, majd számos okot vonultatott fel álláspontja mellett. Mint mondta, a levél semmilyen információt és garanciát nem adott arra, hogy a központosítás hogyan növelné az ellátás hatékonyságát, illetve hogyan garantálnák a foglalkoztatottak, köztük a nyugdíj mellett dolgozók jelenlegi jövedelmi szintjének és munkafeltételeinek megőrzését.
– Az önkormányzat valóban fontosnak tartja a szakellátás hatékonyságának növelését és a várakozási idő csökkentését, ennek érdekében az elmúlt három évben mintegy 2 milliárd forinttal támogatta a szakrendelő fejlesztését – hangsúlyozta a polgármester. A szakdolgozók megbecsülése és megtartása érdekében Újbuda Önkormányzata évente 180 millió forint értékű támogatást ad egészségügyi pótlék címen, és több mint 1000 ultrahangvizsgálatot finanszírozott saját forrásból a várólisták rövidítése érdekében. Emellett 2023-ban a megemelkedett rezsiköltségek miatt az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok számára. A gyorsabb betegellátást és a szakrendelő tehermentesítését szolgálja, hogy a háziorvosi rendelőkre is kiterjesztették a vérvételi lehetőséget. A Móricz Zsigmond körtéren pedig már épül a fővárosban egyedülálló Diabétesz Centrum.
Az állam fenntartói teljesítményéről László Imre úgy fogalmazott, a kormányzati irányítás alá vont területek, mint a közoktatás vagy a fekvőbeteg-ellátás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az állam nem tudja hatékonyan működtetni azokat. A pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak, a tanulók teljesítménye például a PISA-felmérés alapján is folyamatosan mérséklődik, a kórházak eladósodtak, a fekvőbeteg-ellátás kaotikussá és forráshiányossá vált. – Az orvosi kamarával pedig harcban áll a kormány – tette hozzá. A hosszú orvosi és kórházvezetői múlttal rendelkező polgármester az egyik legalapvetőbb hibának nevezte, hogy a NEAK folyamatosan alulfinanszírozza a rendszert, így az önkormányzat az ellátás biztosítása érdekében kénytelen jelentős összegekkel kipótolni az állami finanszírozást.
– Az állami átvétellel több rendelő tartozna a szakrendelőhöz, fennáll a veszélye, hogy a személyzet nem vállalja az ezzel járó kényelmetlenségeket, többletfeladatokat. A szakembereink 30–40 százaléka 65 éven felüli, ha kilépnek, rendelések maradnak el – fűzte hozzá dr. Lehoczky Péter. A Szent Kristóf Szakrendelő főigazgatója szerint a jelenlegi működésben is bőven vannak nehézségek, de a budapesti kerületek között üde színfolt az újbudai ellátás minősége. Az átvétel nyomán forráskivonásra lehet számítani, pedig a cél az, hogy minél több ingyenes ellátáshoz juthasson a lakosság.
A testület végül megszavazta az állami átvételt elutasító határozati javaslatot, amely kiáll amellett, hogy a járóbeteg-szakellátást továbbra is az önkormányzat működtesse.
(Az állam 2013-ban is felvetette a szakrendelő átvételét, akkor Hoffmann Tamás polgármester és a teljes Fidesz–KDNP-frakció egybehangzóan az átadás ellen szavazott. Hoffmann Tamás akkor úgy fogalmazott, „a kerületnek és az itteni betegellátásnak ez egy alapintézménye, és ezért nekünk kötelességünk is üzemeltetni”. Ehhez képest a mostani ülésen a volt polgármester nem szavazott, a Fidesz–KDNP többi képviselője tartózkodott.)
Női neveket kapnak a kerület új közterületei
A testület közterületek elnevezéséről is határozott. Az önkormányzat az interneten szavaztatta meg a kerület lakóival, ki legyen az a négy, a kerülethez kötődő nőalak, akinek utcanévtábla állíthat emléket. A szavazás március 8-án, nőnapon zárult, a négy győztes Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, író (a szavazatok 26,25 százalékával), Lakatos Gabriella világhírű balerina (16,63 százalék), Kosáryné Réz Lola író, műfordító (16,15 százalék) és Madzsarné Jászi Alice, a magyar gyógytorna alapjait lerakó tánctanár (14,43 százalék) lett.
Egyházivá válhat a Grosics iskola
Az ülésen külön foglalkoztak a Dél-budai Tankerületi Központ fenntartásában működő Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola egyházi tulajdonba vételének kérdésével. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága ugyanis kinyilvánította szándékát a Grosics fenntartói jogának szeptemberi átvételére, a tankerület pedig kikérte az önkormányzat véleményét. A képviselő-testület úgy határozott, abban az esetben fogadja el az átvételt, ha az iskola szülői munkaközössége, nevelőtestülete, diákönkormányzata és a szülők többsége saját döntést hoz a kérdésben, és az erről szóló határozatokat az iskola elküldi az önkormányzatnak. A döntésben szerepet játszhat, hogy az egyházi iskolák nagyobb állami támogatásra számíthatnak, mint az államiak. Görög András képviselő elmondta, azt szeretnék, hogy a fenntartóváltással ne szűküljön a felvehető gyerekek köre.
Támogatás a Covid-árváknak
A képviselők megszavazták, hogy Újbuda Önkormányzata 4 millió forinttal támogassa a Regőczi István Alapítvány munkáját. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy hosszú távon gondoskodjon olyan rászoruló gyerekekről és nappali tagozatos diákokról, akik egyik vagy mindkét szülőjüket a Covid-járvány következtében veszítették el. Az önkormányzat azzal a feltétellel adja át a fenti összeget az alapítványnak, hogy azt a XI. kerületben érintett fiatalok megsegítésére fordítsák.
T. D.
