2022 végéhez közeledve már egyértelmű jelek mutatkoztak, mostanra pedig ki is jelenthető, hogy a hazai lakáspiac elérkezett a már két éve várt trendfordulóhoz. A csaknem tíz éve tartó meredek reálár-emelkedés után megtorpanni látszik az ingatlanár-drágulás, azonban ingatlanpiaci szakértők szerint ez nem érinti majd a piac egészét, sokkal inkább csak bizonyos szegmenseket érinthet a mérséklődés.
A tavaly év végén kezdődött mélyrepülés okai jellemzően az egyre kedvezőtlenebb kamatkörnyezet, az elhalasztott tranzakciók és az infláció, amely a 2022-es második féléves adatokon is látszik: nem az újonnan megkötött lakáscélú hitelek volumene esett vissza több, mint 20%-kal, hanem a lakáspiaci adásvételek száma is.
2023 a korrekció éve lesz?
2022 első felében még teljesen ellentétes tendenciák uralták a piacot: rekord mértékű drágulást hozott az első félév, valamint csaknem tíz éve nem látott volumenű újépítés ment végbe a harmadik negyedév után, de az utolsó negyedévre erőteljesen lefékezett a lakáspiac. Ennek egyik oka feltehetőleg az, hogy Az MNB szeptember végén a kamatemelési ciklusának lezárásáról határozott, így az irányadó kamat mértékét 11,75 százalékról 125 bázisponttal emelte, amely azóta 13 százalékon stagnál.
A folyamatos kamatemelési ciklus megszűnése ellenére sem szabad elkiabálni a dolgokat, hiszen a jelenlegi gazdasági kilátások alapján továbbra is számíthat a magyar lakosság a kamatemelésre az infláció emelkedésének függvényében. Ez magával hozhatja a jegybanki szigorításokat, amely a hitelpiacon is lecsapódhat, így a kedvező lakáscélú hitelkonstrukciók még váratnak magukra. Mégis, a hitelpiac visszaesését valamelyest ellensúlyozhatja a lakossági állami támogatások iránti igény, mégis, a jelenlegi kilátások szerint a kereslet további csökkenésével kell a lakáseladóknak számolnia 2023-ban.
Újra népszerű az agglomeráció a lakásvásárlók körében
A 2021-es és 2022-es évben a lakásvásárlók területválasztási preferenciáinak megváltozásának lehettünk szemtanúi, egyfajta erőteljes költözési hullám söpört végig az agglomeráció városaiból indulva a vidéki kisebb városok felé. A preferenciák megváltozásában a reál értékben vett ingatlanárak drasztikus mértékű emelkedése is ösztönözte, a legtöbb esetben már-már elérhetetlenné vált a fővárosi lakásokhoz való hozzájutás. Ekkor a családi házak négyzetméterenkénti átlagára nőtt reál értelem a legnagyobb mértékben vidéken, nem egy településen találhattunk példát akár 20-40%-os áremelkedésre is. 2023-ban ismét megfigyelhető a végigsöprő tendencia, hiszen a járvány hatásának lecsengése és az emelkedő rezsiárak miatt újra kedveltebbé válhatnak a kisebb lakások és a fővárosi környezet.
Túlárazott az agglomeráció piaca
A fővárosban és az agglomerációban túlárazott eladásra váró ingatlanokkal találkozhatunk, egy-egy kerületben nem ritka az egy millió forint feletti négyzetméterenkénti kínálati ár sem. Az idei évben a kereslet csökkenése a piac telítettsége ellenére továbbra is maradhat a reál értelemben vett emelkedő tendencia a rendelkezésre álló statisztikák szerint, azonban az emelkedés üteme alább hagyhat a tavalyi évben megfigyelt volumenéhez képest. Újbudán az átlagos négyzetméterenkénti kínálati ár jelenleg 950 ezer forint körül mozog ingatlan típustól függően, 2023 év végén pedig akár egymillió forint fölé is kúszhat a négyzetméterenkénti átlagár.
Forrás: Creditline.hu
