A gyűrű, ami gomba lett

Villamosvezetők pihenőhelye és felkelők harcálláspontja. Hajléktalantanya és emlékmű. Trafóház és kávézó. Mindezt befogadta az évek során a körtéri Gomba. Ami nem is gomba.

Egy nyolcvanéves épület nem számít réginek, különösen ha olyan kortalannak tűnik, mint a Móricz Zsigmond körtéri Gomba. Az 1943 januárjában átadott pavilon azonban annyira beépült a köztudatba, hogy nehéz elképzelni, milyen lehetett a korábban Horthy Miklósról elnevezett körtér, amikor még park volt a Fehérvári út felé eső részén. A terület 1942 decembere után lett közlekedési gócpont, mi­után a Gellért téren felszámolták a Budafok felől érkező HÉV-eket visszafordító hurokvágányt. Az akkori közlekedési vállalat, a BSZKRT a körtéren alakított ki HÉV- és villamoscsomópontot, amihez forgalmi épület is kellett.

A céges pályázat nyomán a 29 esztendős Schall József építészmérnök tervét váltották valóra. A háromrészes, körgyűrű alakú pavilon szerkezete, elrendezése a kor megoldásait tükrözte, a Horthy-éra szellemének a belső tér csobogójával adóztak, amelyen Szomor László domborművei idézték fel a csodaszarvas legendáját. A három sínpárral övezett épület a „beszkártosok” pihenőhelye, valamint a trafóállomás mellett váróteremnek, pénztárnak, kávézónak is otthont adott. A Széll Kálmán téren 1941-ben nyílt meg egy utasváró, amelyet lapos kupolája után Gombaként emlegettek – sokak szerint innen ragadt rá ez az elnevezés a kicsit sem gomba formájú XI. kerületi építményre.

A körtér Gombája ezen a néven került be 1956 történetébe is. A november 4-én bevonuló szovjet csapatokkal tűzharcot vívó felkelők, illetve katonák a Gomba mellett helyeztek el egy T–34-es harckocsit, valamint egy légvédelmi ágyút, amellyel a szovjet tankokra lőttek – írta meg A „budai srácok” című könyvében Eörsi László történész. A vereség után a környékbeliek oda hordták a fegyvereket és a robbanóanyagokat.

1963-ban megszűntek a dél-budai HÉV-járatok, szerepüket a 41-es és a 43-as villamos vette át. 1972 végén máshova került a végállomásuk, így a Gomba sem szolgált már utasváróként. Később a 41-es ismét a körtéri hurkon fordult vissza, majd 2002-ben ennek is vége szakadt. A pavilon ekkor már öt éve műemléki védettséget élvezett, ám szerepét nem sikerült megtalálni, leginkább hajléktalanok használták.

A kerület 2008-ban kapta meg az épület tulajdonjogát, 2009-ben pályázatot írtak ki hasznosítására. Az újjáépítést 2013-ban kezdték meg, miután bevonták az Újbuda Kulturális Városközpont projektbe, így európai uniós forrás is került rá. A munkát a pályázat első és második helyezettje, a Hetedik Műterem, valamint a Gyüre Építésziroda végezte el. A Gombát ívelt ablakokkal látták el, a homlokzatot finombeton panelekkel borították, a talajra a régi utcákat idéző bazaltkockákat raktak.

Manapság vendéglátóhelyek uralják a Gombát, de kapott egy nem mindennapi funkciót is, mert az önkormányzat 2016-ban itt állított emléket az 1956-os forradalomnak. Balázs Marcell és Pelle Zita építész terve alapján az épület körüli burkolatban kialakítottak egy betongyűrűt, amelybe Örkény István Fohász Budapestért című 1956-ban írt művének egy részletét vésték be víztaszító anyaggal fedve. A szöveg akkor olvasható, ha víz éri, leginkább, ha esik az eső. – Az emlékmű egy megtörtént, de már szemmel nem látható, nem átélhető eseményre utal – fejtették ki a tervezők. Az átélést segítheti a mulandóság és a tünékenység megtapasztalása. A felirat mindig ott van, akkor is, amikor nem látjuk.

Kortárs és hagyományőrző

– Az eredeti épületnek részben megmaradt az anyagi valósága: a tartószerkezete, vasbeton pillérei és az egész tetőfödém szerkezete – mondta a megújult Gomba 2014-es átadása után Szabó Levente felelős tervező, a Hetedik Műterem ügyvezetője. Megőrizték az 1942-es állapot elgondolását, az átjárókat és az épületcikkelyeket. Újdonság lett a cikkelyek falszerkezete, szigetelése, homlokzatburkolata, az íves hőszigetelő üvegek. – Vasbeton szerkezet már a század elején épült, azonban nem így – emelte ki a tervező. – Nagyon karcsú, nagy kinyúlású szerkezetek, oszlopok, kör alakú szituációban; ezek olyan építészeti finomságok, amik szokatlanok egy üzemi épületnél. Viszonyulásunk egyszerre volt kortárs és hagyományőrző. Egy ilyen régi épület tele van meglepetésekkel. Például kiderült, hogy megsüllyedt 17 centit, de a kivitelező Vortex megoldásával a betonszerkezetet vissza lehetett emelni. Ez volt a legnagyobb izgalom – árulta el Szabó Levente.

A ROVATBÓL

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support