Villamosvezetők pihenőhelye és felkelők harcálláspontja. Hajléktalantanya és emlékmű. Trafóház és kávézó. Mindezt befogadta az évek során a körtéri Gomba. Ami nem is gomba.
Egy nyolcvanéves épület nem számít réginek, különösen ha olyan kortalannak tűnik, mint a Móricz Zsigmond körtéri Gomba. Az 1943 januárjában átadott pavilon azonban annyira beépült a köztudatba, hogy nehéz elképzelni, milyen lehetett a korábban Horthy Miklósról elnevezett körtér, amikor még park volt a Fehérvári út felé eső részén. A terület 1942 decembere után lett közlekedési gócpont, miután a Gellért téren felszámolták a Budafok felől érkező HÉV-eket visszafordító hurokvágányt. Az akkori közlekedési vállalat, a BSZKRT a körtéren alakított ki HÉV- és villamoscsomópontot, amihez forgalmi épület is kellett.
A céges pályázat nyomán a 29 esztendős Schall József építészmérnök tervét váltották valóra. A háromrészes, körgyűrű alakú pavilon szerkezete, elrendezése a kor megoldásait tükrözte, a Horthy-éra szellemének a belső tér csobogójával adóztak, amelyen Szomor László domborművei idézték fel a csodaszarvas legendáját. A három sínpárral övezett épület a „beszkártosok” pihenőhelye, valamint a trafóállomás mellett váróteremnek, pénztárnak, kávézónak is otthont adott. A Széll Kálmán téren 1941-ben nyílt meg egy utasváró, amelyet lapos kupolája után Gombaként emlegettek – sokak szerint innen ragadt rá ez az elnevezés a kicsit sem gomba formájú XI. kerületi építményre.
A körtér Gombája ezen a néven került be 1956 történetébe is. A november 4-én bevonuló szovjet csapatokkal tűzharcot vívó felkelők, illetve katonák a Gomba mellett helyeztek el egy T–34-es harckocsit, valamint egy légvédelmi ágyút, amellyel a szovjet tankokra lőttek – írta meg A „budai srácok” című könyvében Eörsi László történész. A vereség után a környékbeliek oda hordták a fegyvereket és a robbanóanyagokat.
1963-ban megszűntek a dél-budai HÉV-járatok, szerepüket a 41-es és a 43-as villamos vette át. 1972 végén máshova került a végállomásuk, így a Gomba sem szolgált már utasváróként. Később a 41-es ismét a körtéri hurkon fordult vissza, majd 2002-ben ennek is vége szakadt. A pavilon ekkor már öt éve műemléki védettséget élvezett, ám szerepét nem sikerült megtalálni, leginkább hajléktalanok használták.
A kerület 2008-ban kapta meg az épület tulajdonjogát, 2009-ben pályázatot írtak ki hasznosítására. Az újjáépítést 2013-ban kezdték meg, miután bevonták az Újbuda Kulturális Városközpont projektbe, így európai uniós forrás is került rá. A munkát a pályázat első és második helyezettje, a Hetedik Műterem, valamint a Gyüre Építésziroda végezte el. A Gombát ívelt ablakokkal látták el, a homlokzatot finombeton panelekkel borították, a talajra a régi utcákat idéző bazaltkockákat raktak.
Manapság vendéglátóhelyek uralják a Gombát, de kapott egy nem mindennapi funkciót is, mert az önkormányzat 2016-ban itt állított emléket az 1956-os forradalomnak. Balázs Marcell és Pelle Zita építész terve alapján az épület körüli burkolatban kialakítottak egy betongyűrűt, amelybe Örkény István Fohász Budapestért című 1956-ban írt művének egy részletét vésték be víztaszító anyaggal fedve. A szöveg akkor olvasható, ha víz éri, leginkább, ha esik az eső. – Az emlékmű egy megtörtént, de már szemmel nem látható, nem átélhető eseményre utal – fejtették ki a tervezők. Az átélést segítheti a mulandóság és a tünékenység megtapasztalása. A felirat mindig ott van, akkor is, amikor nem látjuk.
Kortárs és hagyományőrző
– Az eredeti épületnek részben megmaradt az anyagi valósága: a tartószerkezete, vasbeton pillérei és az egész tetőfödém szerkezete – mondta a megújult Gomba 2014-es átadása után Szabó Levente felelős tervező, a Hetedik Műterem ügyvezetője. Megőrizték az 1942-es állapot elgondolását, az átjárókat és az épületcikkelyeket. Újdonság lett a cikkelyek falszerkezete, szigetelése, homlokzatburkolata, az íves hőszigetelő üvegek. – Vasbeton szerkezet már a század elején épült, azonban nem így – emelte ki a tervező. – Nagyon karcsú, nagy kinyúlású szerkezetek, oszlopok, kör alakú szituációban; ezek olyan építészeti finomságok, amik szokatlanok egy üzemi épületnél. Viszonyulásunk egyszerre volt kortárs és hagyományőrző. Egy ilyen régi épület tele van meglepetésekkel. Például kiderült, hogy megsüllyedt 17 centit, de a kivitelező Vortex megoldásával a betonszerkezetet vissza lehetett emelni. Ez volt a legnagyobb izgalom – árulta el Szabó Levente.