Aki nem járatos a téli sportokban, annak a curlingről a takarítás ugorhat be. Ám a „felmosófával” jeget sikáló versenyzők látványa megtévesztő, nagyon komoly technikai sportról van szó: a jég sakkjának is nevezett játék stratégiára, kooperációra és ügyességre épül. A hétvégén ért véget a B ligás vegyes páros OB Magyarország egyetlen dedikált curlingcsarnokában, Kamaraerdőn, ahol elmerültünk a gránitkövek, seprűk, slider és grippercipők világában.
A curlingot a skótoktól kapta ajándékba a világ, a szoknyás férfiak már 500 évvel ezelőtt tologatták a méretes gránitköveket a befagyott tavakon. Ma viszont Kanadában sikálnak a legtöbben: az észak-amerikai ország 1,5 millió igazolt curlingjátékossal büszkélkedhet, a legjobbak között pedig ott vannak a svédek és a norvégok is. Hozzájuk képest déli ország vagyunk, de a hazai curlingesek így is egészen a világbajnoki címig jutottak; Magyarország a világ tíz legjobbja között van, és bár az idei pekingi játékokról lecsúsztunk, már elérhető közelségbe került az olimpiai kvalifikáció.
Célbadobás jégen
A játékban két négyfős csapat felváltva csúsztatja köveit egy kijelölt kör felé, az a cél, hogy minél több korongot juttassanak a „házba”. – Olyan ez, mint a sportlövészet, hiszen itt is egy céltáblára célzunk, de elég csak a körbe juttatni a követ, nem kell a közepébe – magyarázza a játékszabályokat Kiss Bálint, a Magyar Curling Szövetség sportigazgatója. A tradicionális curlingben külön játszanak a női és a férfi csapatok; egy játszmában 8-8 követ használnak, minden játékosnak 2-2 köve van. Amikor mind a 16-ot becsúsztatták, megnézik az állást a körben, és amelyik csapaté a legjobb kő, az szerez pontot – annyit, ahány köve jobb helyzetben van, mint az ellenfél legjobbja.
A játék egyik legizgalmasabb része a precíz tervezést és kivitelezést igénylő csúsztatás. És itt jön a képbe a sikálás, szakszóval söprés. A csapattagok speciális szövettel bevont seprűvel dörzsölik a jeget a mozgó kő előtt, ami megolvasztja a felső réteget, módosítva ezzel a kő irányát, és növelve a csúszás hosszát. A sepréssel akár három-négy méterrel is meghosszabbítható a kő útja. Az igazán profik pedig olyan trükkökre is képesek, hogy elbújtatják a kövüket egy másik mögé.
A jég az úr
A curling jege különleges eljárással készül, nem azonos a jégkorongpályáéval. A felső rétegébe desztilláltvíz-buborékokat fagyasztanak, emiatt háromszor-négyszer jobban csúszik, mint a hokijég. Felülete enyhén érdes, pici, domború kiemelkedések vannak rajta, mert a teljesen sima felületen túlságosan tapadna a korong. A dudorok azonban használat közben lelapulnak, ezért az 5. end végén langyos desztillált vizet permeteznek a jégre, hogy újraképződjön az érdes felület. A körülményes eljárással előállított jeget nagy becsben tartják: aki megérinti a kezével, annak azonnali figyelmeztetés jár, a visszaesők pedig szigorúbb szankciókban is részesülnek. A kéz melegétől ugyanis azonnal olvadhat, szennyeződhet a felület, ami módosíthatja a kövek pályáját. A játékban használt 20 kilós kő sem az út széléről származik: az egyedi gránitot a világon csupán két helyen bányásszák, így beszerzése és pótlása is nehézkes.
A különleges sportághoz spéci cipő is dukál, amely egyedi tapadó réteggel, azaz grippel rendelkezik, melyet egy mozdulattal le lehet venni a cipő talpáról, hogy az csúszóssá váljon. A söpréshez tapadó, a dobáshoz csúszó talp kell. Kiss Bálint szerint sokan lassú, kényelmes sportnak tartják a curlinget, de a nyílt napokon és a Válassz Sportot Újbudán! rendezvényeken nagy meglepetés éri az érdeklődőket. A mínusz 4 fokban zajló 2–2,5 órás mérkőzések önmagukban is nagy fizikai terhelést jelentenek, de a versenyzőknek az is kihívás, hogy higgadtan, nyugodtan dobják a követ, mert csak így lehet pontosan célozni. Éppen ezért intervallumedzéseket is végeznek, hogy a pulzusszámuk gyorsan visszaálljon a sikálás után. A sportág emellett az agyat is megmozgatja, hiszen a kövek állásának számtalan lehetősége komoly stratégiai tervezést igényel.
Magyarok a csúcson
Itthon 150-200 igazolt játékost tartanak számon, a szövetség legfontosabb tornái a női és férfi bajnokság, valamint a legizgalmasabbnak tartott vegyes páros. Magyarország az utóbbi szakágban igen előkelő helyet vívott ki a sportágban: a Palancsa Dorottya–Kiss Zsolt páros kétszeres világbajnok, Szekeres Ildikó és Nagy György ezüstérmesek, Nagy Laura pedig nemrég ifjúsági olimpián nyert vegyes párosban aranyat kanadai partnerével. A magyar curlingesek így már az olimpiára hajtanak, ahová csak a top 10 csapat juthat be: a kvalifikációs tornákon rendre az élmezőny közelében, a 10–15. helyen mozognak, így esély lehet a kijutásra.
– Az eredményekhez azonban folyamatos utánpótlásra van szükség – jegyzi meg a sportigazgató, ezért a szövetség nyitást hirdetett a vidéki tömegbázisok felé, Tatabánya és Sátoraljaújhely már a B liga felé menetel. Ehhez azonban infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség, mert a kevés vidéki pálya csak nagy vonalakban hasonlít a hivatalos pályákra. Aki pedig csak hobbiként űzné a curlinget, az nyílt napokon kóstolhat bele a sportba, akár egy gyorstalpaló tanfolyamon. A második alkalomtól már jeget is bérelhetnek a kamaraerdei klubban, ahol a kezdők edzését instruktor segíti.
T. D.
