Több lakossági pályázat, illetve hitelprogram nyílik meg a közeljövőben a lakások energetikai korszerűsítésére. Az alábbiakban néhány megújuló energiaforrást hasznosító berendezést tekintünk át, melyek igénybevételét egy körültekintő energiahatékonysági felújítás részeként vagy azt követően érdemes megfontolni.
Napelem
Egy megfelelő tájolású (délkelet–dél–délnyugat), a növényzet és a szomszédos építmények által nem árnyékolt, 15–20 négyzetméter tetőfelületet igénylő háztartási napelemes rendszerrel az áramszámla minimálisra csökkenthető (és a termelt többletenergia értékesíthető). Egy átlagos családi napelemes rendszer – 3000 kWh/év áramfogyasztás fedezésére 2,8 kWp teljesítményű, 8 modulos napelem – évi 1,5 tonnával mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. A minőségi napelemek élettartama 30–35 év, 1 kW teljesítménnyel évente átlag 1100 kWh áram termelhető. A napelem több mint 90 százalékban újrahasznosítható, Magyarországon is vonatkozik rá a begyűjtés és újrahasznosítás EU-s kötelezettsége (környezetvédelmi termékdíj).
A 2023 végéig hálózatra csatlakozó háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) még a jelenleg érvényes éves szaldó elszámolással köthetünk szerződést, ami mindaddig érvényben marad, amíg azon nem módosítunk (gyakorlatilag nem növeljük termelési kapacitásunkat, illetve fogyasztásunkat). A 2024-től hálózatra csatlakozó napelemes rendszerekre már csak bruttó elszámolással lehet majd szerződést kötni.
Napkollektor
A napkollektor a napenergiából közvetlenül állít elő vízmelegítésre használható hőt. A nyári félévben közel 100 százalékban, a téli félévben körülbelül 30–40 százalékban lehet így fedezni a melegvízigényt, azaz ennyi megtakarítás érhető el vele. Egy ember naponta átlag 50–60 liter meleg vizet használ, ennek előállításához 2-3 kWh hőenergia szükséges, amit 1-1,5 négyzetméternyi napkollektor tud fedezni. Fűtésrásegítésre csak az átmeneti, őszi és tavaszi időszakban hatékony; ha alacsony hőmérsékletű felületfűtésünk van (padló-, fal- vagy mennyezetfűtés), akkor nem érdemes a kollektort fűtésre méretezni, mert a nyári melegben nem tudjuk kihasználni.
Hőszivattyúk
A leggyakoribb, a levegő-víz hőszivattyú vagy más néven levegős hőszivattyú a levegőből nyeri ki az energiát (némi villamos energia kell a működéséhez), és azzal vizet melegít (hőenergia). Az ilyen hőszivattyú a levegőt beszívja, majd egy levegő-hőcserélőn keresztül lehűti és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Minél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete, annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle. A COP értéke azt mutatja meg, hogy egy egység áramból hány egység hőt tud termelni adott körülmények között. A levegő-vizes hőszivattyú COP-értéke ugyan kisebb, mint a víz-víz és föld-víz hőszivattyúké, de bárhová és egyszerűen, gyorsan telepíthető; kis helyigényű, a legolcsóbb hőszivattyú típus, könnyen illeszthető már meglévő fűtési rendszerhez. Hátránya, hogy a külső hőmérséklettől függ a teljesítménye, illetve alternatív fűtési rendszert igényelhet a leghidegebb téli napokon.
További információk: www.mtvsz.hu/otthonosenergia
