Létezik-e olyan, hogy nem a politikusok határoznak a fejünk felett, hanem az ügyben érintett átlagemberek? Lehetséges-e olyan döntést hozni, amellyel az emberek többsége elégedett? A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért (DemNet) Alapítvány szerint a közösségi fórum külföldön már bevett módszere képes erre. A mindenki előtt nyitott, lakossági fórumokkal szemben szakértői véleményekre alapozott, precízen felépített döntési mechanizmust a fővárosban Újbuda próbálta ki először.
Bár állítólag a parlamentben is előfordul, hogy megalapozott döntéseket hoznak, az biztos, hogy választópolgárok még nem vettek részt olyan hosszú előkészítési folyamatban, mint a Gabányi Sportcsarnokban rendezett közösségi fórum alkalmával. A végső szavazást megelőzően 36 kerületi lakó három napon át tanácskozott, hogy megoldást találjon a Nádorliget környékének közlekedési gondjaira. Erhardt Attila alpolgármester a helyszínen úgy reagált, üdvözli a demokráciát erősítő módszert, a fórum által benyújtott javaslatokat pedig az önkormányzat figyelembe fogja venni.
Út a megalapozott döntéshez
Az innováció annak a világszerte zajló kísérletezésnek köszönhető, amely azt kutatja, hogyan hozhatók létre olyan, a képviseleti demokráciát kiegészítő intézmények, amelyek közvetlenül bevonják a polgárokat a döntéshozatalba. A bekiabálásra, strukturálatlan véleményözönre épülő lakossági fórumok és közmeghallgatások mérsékelt sikerével szakítva a közösségi fórumok tagjait véletlenszerűen választják ki az érintettek közül, szakértőktől tanulnak, és napokig tanácskoznak, hogy végül egységes, megalapozott javaslatcsomagot tegyenek a döntéshozók asztalára.
– A közösségi fórum a lakossági vélemények megismerését célzó új módszer, ami leginkább az embereket megosztó kérdések megválaszolására alkalmas – magyarázta Bördős Éva, a DemNet Alapítvány igazgatója. Az eddig ismert részvételi demokráciát alkalmazó metódusoktól – mint a lakossági fórum vagy a lakógyűlés – abban különbözik, hogy a résztvevők egy világosan megtervezett, informatív, strukturált folyamaton keresztül jutnak el a döntésig. A kiválasztottak először tanulnak a témáról, megismerik a tényeket, meghallgatják különböző szakértők és érdekcsoportok álláspontját, majd facilitátorok segítségével egymás véleményét is megismerve, közösen mérlegelik a különböző megoldási lehetőségeket, végül megfogalmazzák javaslataikat. – A fórumozók nem felületes benyomások alapján alakítják ki véleményüket, hanem egy tanulási folyamat végeredményeként határoznak – fogalmazott az igazgató.
Tudományos kiválasztás
A közösségi fórumon nem vehet részt bárki, ebből pedig az is következik, hogy mások fejezik ki a véleményüket, mint akik a lakossági fórumokra járnak. A klasszikus részvételi demokratikus eljárások (választás, lakossági fórum stb.) egyik hátránya az, hogy szűk, társadalmilag aktív réteg vesz részt rajtuk, így a közösség nagyobb, inaktív részének véleménye rejtve marad. Az új módszer ezen a téren is változást hozhat.
Az első újbudai fórum résztvevőit úgy toborozták, hogy a Belügyminisztérium 9500 véletlenül kiválasztott, de korra, nemre, iskolai végzettségre nézve reprezentatív névsort küldött az önkormányzatnak, utóbbi pedig levélben invitálta őket a háromnapos fórumra fizetség és napi ellátás mellett. Így sem az önkormányzat, sem a szervező alapítvány nem tudta befolyásolni a kiválasztást. Azok közül, akik vállalták a részvételt, az önkormányzat szintén sorsolásszerűen választotta ki a 36 főt. A kiválasztás egyetlen szempontja az volt, hogy minél változatosabb legyen a társaság összetétele: a kerület legkülönbözőbb részeiből érkező résztvevők között volt idős, fiatal, nő, férfi, magasan és alacsonyan iskolázott.
Közös tudásnak jó a vége
A kerület első közösségi fórumán a Nádorliget környékének közlekedési megújítására kerestek válaszokat. Az egykori ipari negyedbe 30-40 évvel ezelőtt szinte csak tömegközlekedéssel érkeztek munkába az emberek, az utakat emellett főleg teherautók használták. Mára óriásit változott a környék: a Nádorliget lakóparkot a 40 esztendős úthálózat már nem képes kiszolgálni, ezért átszervezésre szorul.
A fórum tagjai először szakértői előadásokat hallgattak meg a közlekedésszervezés szabályairól, a fenntartható lakókörnyezetről, valamint a Nádorliget forgalmi elemzéséről, majd kiscsoportos tanácskozás következett. – Ennek során a résztvevők közösen dolgozták fel a hallottakat, és megosztották egymással a témába vágó tapasztalataikat. A cél, hogy olyan egységes javaslatcsomag szülessen, amit az egész közösség támogatni tud – mondta el a szervező. Ilyen gyűlést szerveztek már Írországban, Lengyelországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban, Magyarországon pedig Budapest, Miskolc és Érd alkalmazta nagy sikerrel. A fővárosi kerületek közül elsőként Újbuda tesztelte a módszert.
T. D
