Budapest a következő választáson már kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe, és választókerületeit is felforgatja az a törvénymódosítás, amelyet az év végéig megszavazhat az Országgyűlés. Az újbudai polgárokat az eddigi kettő helyett négy egyéni választókerületbe szórná szét a tervezet.
Bizottsági módosító javaslatként fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többségű Igazságügyi Bizottsága november 19-én azt a törvényjavaslatot, amellyel teljesen átalakítanák a budapesti egyéni választókerületek beosztását. Mivel nem kormányzati indítványról van szó, a forma kedvéért sem bocsátották társadalmi egyeztetésre azt a 65 oldalas tervezetet, amelyet a bizottság tagjai éjjel, néhány órával a bizottsági ülés előtt kaptak meg. A lényege az, hogy a 2026-os parlamenti választás előtt 18-ról 16-ra vágnák vissza a főváros lakói által közvetlenül megválasztható országgyűlési képviselők számát, kettővel növelnék viszont a Pest megyeiekét (ezen felül Fejér és Csanád-Csongrád megyében átrajzolnának választókerület-határokat). A törvénymódosításról idén döntenie kell az Országgyűlésnek, mert választás előtti évben – ez esetben 2025-ben – nem lehet módosítani a választókerületi határokon.
Demográfiai kérdés
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a 2022-es országgyűlési, valamint az idén júniusi európai parlamenti és önkormányzati választás után is felhívta a figyelmet, hogy a választókerületek jelenlegi állapota jogsértő. A törvény szerint az egyes egyéni választókerületekben a választópolgárok száma legfeljebb plusz/mínusz 20 százalékkal térhet el az országos átlagtól, egyébként módosítani kell a beosztást.
A mostani javaslat indoklása szerint azért van szükség a budapesti képviselők számának csökkentésére, mert a főváros lakossága megfogyatkozott, Pest megyéé viszont nőtt az agglomerációs településekre költözők miatt. (Az NVI adatai szerint 2010–2022 között Budapest lakóinak száma 87 ezerrel visszaesett, Pest megyéé 90 ezerrel emelkedett.) Elemzők szerint azonban ez nem indokolja azt, hogy Budapesten – ahol a 2022-es választáson a 18 egyéni mandátumból egyet tudott megszerezni kormánypárti jelölt – teljesen újrarajzolják a választókerületeket, többnyire figyelmen kívül hagyva az önkormányzati határokat, a földrajzi viszonyokat, a kisebb városrészek közötti kapcsolatokat.
Kerületek keresztül-kasul
A törvénymódosítás elfogadása után egyetlen korábbi választókerületre sem lehet majd ráismerni, és a 16 újban a jelenleginél jóval több lesz az olyan, amelyik három, négy, vagy akár öt önkormányzati kerület elemeiből áll majd össze. A súlyosan érintettek között van Újbuda, amelynek nagy része mindeddig a 2. számú választókerületbe tartozott, kisebb hányada pedig a 18-ashoz (ahová a XXII. kerület is). Utóbbi nagyjából így maradna – csak a 10-es számot viseli majd –, felölelve Kelenföldet és Albertfalvát. Az eddigi 2-es számot azonban hiába keresnék ezentúl az újbudai polgárok, mert az 1., a 3. vagy a 9. választókerületben kell megtalálniuk szavazókörzetüket.
Az 1. számúhoz tartozhat a jövőben az egész Gellérthegy (ezen most az I. kerülettel osztozik a XI.), valamint „Újbuda belvárosa”, azaz a Lágymányos és Szentimreváros. Ebben a választókerületben benne lesz ezen felül az egész I. kerület, a XII.-ből egy darab, valamint a Duna túloldalán az V., a VI. és a VII. kerület egyes területei, azaz a pesti Belváros.
Gazdagrét, Őrmező vagy Péterhegy lakóinak a jövőben olyan képviselőjük lehet, akinek a XII. kerületiek gondjaira is figyelnie kell, hiszen ezek a városrészek az úgynevezett Hegyvidék zömével együtt alkothatják a 3. számú egyéni választókerületet. Lesz egy kis újbudai szeglete a 9. választókerületnek is, mert itt Csepelhez, Soroksárhoz és Ferencváros egy részéhez hozzácsapták a térképrajzolók a mostanában benépesülő BudaPartot.
Matekozás térképpel
A más kerületeket is sújtó szétaprózásokat, illetve összevonásokat nézve az első elemzések rendre arra jutottak, hogy a térkép megrendelője igyekezett egybetolni olyan városrészeket, ahol a tapasztalatok alapján – figyelembe véve az idei választásokat, politikai változásokat is – túlsúlyban vannak egyik vagy másik oldal szavazói. (Az sem baj, ha kialakul egy-egy biztosan nem kormánypárti választókerület, ha közben máshol kevesebb ellenzéki szavazó marad.) Szempont lehetett az is, hogy 2022-ben négy helyen gyér különbséggel győzött az ellenzék, eszerint is variálhattak. Az viszont látnivalóan nem volt érdekes, hogy a jövőbeli országgyűlési képviselők mennyire lehetnek beágyazva a választókerületükben, vagy milyen kapcsolatuk lehet egyszerre sok önkormányzattal.
A mai kormánypártoknak elvben kedvezhet, ha Pest megye nem 12, hanem 14 egyéni képviselőt ad, hiszen 2022-ben az ottani választókerületekben mindenütt a Fidesz–KDNP jelöltje nyert (az idei önkormányzati választáson azonban az ellenzék szerzett többséget a megyei közgyűlésben). Azt is elérhetik, hogy 2026-ban Budapesten legyenek az országban a legnagyobb egyéni választókerületek, vagyis ezekben kell a legtöbb szavazatot megszerezni egy mandátumhoz.
Jelenleg országos átlagban 73 201 szavazó jut egy egyéni választókerületre, Budapesten 70 915. A tervezet szerint az országos átlag nem változna, a budapesti 79 780-ra emelkedne, Pest megyében viszont 86 636-ról 74 259-re esne vissza, vagyis kiegyenlítés helyett Budapest rovására torzulnának az arányok. Másképp nézve: a főváros eddigi mandátumszámának 11 százalékát veszíti el azzal, hogy kettővel kevesebb képviselője lesz, miközben Pest megyénél 16,67 százalékos növekedést jelent ugyanekkora létszámbővülés – mutatott rá a 444 elemzése.
Hogy mennyire a fővárosra van kihegyezve az egész történet, azt az is mutatja, hogy a kirívóan csekély létszámú választókerületekhez Somogyban vagy Tolnában annak ellenére sem nyúlt a módosítás, hogy az NVI felvetette az érintett megyék mandátumszámának csökkentését. Nem került be a bizottsági javaslatba az sem, hogy Győr-Moson-Sopron megyének az arányosság jegyében a mainál eggyel több mandátum járna.
Dr. László Imre, Újbuda polgármestere
„A választási rendszer módosítása a hatalommal való visszaélés nyilvánvaló példája. Kerületünk jelentős lakossággal bír, gazdaságilag és kulturálisan is meghatározó, mégis olyan helyzetbe kerül, hogy lakosainak szava a parlamenti választásokon kevésbé érvényesülhet. Ez nem csupán Újbuda polgárait sérti, hanem az egész demokratikus rendszert gyengíti.”
Orosz Anna, Újbuda országgyűlési képviselője
„Bár a Fidesz lakosságszám-változásra hivatkozik módosítójában, a valóságban olyan körzeteket hagy érintetlenül, amelyek messze alacsonyabb lakosságszámmal rendelkeznek, mint amit a jogszabályok előírnak (például Tolna vagy Somogy megye), illetve olyan budapesti választókerületekhez tesz hozzá további területeket (például Óbuda-Békásmegyer), amelyek már így is fölfelé lógtak ki a sorból. Újbudát pedig át- és szétszabdalják, miközben választópolgárainak száma pontosan megfelel a jogszabályokban előírtaknak.”
