Egyre inkább terjed Magyarországon is az egész Európát bejáró pertussis, vagyis a szamárköhögés. A korai csecsemőkorban halálos veszélyt jelentő betegségről azt hittük, a magas átoltottságnak köszönhetően elfelejthetjük, ám az emelkedő fertőzésszámok elővigyázatosságra intenek. Újbuda Önkormányzata támogatja a kismamák védőoltását, hogy a baba már a születés utáni kritikus hetekben rendelkezzen védettséggel.
Júliusban 76 igazolt szamárköhögés-fertőzöttet tartottak számon hazánkban, ami nem sok, ám annak fényében nem is kevés, hogy az esetszám 2017–2023 között 0 és 15 között volt. A híradások szerint néhány közelmúltbeli csecsemőhalál is összefüggésbe hozható a betegséggel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ, miután hónapokig nem nyilatkozott a témáról, utóbb „járványosként” jellemezte a fertőzések alakulását, de hivatalosan nem hirdettek járványhelyzetet.
Elzavartuk, visszajött
Magyarországon a kötelező oltásrend a kettő, három, négy és tizennyolc hónaposan, hatévesen, majd az általános iskola hatodik osztályában beadandó oltásokkal minden gyermeknek védelmet nyújt a szamárköhögés ellen. – Az átoltottság 95 százalékos, ám azt kevesen tudják, hogy a gyerekkori oltássorozat jelentette védelem felnőttkorra részben vagy teljesen elmúlik, ezért a felnőttek újraoltása tízévente javasolt – tájékoztatott dr. Poór László háziorvos. Egyes jelenleg kapható vakcinák ráadásul csak négy-öt évre adnak védelmet. Az oltás főleg akkor ajánlott, ha valaki gyakran mozog újszülöttek közelében, hiszen ők az első két hónapban egyáltalán nem védettek a betegséget okozó Bordetella Pertussis baktérium ellen.
Köhög, mint a szamár
A szamárköhögés súlyosan fertőző megbetegedés, amely évmilliók óta együtt él az emberiséggel. Újszülötteknél és a csecsemőkor korai szakaszában szélsőséges esetben központi idegrendszeri károsodást is okozhat, de az igazi veszély az, hogy az intenzív köhögési rohamok során a baba nem tud levegőt venni két köhögés között, és leállhat a légzése. A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjed, az első tünetek hét-tíz nap lappangás után jelentkeznek: orrfolyás, nátha, enyhe köhögés. A második hét után jelentkező fázis négy-hat hétig is eltarthat, ilyenkor percekig tartó köhögésroham alakulhat ki, különösen éjszaka, a fuldokló köhögés hányást, erős fáradtságot is kiválthat. A levegővételt húzó, a szamárbőgéshez hasonló hang kíséri, innen ered az elnevezés. – A kór eleinte nagyon hasonlít egy átlagos légúti fertőzéshez. Akkor gyanakodhatunk szamárköhögésre, ha elhúzódó köhögéstől szenvedünk, vagy ha belégzéskor tapasztaljuk a hörgő hangot – tette hozzá a szakember.
Minél előbb, annál jobb
Mivel a korai csecsemőkorban a kisbabák könnyen megfertőződnek, immunizálásuk fontos cél. Legkorábban azonban két hónapos korban adható be az első oltás, így az újszülöttek csak úgy szerezhetnek védettséget, ha várandós édesanyjukat oltják be. Újbuda képviselő-testülete ezért szeptemberi ülésén úgy döntött, a védőoltás támogatását kiterjeszti a várandós nőkre, és 15 ezer forint erejéig megtéríti az oltóanyag árát. Poór László felhívta a figyelmet, az anyák oltása nem jelent teljes védettséget a gyermeknek, de mérsékli az első két hónap kockázatait és a tüneteket. Bár a felnőttek csupán egy kellemetlen, elhúzódó légúti betegségként élik meg a szamárköhögést, a háziorvos azt tanácsolja, a leendő szülők és a látogató rokonok mindenképpen oltassanak. Az édesanya a terhesség utolsó, 3. trimeszterében, de legkésőbb a szülés tervezett időpontja előtt két héttel veheti fel az oltást.
A betegséget övező felhajtás, illetve az európai fertőzöttség számos helyen okozott vakcinahiányt. – Ha a várandósság alatt nem sikerül oltóanyaghoz jutni, akkor sem kell aggódni. Oltassa be magát a család, amint lehet, óvják a babát, és hagyományos módon két hónapos korban jöhet a csecsemő oltása – nyugtatott meg mindenkit az orvos. A szakember általában azt tanácsolja, ha bárki légúti tüneteket észlel magán, vegyen fel maszkot, hogy védje embertársait a megfertőződéstől. A szamárköhögés-oltást a háziorvostól érdemes igényelni.
