A gazdagréti lakóteleppel egybeforrt a Szomszédok című teleregény. A mai középkorúak többsége kéthetente leült a televízió elé, és megnézte a sorozat aktuális epizódját. A Gazdagréten játszódó, 1987 és 1999 között sugárzott műsor egyebek között a lakótelepi életet mutatta be, számos történet a valóságon alapult. A lakótelep 40. születésnapjára írt sorozat harmadik, befejező része.
– Hiába épültek meg az 1984-ben átadott első lakások Budapest egyik legszebb helyén, hiába volt friss a levegő a szellősen elhelyezkedő házaknak és a budai hegyi áramlatoknak köszönhetően. A gazdagréti lakótelep ekkor még szinte élhetetlen volt – mondta korábban Farkas Zsolt helytörténész. A nagy sietségben nem épült ki a megfelelő infrastruktúra: nem készültek el az utak, óvodák, iskolák, a busz egy helyen állt meg, egyetlen üzlet sem működött a környéken. Az első közért megnyitására két évet kellett várni, az ott élőknek addig a város másik részébe kellett utazniuk, hogy bevásároljanak. A csaknem 5800 lakásos hatalmas lakótelepen egyetlen telefonfülke volt, az is a legtávolabbi ponton a már „elfoglalt” házaktól. A lakóközösség azonban gyorsan kialakult, barátságok szövődtek. Ebben sokat segített a helyi tévé, amelynek első adását 40 esztendővel ezelőtt sugározták (lásd cikksorozatunk előző részeit). A lakók összefogtak: a tévében még arra is felhívták a figyelmet, hogy aki teheti, a fontos hívásokat a munkahelyén intézze el. Volt olyan lakó, aki CB-rádióját ajánlotta fel közösségi használatra, például sürgős hívás esetére. Az először negyven évvel ezelőtt megrendezett halászléfőző fesztivál továbberősítette a kapcsolatokat. A televízió szervezte meg, az eseményen mindenki együtt ünnepelte a lakótelepet. Az új lakók beköltözésében a régiek segítettek.
Magas vendég érkezett
A közösségi életnek gyorsan híre ment. Raisza Gorbacsova (Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár felesége) 1986-ban meglátogatta az akkori legfiatalabb lakótelepet. A Népszabadság korabeli tudósítása szerint „az itt élők közösséggé formálásának egyik legfontosabb eszközeként mutatták be a vendégeknek az immár második éve üzemelő kábeltelevíziós hálózatot, amelynek műsorait a lakók érdeklődésének megfelelően állítják össze”. A szovjet „first lady” a lakótelepi művelődési házat is megtekintette, ahol a kerületben élő képzőművészek képeit állították ki. Csavlek Andrástól ajándékot kapott, a művész A tavasz hullámai című képét. A gesztust Alekszej Szavraszov 19. századi orosz tájképfestő albumával viszonozták a vendégek. Ezt követően „egy gyors megálló következett Cs. György autószerelő és családja otthonában, majd egy kis sétahajózás a Dunán”.
Pár év múlva a házgyári elemekből épülő Gazdagrét a főváros egyik legszebb és a legvonzóbb lakótelepévé vált. Nem csupán a friss levegő volt hívogató: a kilátás több házból is a mai napig lenyűgöző. A kezdeti kopárság után különösen ügyeltek arra, hogy a házsorok között fák, bokrok, füves területek tegyék széppé és élhetővé a környéket, ma számos park és játszótér várja az ott élőket.
1987: elstartol három család története
Gazdagrét neve összefonódott az ott játszódó, Szomszédok című teleregénnyel, amelynek első, kísérleti adását 1987-ben sugározták. Szinte nincs olyan középkorú vagy idősebb magyar néző, aki annak idején ne ült volna le minden második csütörtök este a televízió elé. A MAHIR és a Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztőség gyártásában készült tévésorozat eredeti alkotói között a legendás Horváth Ádám (rendező) mellett íróként ott volt Miskolczi Miklós, Polgár András, Zimre Péter, az operatőr Sík Igor volt, a zenét Hidas Frigyes és Vukán György szerezte. A hivatalosan romantikus filmdrámának titulált széria első próbaadását 1987. május 7-én, az utolsó, 331. részt 1999. december 30-án tűzték műsorra a Magyar Televízióban. A kultikus sorozatot többször közvetítették ismétlésben, legutóbb 2017-ben.
A Szomszédok a Lantos utca 8. alatti panelházban élő családok és szomszédaik, valamint ismerőseik, rokonaik mindennapjairól szólt. A 30 perces epizódok a kisebb-nagyobb személyes problémák mellett a kor jellemző helyzeteit, történéseit is feldolgozták. Kezdetekben három család életét mutatták be. Vágásiék, a fiatal tanárnő-nyomdász pár rokonuktól, Janka nénitől költöztek új lakásba. A nyugdíjasként is dolgozó Takácsék az M0-ás autóút építése miatt voltak kénytelenek elhagyni házukat, velük költözött unokájuk, Niski Alma is. Mágenheimék, az orvos-kozmetikus házaspár, sok év albérlet és spórolás után jutottak végre saját lakáshoz. A három család ugyanarra az emeletre költözött, velük együtt mutatták be ismerőseik és a többi ott lakó életét.
A Mágenheimnét, azaz a kozmetikus Júliát alakító Frajt Edit kellemes emlékként idézte fel az első hat epizód próbafelvételeit, amelyeket 1987. februárban kezdtek el forgatni, májusban induló sugárzásra készülve. Voltak olyan részek, amelyeket az évszakváltás miatt újra kellett forgatni, hiszen a téli hónapokban egy-egy külső jelenetet bundában vettek fel. A stáb nem volt „őrült nagy”. Fodrászokból, sminkesekből, világosítókból, hangosítókból, kellékesekből, berendezőkből, operatőrökből és a gyártási csapatból állt.
– Fantasztikus társaság alakult ki, a munka összehangolt volt, mindenki tudta a feladatát – hangsúlyozta Frajt Edit, aki más momentumokat is felidézett. Még a főiskolán Várkonyi Zoltán hangsúlyozta: fontos, hogy egy színész tudjon vezetni – így neki a szériában ez csak azért jelentett nehézséget, mert másféle váltóval működő kocsin tanult. A benti jelenetek fennakadásai között elevenítette fel a lakások „áthallásosságát”; ha valaki egy felsőbb lakásban lehúzta a WC-t, újra kellett venni a jelenetet. – Igyekeztünk a lakókkal nem zavarni egymást, ezért a hét második felében, három-négy nap alatt dolgoztunk – mondta el Frajt Edit, aki a valóságban is kisbabát várt, amikor Mágenheimné a sorozatban várandós volt. A nemrégiben Gazdagréten tett látogatása után azt emelte ki, hogy a lakótelep mára rendkívül zöld, élhető környezetté, infrastruktúrában gazdag területté vált.
A Lenke néni (Komlós Juci) és Taki bácsi, azaz Takács István (Zenthe Ferenc) unokáját játszó Fehér Anna lapunknak elmondta: a Szomszédokkal kapcsolatban elsőként Horváth Ádám személye jut eszébe. A rendező fantasztikus humorral, profizmussal és szeretettel fogta össze a társaságot, ha gond akadt, mindig különös érzékenységgel oldotta meg. Korábban egy háromszereplős tévéfilmben dolgoztak együtt, így az Almát alakító színésznő szívesen vágott bele az új közös munkába. A forgatások szünetében a kollégák bármiről szívesen beszélgettek, ha bármelyikükkel találkoznak, ott tudják folytatni, ahol anno abbahagyták. – Nemcsák Károllyal (Vágási Ferenc) most is ugyanabban a színházi társulatban vagyunk, barátságunk azóta is töretlen – tette hozzá Fehér Anna. A sorozat első forgatásai során még nem alakult ki szoros kapcsolat a gazdagrétiekkel, később azonban nagy szeretettel vették körül a teleregény munkatársait.
A magyar Dallas és emlékezete
A gazdagréti szappanoperát „magyar Dallasként” is emlegették. (A Dallas amerikai televíziós filmsorozat egy texasi olajmágnáscsalád, a Ewing família sorsát követte 14 évadon keresztül. Magyarországon 1990–1997 között a Magyar Televízió vetítette, később az RTL Klub.) Egyebek között ezért is hozta el a Friderikusz-show 1995-ben a Samantha Ewingot alakító Linda Grayt a gazdagréti lakótelepre. A színésznő egy nyitott amerikai kocsiban rótta az utcákat, betért a boltba, ahol a Szomszédok Lenke nénije dolgozott. Egy családhoz is felcsöngetett – a lakók ámulva nézték Samanthát, aki mindenkivel kezet fogott, autogramokat osztogatott. A gazdagrétiek azóta is emlegetik ezt a látogatást.
A Szomszédok volt az a sorozat, amelyet vagy utáltak, vagy imádtak az emberek – írta egy filmes szakportál. „Az egyik tábor szerint a teleregény már annak idején is nagyon mesterkéltnek és unalmasnak hatott, maga volt a betonelemekbe dermedt szocializmus. Mások szerint a Szomszédok volt a magyarországi rendszerváltás leghitelesebb krónikája. A teleregény forgatókönyvét a nagybetűs élet írta: a gazdagréti lakótelep nem is annyira gazdag lakói sokszor pont azokat a problémákat mondták ki (áremelkedések, nyugati fizetésekhez képest alacsony bérek, leépített nehézipar utáni munkanélküliség, simlis vállalkozók felbukkanása), amelyekkel a nézők nap mint nap szembesültek 1989 után.”
Egy biztos: a gazdagréti teleregény beírta magát a hazai televíziózás történetébe.
Tóth Kata
Befejezetlen történet
A mai napig vita tárgya, hogy a népszerű sorozat miért ért egyszer csak véget 1999-ben, miközben például a mintának tekintett EastEnders szappanoperát a mai napig nagy sikerrel sugározza a BBC. A Szomszédoknak ráadásul nem is volt igazi végkifejlete: az alkotók nem varrták el az egyes karakterek sztoriját, csak leforgattak egy szilveszteri epizódot. Ezt követően a szereplők elköszöntek a nézőktől. Horváth Ádám így emlékezett vissza a 331. részre: „az utolsó epizódban a szereplők visszakapták civil nevüket, úgy indultak el a fehér kisbuszon a furcsa szilveszteri összejövetelre”.
