Barátságtalan időjárással kezdődött a 2026-os év, miközben a kerület vezetése már az új feladatokra készül. Rendkívüli helyzetek kezelése, uniós fejlesztések, forráshiány, közösségi sikerek, politikai kihívások – ezekről beszélgettünk dr. László Imrével, Újbuda polgármesterével.
Nehéz időszakkal indult 2026: hóhelyzet, hideg, közben pedig az előttünk álló évet is tervezni kell. Milyen állapotban van most Újbuda?
Azt szoktam mondani, hogy a stabil működést úgy veszik észre a kerületben élők, hogy nem vesznek észre semmit. Ha az óvodák, bölcsődék, iskolák működnek, ha az egészségügyi és szociális ellátás zavartalan, ha a közterületek rendben vannak, akkor a lakók joggal érzik úgy, hogy a kerület él és működik. Ezt több mint kétezer ember napi munkája teszi lehetővé Újbudán. Ez az alap. Erre jönnek rá azok a rendkívüli helyzetek – mint az idei tél –, amelyek próbára teszik a rendszert.
A nagy havazás sokak mindennapjait érintette. Hogyan kezelte ezt az önkormányzat?
Rendkívüli helyzetben kompromisszumos döntéseket kell hozni. Több mint száz ember dolgozott folyamatosan a kerületben: az önkormányzat, az Újbuda Prizma, valamint szerződött partnereink munkatársai. Mintegy 2000 kilogramm környezetbarát síkosságmentesítő anyagot használtunk fel, elsősorban kézi erővel, mert sok helyen csak így lehetett biztonságosan dolgozni. A fókusz az intézmények – óvodák, iskolák, rendelők – megközelíthetőségén volt. Tudni kell: az utak többsége fővárosi feladat, mi elsősorban a járdákért felelünk. Ha valahová később jutottunk el, azért elnézést kérek, de az életvédelmi szempontok elsőbbséget élveztek.
A stabil működéshez az is hozzátartozik, hogy a leginkább kiszolgáltatottakra is figyelnek.
Így van. Rendkívüli helyzetekben még fontosabb az egészségügyi és a szociális ellátások fenntartása, támogatása. Ennek része az is, hogy senki ne fagyjon meg a saját lakásában csak azért, mert nincs pénze fűtésre. A szociális szolgálat munkatársai pontosan tudják, ez hol fordulhat elő, és ezeket a helyeket fokozottan ellenőrzik. A támogatási rendszer is működik: igénybe vehető rezsitámogatás, gyógyszertámogatás, az időskorúak is kaphatnak segítséget – hosszan sorolhatnám még. A legelesettebbek közé azonban azok is tartoznak, akiknek nincs lakásuk; ők a hidegben különösen nagy veszélyben vannak. Ezért január közepéig 432 ellenőrzést hajtottak végre a közterület-felügyelők, a rendőrök, a polgárőrök és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai. Több, kihűlés közeli állapotban lévő embert sikerült megmenteni; volt olyan eset, amikor órákon múlt egy hó alatt fekvő személy élete. Előfordult, hogy egy körözött bűnöző bukott le, és olyan is, hogy kutya szorult mentésre. Ezek azok a szituációk, amelyek megerősítenek abban, hogy a közszolgálat nem elvont fogalom, hanem nagyon is konkrét felelősség.
Közben a terveken is dolgoznak, ráadásul választási időszak következik…
Nem csukhatjuk be a szemünket: zűrzavaros politikai idők előtt állunk. Plakátháború, hangulatkeltés, feszültségek fogják borzolni a kedélyeket. Tehát lesz egy ilyen kellemetlen periódus, amit nyilván nekünk valahogy, valamilyen formában kezelni kell. Mi azonban – ezt szeretném hangsúlyozni – nem pártok, hanem Újbuda lakossága mellett állunk. Az a célunk, hogy a kerület a lehető legkevesebb gonddal jusson túl ezen az időszakon, a mindennapi élet működése ne sérüljön, illetve folytatódhassanak a fejlesztések is.
A fejlesztésekhez azonban pénz is kell. Milyen mozgástere van ma Újbudának?
Őszintén kell beszélni: a kerület többet fizet be az államnak, mint amennyit visszakap. A szolidaritási hozzájárulás összege közel 6 milliárd forint, miközben 2019-ben ez még 440 millió volt. Ez több mint 13-szoros növekedés. Tudomásul vettük, ám igazságtalannak tartjuk és tiltakozunk ellene, hiszen a kormány egyértelműen nem tud elszámolni ezzel a pénzzel. Ilyen körülmények között a fejlesztések egy része európai uniós forrásokra épül.
Milyen uniós projektek futnak?
Jelenleg négy EU-s projekt van előkészítés vagy megvalósítás alatt: az Egészséges Utcák, a RECUP, a ParticipaTEEN és a METACITY. 2019 óta mintegy 2,1 millió euró direkt uniós forrást nyertünk el, valamint 2,4 milliárd forintot nemzeti intézményrendszeren keresztül, elsősorban az Egészséges Utcák Program részeként. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen Budapest fejlett régió, így nagyon kevés TOP Plusz forrás érhető el a kerületek számára.
A bölcsődei fejlesztések körül viszont komoly bizonytalanság alakult ki…
Igen, és ez felháborító! Újbuda egy tavalyelőtti pályázaton elnyert 870 millió forintot, amit egy bölcsőde építésére akarunk fordítani, és minden előkészületet megtettünk a megvalósítás érdekében. Ez a pénz azóta sem érkezett meg, sőt válaszra sem méltatnak minket, amikor arra vagyunk kíváncsiak, mikor folyósítja az állam az összeget. Ezt már többször, több fórumon szóvá tettem, talán épp ennek hatására fordult valaki a K-Monitorhoz, és tett fel kérdéseket. A K-Monitor civil tagja az RRF Monitoring Bizottságnak, amely azért dolgozik, hogy az EU-s pénzek elköltése átláthatóbb legyen Magyarországon. A megkeresésre a K-Monitor világossá tette: a második körös 45 bölcsődefejlesztési projekt forrásait a kormány teljes egészében kivezette az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv) módosításából. Tehát ezt az összeget nem folyósítják, de Újbuda nem kapott hivatalos értesítést erről. Meg fogjuk vizsgálni a jogorvoslati lehetőségeket, de elfogadhatatlannak tartom, hogy megszületik egy döntés, és még csak tájékoztatást sem kapunk róla. Itt családok, gyerekek jövőjéről van szó.
Az egészségügy területén fontos változás történt: új főigazgatója van a Szent Kristóf Szakrendelőnek.
Így van, ő már beszélt a tervekről és a kihívásokról is (lásd a vele készült interjút lapunk előző számában – a szerk.). Dr. Lénárt Anett személyében tapasztalt, határozott vezető érkezett. A szakrendelő ma már nemcsak egy intézmény, hanem komplex ellátórendszer: gyermekegészségügyi centrum, diabéteszközpont, amelyhez hamarosan csatlakozik az egynapos sebészeti ellátás. Nincs könnyű dolga, de az első hónapok tapasztalatai egyértelműen pozitívak.
Az elmúlt években egyre több újbudait érint a lakhatás kérdése, fiatalokat, családokat, időseket egyaránt. Az önkormányzatok mozgástere e téren szűkös, sokkal kevesebb lakás van, mint ahány pályázó. Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?
Őszintén: megoldani nem tudjuk, enyhíteni talán. Hadd mondjak pár adatot, hogy megértsék, mekkora probléma ez. A tanácsi időszakban, ha jól emlékszem, 50–60 ezer tanácsi lakást épített az állam. Most 1200 önkormányzati lakás van, az állam pedig teljesen kivonult ebből a rendszerből. Ezért indítottuk el az Újbudai Lakásügynökséget, amely átmenet a piaci bérlet és az önkormányzati lakás között; biztonságos, kiszámítható megoldást jelent, elsősorban közfeladatot ellátóknak. Ebben a rendszerben a bérlő a piaci ár alatt bérelhet egy lakást, stabil, három évre szóló szerződéssel. A bérbeadó pedig garanciát kap arra, hogy a bérleti díj időben megérkezik, a lakást a bérleti idő végén jó állapotban kapja vissza; emellett az önkormányzat is jól jár, mert olyan embereknek tud segíteni, akiknek a munkájára számít. Ez minden szereplő számára nyertes helyzet.
A kultúra területén is voltak nyertesek a közelmúltban…
Igen, a Pro Cultura Újbuda díj átadása mindig ünnep. Idén Somogyi Hajnalka kurátor, művészettörténész, az OFF-Biennále Budapest alapítója, illetve Bálint Rezső, a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium tanára kapta meg a kitüntetést a magyar kultúra napja alkalmából.
Hóval kezdtük, fejezzük be jéggel: hatalmas sikert aratott a Bikás parkban létrehozott, a kerületieknek ingyenes jégpálya.
Ez valóban nagy öröm. Január közepéig közel 33 ezer ember korcsolyázott a 760 négyzetméteres, ingyenes jégpályán. A téli szünetben 18 770 látogatót fogadtunk. Családok, fiatalok, nagyszülők – sokan itt álltak először jégre. A Bikás park igazi közösségi találkozóhellyé vált, ennél jobb visszaigazolás nem kell.
Az már kiderült, hogy gazdaságilag, illetve mindenféle más szempontból is komplikált esztendő elé nézünk. Nehéz döntéseket is meg kell hozni. Mi ad erőt ehhez?
Én ennek a kerületnek a szolgálatára vállalkoztam, arra, hogy a kerületért, a kerületben élőkért dolgozom. Nekem ez ad erőt. Ennek szellemében végzem következetesen, kitartón a munkám, és nem hagyom magam zavartatni, ahogy szoktam mondani, a nagypolitikának a zűrzavarától.
A szakrendelő ma már nem csak egy intézmény, hanem egy komplex ellátórendszer: gyermekegészségügyi centrum, diabétesz központ, amelyhez hamarosan csatlakozik az egynapos sebészeti ellátás.
A rendkívüli hóhelyzetben több mint száz ember dolgozott folyamatosan a kerületben: mintegy 2000 kilogramm környezetbarát síkosságmentesítő anyagot használtunk fel, elsősorban kézi erővel, mert sok helyen csak így lehetett biztonságosan dolgozni. A fókusz az intézmények – óvodák, iskolák, rendelők – megközelíthetőségén volt.
