Mivel Budapest természetes ökoszisztémái közül a vizes élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben, a főváros elsősorban vízközeli területek helyreállítására költ egy rekordösszegű uniós forrást. A tervek szerint Újbudán a Kőérberki szikes rét, Óbudán pedig a Mocsárosdűlő vízháztartását oldják meg, a részben ugyancsak a XI. kerülethez tartozó Tétényi-fennsíkon pedig rekultivációval mentenek meg fontos ökológiai értékeket.
A Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályánál 2022 nyarán kondult meg a vészharang, amikor a Rákos-patak kivételével minden kisebb budapesti vízfolyás kiszáradt, ami a figyelem középpontjába állította a vízhiányt. Karácsony Gergely főpolgármester tavaly tavasszal jelentette be a Tétényi-fennsíkon tartott sajtótájékoztatón, hogy a főváros 1,4 milliárd forintot nyert el az Európai Unió Life pályázatán Budapest természeti értékeinek megőrzésére. A Kelenvölgyi Közösségi Házban idén november elején megrendezett lakossági fórumon a Fővárosi Csatornázási Művek szakértői, valamint Bardóczi Sándor főtájépítész ismertették a Life Biodiverz Város projekt akciótervének részleteit.
Kevés a víz, sok az idegen
Az elnyert pénzből három területen állítják helyre az őshonos ökoszisztémát. Óbudán a kiszáradástól fenyegetett, helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősített Mocsárosdűlő vízellátását, a csapadékvíz megtartását kell megoldani, és meg kell szabadítani a környéket az invazív növényfajoktól. A XI. és a XXII. kerület határán elterülő Tétényi-fennsík az uralkodó növénytakarója, a sztyeppékre jellemző, árvalányhajjal tarkított gyep miatt különleges: az ottani flóra Magyarországon egyedülálló természeti kincs. Az országos jelentőségű természetvédelmi területként számon tartott fennsíkon több mint 400, zömmel védett növényfajt, illetve 80-nál több állatfajt azonosítottak, él ott például poszáta, tövisszúró gébics, pannon gyík, és akad orchidea is. A rekultivációval visszaszorítják az idegenhonos cserjéket és a bálványfákat, majd rendszeres kaszálással, valamint egy odatelepítendő birkanyáj közreműködése révén legeltetéssel erősítik meg az értékes gyepet.
Minialföld Újbudán
A Kőérberki szikes rét talán a legkülönlegesebb élőhely Budapesten, hiszen ilyen természeti közeget egyébként csak az Alföldön találni Magyarországon. – Nagy ajándék nekünk, fővárosiaknak, hogy szikes rétért, illetve a hozzá tartozó növény- és állatvilágért nem kell a Hortobágyig mennünk – mondta Bardóczi Sándor, aki szerint Budapest egyik csodája, hogy bár sűrűn be van építve, szétszórtan nagyon sokféle élőhely megtalálható benne. Az Őrmezővel határos, helyi jelentőségű természetvédelmi területként besorolt Kőérberki szikes rét másik kuriózuma az itt felszínre törő keserűvíz. A korábbi vízlevezetéses rendszert most szétterülővé alakítják, ami segíti a kutak kitermelő kapacitását. Ez azért szükséges, mert a réten egyre gyakrabban olyan alacsonyra süllyed a talajvízszint, hogy lehetetlenné válik a keserűvíz kitermelése. – Az őrmezői részen is a vízmegtartást szolgáló rendszeren dolgozunk – tette hozzá a szakember.
Elrontottuk, most kijavítjuk
A réten az emberi tevékenység okozta problémákat is fel kell számolni. Az itteni patak ugyanis kibetonozott csatornában folyik, ami ökológiai csapda: az olyan kétéltűek, mint a béka, a gőte vagy a szalamandra bejutnak ugyan a vízbe, de kimászni már nem tudnak a falon. A rehabilitáció során ezért a betont feltörve egy természetesen lankás medret alakítanak ki, amelybe fenékküszöbök kerülnek. Ez megduzzasztja a vizet, ami aztán szétterül a környéken. – A természet érdekében nagyon finom beavatkozásokra készülünk, ezért a munkálatokat a vegetációs időszakon kívül végezzük – fűzte hozzá a főtájépítész. A lakosság tájékoztatása szerinte azért is fontos, mert sokan nem értik, miért nem lehet az általuk gazosnak titulált zöldterületeket parkká, játszótérré alakítani.
– Mindenkivel megpróbáljuk megértetni, hogy muszáj megőriznünk érintetlen területeket az élővilág számára, ez teszi ugyanis lehetővé a természet túlélését a nagyvárosokban. Ezek az „élő foltok” ökológiai kiegyenlítő felületekként is szolgálnak az ember, valamint az állat- és növényvilág klímaváltozáshoz való alkalmazkodása során – fogalmazott Bardóczi Sándor.
Török Dániel
