Nyereséggel fejezte be az elmúlt évet a kerület, 2024 az intézményi bővülés és a nagyberuházások időszaka volt – derült ki a képviselő-testület májusi ülésén tárgyalt zárszámadásból. A képviselők megszavazták a kukákra helyezett palacktartók tesztüzemét, amely a visszaváltásban érdekeltek dolgát könnyítené meg. Az Orlay utcai fejlesztés kapcsán segíteni fogják a környéken lakókat.
Újbuda polgármestere, dr. László Imre bevezetőjében arra a Halász János kormánypárti képviselő által frissen benyújtott törvényjavaslatra hívta fel a figyelmet, amely szavai szerint támadást indít a civil szervezetek és a független sajtó ellen. A cél a hatalom számára kényelmetlen hangok elhallgattatása, megfélemlítése, kiszorításuk a közéletből. – Ez nem az átláthatóságot szolgálja, hanem a kontrollt – fogalmazott, hozzátéve, hogy a törvény nemcsak a civileket és az újságírókat érinti, hanem mindenkit. – Ma még merünk kérdezni, vitatkozni, vagy csak másképp gondolkodni. Kötelességünk kiállni azok mellett, akiknek a hangját megpróbálják elvenni – mondta a polgármester.
A májusi testületi ülés legfontosabb napirendi pontja a zárszámadás volt. Az önkormányzat 2024-ben is eleget tett mind az előírt, mind az önként vállalt feladatellátási kötelezettségeinek. – A csökkenő állami források ellenére stabilan működtettük az önkormányzati intézményrendszert, miközben számos fejlesztést valósítottunk meg a közösség érdekében – jelentette ki László Imre.
Nőttek a bevételek
Az önkormányzat 67,7 milliárd forint bevételi főösszeggel és 57,49 milliárd forint kiadási főösszeggel zárta a 2024-es évet. A 10,2 milliárdos maradványösszeget a tervezet szerint többek között köznevelési és szociális intézmények fejlesztésére fordíthatják. Az önkormányzat vagyona tavaly 5,2 milliárd forinttal emelkedett. A szolidaritási hozzájárulás ismét jelentős mértékben nőtt, a 2023-as 3,1 milliárd után 2024-ben már több mint 4,2 milliárd forintot kellett befizetni az államkasszába. A 35,6 százalékkal emelkedő kormányzati sarc mellett az önkormányzatnak mindössze 9,9 milliárd forint jutott a központi költségvetésből. A bevételek jelentős részét az iparűzési adó képezte, amely az előző évhez képest közel kétmilliárddal emelkedett. Ezen a címen tavaly közel 18,5 milliárdot fizettek be a kerületi vállalkozások, a megemelt építmény- és telekadóból pedig az előirányzottnál 9 százalékkal több, 7,4 milliárd forint folyt be. Az erősödő turizmus következtében az idegenforgalmi adóbevétel nőtt a legnagyobb mértékben (136 százalékkal 170,2 millió forintra). A parkolásból, a kamatokból és az önkormányzati intézmények bevételeiből összesen közel 7,8 milliárd folyt be.
Rekordot döntöttek a beruházások
A zárszámadási tervezet nyugtázta az előző évi költségvetés kiemelt feladatait és azok teljesítését. Újbuda 2024-es büdzséjében jelentős szerepet kaptak az intézményi bővítések és beruházások. A 3 milliárd forintból megvalósuló ultramodern Madárhegyi Gyermekligetben megnyitott a 28 férőhelyes Újbudai Gólyahír Bölcsőde és a 100 férőhelyes Csivitelő Óvoda a hozzájuk tartozó gyermekorvosi rendelővel. A köznevelés új szereplőjeként fogad gyerekeket a Budafoki úti Újbudai Dunaparti Óvoda, valamint az Albert utcai, Evangélikus Egyházzal közösen épített négy csoportszobás óvoda. Intézményi és játszóudvar-felújítások is lezajlottak, például az Albertfalvai Óvodában, a Dél-kelenföldi Cseperedő Óvodában és a Lágymányosi Óvodában, egy esetben pedig egy új óvodai konyha is elkészült.
Az egészségügyi kiadások egyik fontos tétele a Szent Kristóf Szakrendelő több mint 733 millió forintos finanszírozása; a rendelő tavaly óta az önkormányzat költségvetési szerveként működik. Az elmúlt évek legjelentősebb kerületi beruházása, a szakrendelő által működtetetett Újbudai Gyermekegészségügyi Központ berendezése és eszközellátása 691 millió forintból valósult meg.
Újbuda szociális téren is újított 2024-ben: a megélhetési kihívásokra válaszul bevezette az egészségügyi támogatást, az otthonápolási pótlékot és a húsvéti támogatást. A gyermekétkeztetés tavaly 3,8 milliárd forintba került, amelyhez 1,3 milliárddal járult hozzá az állam, az ebédpénzből 998 millió érkezett be, az önkormányzat pedig csaknem 1,5 milliárd forintot költött erre a célra. A környezettudatos kompenzációs rendszerben 5 millió forintot fizetett vissza azoknak a szülőknek, akik időben lemondták az étkezést. A menzareformnak köszönhetően a gyerekeket a legtöbb iskolában svédasztal és salátabár várja.
Út- és járdafelújításokra több mint 1,5 milliárd forintot fordított a kerület, a közterületek zöldítésére (Betonból zöld program), parkfenntartásra és játszóterek fejlesztésére több mint 2,1 milliárd forint jutott. A lakossági ötletek finanszírozására alapított közösségi költségvetésből 80 millió forintot költöttek el a győztes kívánságok megvalósítására. Az önkormányzati dolgozók esetében a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett, emellett az önkormányzat 2024-ben kétszer utalt SZÉP-kártyára cafetéria juttatást: az évi nettó 234 375 forintot, valamint év végén 100 ezer forintot.
Javulóban a rendőrségi statisztikák
A XI. kerületi rendőrkapitányság 2024. évi beszámolóját ismertetve Jáger István rendőrkapitány elmondta, a képviselők aggodalma ellenére az állomány megfelelő létszámú, amit továbberősít az idén érkező 10-15 rendőr. A vezető szerint tavaly összességében biztonságban telt az élet Újbudán. Budapest legnépesebb, 150 ezer fős kerületében a Covid-járvány óta emelkedett a bűncselekmények száma (tavaly az előző évihez képest 900-zal), de 2010 óta összességében 40 százalékos csökkenés tapasztalható. A nyomozások eredményessége 50 százalék fölött maradt. Míg az autólopások száma 2010-ben még meghaladta a 120-at, 2024-ben már mindössze kilenc járművet vittek el. A kocsifeltörések és a betörések száma is évek óta mérséklődik, előbbi a korábbi több százról 14-re, utóbbi 23-ra csökkent. 152 nyomozást rendeltek el kábítószer-terjesztés ügyében, amiből hármat bizonyítottak. A tavalyi 21 rablás mindegyikét felderítették, Újbudán négy esztendeje nincs megoldatlan rablási ügy. A lopások száma azonban 25 százalékkal nőtt. Tíz százalékkal kevesebb baleset történt, ám a súlyos esetek arra figyelmeztetnek, tartani kell a közúti ellenőrzéseket – figyelmeztetett a kapitány –, különösen az ittas vezetők kiszűrését. Tavaly az előző évhez képest kétszer annyiszor, 14 ezer esetben ellenőrizték a sofőröket, ezáltal 50 százalékkal több, összesen 135 ittast szűrtek ki. Önkormányzati támogatásból a térfigyelőkamera-rendszerhez kapcsolódó kivonuló szolgálatot vezettek be, amely 91 főt fogott el és 1307 esetben intézkedett.
Kivágásból fizetik a pótlást
Az ülésen elfogadták a kerület környezetvédelmi programjának tavalyi beszámolóját is, amelyből kiderült, az önkormányzat a számos kerületi fakivágás után beszedett fapótlási díjakból közel 100 milliós bevételre tett szert, amit kizárólag faültetésre, valamint a fiatal fák fenntartására fordíthat. A testület arról is döntött, hogy Újbuda a jövőben saját halottjának nyilvánítana a közösség által megbecsült személyeket, akik felé a kerület méltó búcsúztatással fejezné ki tiszteletét.
Új ötlet a szemét ellen
A közterületi palacktartók bevezetése élénk vitát váltott ki a testületben. A Mohu által bevezetett visszaváltási rendszer indulása óta rászorulók gyakran borogatják fel a kukákat, hogy hozzáférjenek a palackokhoz, illetve dobozokhoz, utána általában a földön marad a maradék szemét. Ez már csak azért sem tartható, mert az ORFK állásfoglalása szerint a hulladékgyűjtőkből kivenni valamit lopásnak számít, az elkövető ellen szabálysértési eljárás indulhat. A főváros már 80 tesztpéldányt helyezett ki Budapest-szerte azokból a nyugati országokban bevált, kukákra szerelhető adománygyűrűkből, amelyekben elhelyezhetők a visszaváltható palackok és dobozok, így azokat a kukák átvizsgálása nélkül is el lehet vinni. Ez nemcsak a közterületi szemetet csökkenti, de a rászorulók méltósága is megmarad. A cél az, hogy Újbudán is hasonló kísérleti program induljon.
Újabb építkezés ellen tiltakoznak
Az ülés végén egy telekmegosztási ügyről is megállapodtak a képviselők. Egy márciusi lakossági fórumon volt szó arról, hogy a Kemenes utca–Mányoki utca–Orlay utca által határolt telken építkezni fog egy beruházó. A telket kettéosztanák, a felső telekre házak kerülnének, az alsóról még nem döntöttek. A környékbeliek képviselője aggodalmának adott hangot, hogy az esetleges telekmegosztással az alsó rész más besorolásba kerülhet, magasabb beépíthetőséggel. Azt is kifejezték, jobban örülnének, ha a területen park létesülne. A beruházó közben már megkereste az ügyben a közös képviselőket. Várady Zoltán képviselő javaslata szerint az érintett helyrajzi szám egésze maradjon a jelenlegi építési övezetben.
Erhardt Attila alpolgármester emlékeztetett rá: az önkormányzat 2020-ban lakossági kérés nélkül, pusztán szakmai alapon a telek beépítési mutatóját negyedére mérsékelte, zöld területi mutatóját pedig négyszeresére növelte. – Ez a beépíthetőségi csökkentés példátlan a kerület történetében – jegyezte meg. Az alpolgármester szerint akkor tudnak elérni a környéken lakóknak megfelelő megoldást, ha tárgyalnak a beruházóval, amíg ezt a kormány keresztül nem húzza egy kiemelt beruházássá nyilvánítással.
– Ahhoz, hogy a tervezett ingatlan ne épüljön meg, meg kellene venni a telket, amihez a tulaj szándéka is szükséges. Mivel ezek a feltételek nem állnak fenn, idegen telekre nincs értelme parkot tervezni – mutatott rá Erhardt Attila. – Az önkormányzatnak nem állt szándékában emelni a beépítési mutatókat, és amíg a beruházó nem tud olyan ajánlatot tenni a lakóknak, ami nekik tetszik, nem módosítják a Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) – ígérte meg az alpolgármester.
A testület végül az alpolgármester által módosított javaslatot fogadta el, amely szerint a telek megosztása esetén az érintett telekrészre vonatkozó építési szabály módosítását az önkormányzat akkor veszi fontolóra, ha a környező társasházak közgyűlési hozzájárulásukat adják hozzá. Várady Zoltán azt kérte, tartsanak még egy lakossági fórumot az ügyben, az önkormányzat pedig vállaljon közvetítő szerepet, segítve ezzel a lakók érdekérvényesítését.
Török Dániel
