– A leghatározottabban tiltakozom ellene – foglalta össze álláspontját az önkormányzati számlák lenyúlásáról Újbuda polgármestere. Dr. László Imre lapunknak adott interjújában kifejtette: az önkormányzatok életét nagyban megnehezítheti, ha a napi működéshez éppen nem szükséges pénzüket az államkincstárban kellene tartaniuk. A kormány törvénytervezete szerint az önkormányzatok likvid eszközeinek 95 százaléka kerülne a kincstári egységszámlára. László Imre emlékeztetett rá: a nagyobb önkormányzatok által fizetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás évről évre brutálisan emelkedik, miközben a kormány nem számol el azzal, hová kerültek ezek a pénzek.
– Újbuda Önkormányzata még a Covid idején is kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni, nem úgy, mint az államháztartás – hangsúlyozta a polgármester. A törvénytervezet szerint az elsők között, már idén októbertől érintett Újbuda a károk mérséklése érdekében javaslatokat küldött a kormánynak. Ezek között szerepel, hogy ne kerüljön állami számlára uniós vagy egészségügyre szánt forrás, illetve hogy a kormány ne költhesse el az önkormányzatok pénzét.
– Csak saját likviditási problémáját enyhítené a kormány azzal az igazságtalan húzással, hogy pénzügyi gyámság alá vonná az önkormányzatokat – állítja dr. László Imre, hozzátéve: a lépés súlyos kamatbevételektől is megfosztja őket. A kerület polgármestere kilátásba helyezte, törzskártyával védené az újbudaiak elsőbbségét az egészségügyi várólistákon.
Lex számlapénzek. Így hivatkoznak a kerületek arra az új törvénytervezetre, amely lehetővé tenné, hogy a kormány rátegye a kezét az önkormányzatok bankszámlájára. Pontosabban, a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket államkincstári számlán kellene tartaniuk. Az érintettek szerint ez veszélybe sodorja a települések működését. Miért?
A probléma többirányú. Évek óta fizetjük a szolidaritási hozzájárulást, ami inkább egy adó, és ami drasztikusan emelkedik évről évre. 2019-ben 440 millió forintot fizettünk be, 2025-re az összeg 5,2 milliárd forintra hízott. Ennyivel nem élünk jobban, és a forint sem romlott ennyit. A gond, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználása nem nyilvános, nem követhető nyomon. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, számoljon el az elmúlt három évben befizetett, összesen mintegy ezermilliárd forinttal, hogy azt milyen településeknek, milyen arányban osztották szét. Nem tudott ezzel elszámolni. Az Állami Számvevőszék ezzel szemben az önkormányzatok minden kiadását hajszálpontosan méri, ellenőrzi. A másik: nem tudok róla, hogy a budapesti önkormányzatok komoly gazdasági problémákkal, esetleg csődközeli helyzettel küszködtek volna. Még a pandémia alatt is kiegyensúlyozott gazdálkodást tudtunk folytatni, nem úgy, mint az államháztartás. Tehát hadd kérjem ki magamnak, ne gyámkodjon fölöttem egy olyan szervezet, amelyik nem tud normálisan gazdálkodni. Hagyjanak békén bennünket, hiszen tisztességesen, átlátható módon működünk, Újbuda három évig az első helyen állt a K-monitor átláthatósági toplistáján. (A kormány indoklása szerint az intézkedés növelné a közpénzek átláthatóságát – a szerk.) A harmadik ellenérvem, hogy a törvény nyomán 900–1000 milliárd forintos önkormányzati pénzzel gazdálkodhat majd a kormány, különösebb kötelezettség nélkül. Ezzel szemben mi úgy gazdálkodunk a saját forrásainkkal, hogy a megtakarításainkból származó éves kamatnak köszönhetően 2025-ben 850 millió forintos bevétellel számolhattunk. Nemcsak ezt veszítenénk el, hanem ahogy állambácsit ismerjük, még kezelési költséget is fel fognak számolni a saját pénzünkre.
Újbuda épp ezért javaslatokat küldött a kormánynak, hogy mérsékelje a károkat. Ezek között szerepel, hogy ne kerüljön a kincstári számlára uniós vagy egészségügyre szánt forrás, vagy hogy a kormány ne költhesse el az önkormányzatok pénzét. Ön szerint ez megtörténhet?
Bevallom, nekem ezzel az eljárással kapcsolatban sok fenntartásom van, de bizalmam az nincsen. A tisztességes gazdálkodásunkat jelzi, hogy számos olyan feladatot végzünk el, ami az állam dolga. Az 5,2 milliárd szolidaritási adó mellett 1,5 milliárd forintot fordítunk kitüntetetten állami feladatokra. Például postát működtetünk. Komoly összeggel, 130 millió forinttal támogatjuk a rendőrség munkáját. Az iskolákat úszásoktatással, okostáblákkal, fölújításokkal segítjük, több száz millió forint értékben. Az egészségügyet már csak azért is támogatjuk, mert erre a célra GDP-arányosan Magyarország költ a legkevesebbet az EU-ban: az utolsó, 27. helyen állunk szerény 4,4 százalékkal. Közel egymilliárd forintot fordítunk idén a szakrendelő támogatására, mert az állami források nem biztosítják a színvonalas ellátást. Visszatérve Nagy Márton fantasztikus számlavezetési javaslatára: nemcsak, hogy nem értek egyet, hanem a leghatározottabban tiltakozom ellene!
Hogy lesz ez a gyakorlatban? Ha költeni akar az önkormányzat, kérvényt küld az államkincstárnak, amely elbírálja azt, majd utal?
Rátapintott a lényegre. Ugyanis nem úgy zajlik egy önkormányzat élete, hogy van egy költségvetés, és azt az összeget elosztom az év 365 napjára. A beruházásokat, pályázati fejlesztéseket nem lehet így finanszírozni. Ha mondjuk a rendelőbe veszek műszereket, eszközöket, akkor az államháztartási törvény szerint az ellenértékének a számlámon kell lennie. Tehát ilyenkor majd a Magyar Államkincstárnál kérvényezni és indokolni kellene, esetleg visszakérdeznek, hogy egészen biztos-e, gondoljam át stb. Elindulhat egy olyan bürokratikus eljárás, ami lelassítja a folyamatokat, és azért valljuk meg őszintén, Magyarországon az ügyek intézése nem a gyorsaságról híres.
Van reménye arra, hogy a kormány visszakozik az önkormányzatok határozott fellépése nyomán?
A remény hal meg utoljára. Sajnos az nem segít a dolgon, hogy üres az államkassza. De akkor miért akarnak 230 milliárdért irodaépületeket vásárolni?
Váltsunk témát. Átmenetileg elakadt az Ulászló utcai Saroktelek fejlesztése, mert nem érkezik meg a bölcsődeépítésre elnyert pályázati forrás. Mi lesz a projekt sorsa?
Közel 900 millió forintot nyertünk állami pályázaton, de az istennek nem akarják ideadni. Azt mondták, legyünk türelemmel. De nem mi vagyunk türelmetlenek, bölcsődei férőhelyhiány van Újbudán. Nekem ez a feladatom, hogy a hiányokat pótoljam. Lassan egy éve várunk a pénzre.
Érden és Óbudán sem érkeztek meg pályázati források, ott úgy néz ki, végleg elbukták a pénzt, más úton kell megoldaniuk a fejlesztést. Nálunk mit lehet remélni?
A Saroktelek már elkészült parkja mellett három épület van. A nagyobb, rózsaszínűt felújítjuk, a másik kettőt le kell bontani. Amíg eldől, hogy megkapjuk-e a pénzt, az épületekre kerül sor, a felszabaduló területen pedig kiszélesítjük a közparkot. Várni fogunk a pénzre.
A kerület meghirdette középtávú egészségügyi programját, amelyben szerepel a várólisták csökkentése és egy nappali kórház létrehozása is. Miről van szó pontosan?
Orvos vagyok, 16 évig nagy kórházakat vezettem, nálam az egészségügy az első helyen áll. Azt szeretném elérni, hogy a kerületben élők a lehető legtovább megőrizhessék egészségüket, ezért csináljuk a szűrőbuszprogramot is. A nappali kórház és gondozóház az igénybe vevők szükségletei szerinti arányban nyújtana nappali egészségügyi és/vagy szociális szolgáltatást. Erre még helyszínt kell keresni, de főleg idős, egyedülálló embereknek szól, akik szociális étkezésre, klubszerű elfoglaltságra vágynak, és ha már ott vannak, lesz ápoló, aki megméri a vérnyomásukat, vagy gyógytornász, aki megtanítja őket otthon is elvégezhető gyakorlatokra. Az Újbuda Egészségkártyát fokozatosan vezetnénk be először a kerületi egészségügyi és szociális dolgozóknak, azután az önkormányzati munkatársaknak, a véradóknak és a szűrővizsgálatok rendszeres résztvevőinek. A kártyabirtokosok előnyt élveznek majd a meghirdetett szűrővizsgálatok előjegyzéseinél, egyes patikákban árkedvezményt kapnak, vagy épp elsősegély-tanfolyamon vehetnek részt. De tárgyalni fogunk magánegészségügyi cégekkel is, hogy a kártyások árengedményt kapjanak a szolgáltatások díjaiból. A terveinket még idén ősszel szeretnénk lépésről lépésre megvalósítani. Úgy is felfoghatjuk, hogy ez egy törzskártya lesz, tehát a kerületi lakók előnyöket fognak élvezni. Miért fontos ez? Kijött egy olyan rendelet, hogy én XI. kerületi lakosként bárhová, akár a soproni szakrendelőbe is bejelentkezhetek. Nekem meg az a feladatom, hogy védjem a saját területemet. Fogok biztosítani időt a vidékről bejelentkezőknek is, ám nekem a képviselői esküm arról szól, hogy az újbudai embereket szolgálom. Ez a prioritás. A másik része megint a huncutságról szól, mert milyen jól eladható az embereknek, hogy kinyitottuk a lehetőséget, bárki, bárhol kaphat ellátást az országban. Finanszírozást viszont nem tettek mellé. Sokan nem tudják, de nem úgy zajlik az egészségügy finanszírozása, hogy azt a munkát fizeti ki az állam, amit elvégeztek a szakrendelőben. Hanem megmondják, hány beteget láthatok el. Ha több lesz, azt nem fizetik ki. Mi lesz ebből? Várólista. Ami csak nőni fog, ha kerületen kívüli betegek is a rendszerbe csatlakoznak. „Nekünk Magyarország az első” – mondják a pulpituson. Tessék mondani, melyik Magyarország az első önöknek?
Elkerülhetetlen a kérdés: hol tart az egynapos sebészet ügye? A belügyminisztérium évek óta stoppolja az indulást azzal, hogy nem adja ki a működéshez szükséges engedélyt. Legutóbb ön levelet írt Orbán Viktornak. Jött válasz?
Nem tudom megszámolni, hány levelet írtam az elmúlt években, miközben annyi ígéret érkezett az államtól, hogy ki lehetne bélelni vele szakrendelőt, ám a befogadó nyilatkozat azóta sem jött meg. December 16-án írtam a belügyminiszternek és az egészségügyi államtitkárnak, Takács Péternek, hogy végre tegyünk pontot a dolog végére. Nagyon sokára, februárban futott be a dodonai válasz, hogy hiányosan terjesztettük föl, ami érdekes módon évekig senkinek nem jutott eszébe, csak most. Ezért a miniszterelnökhöz fordultam. Erre megint csak furcsa módon Takács Péter válaszolt. Leírja ugyanazt, amit a februári levélben leírt. Majd jön március közepén a Miniszterelnöki Hivataltól egy másik levél, hogy Gulyás Gergely miniszter úr a miniszterelnök úrhoz írt levélre még nem tudott válaszolni, de legyünk türelemmel. Most hogy van? Takács Péter és Gulyás Gergely is válaszolgat a miniszterelnök nevében, mindkettő mást. Egy a lényeg, megyünk előre, folyik a műszerek, textíliák beszerzése, amelyek a sebészeti, szájsebészeti, szemészeti, ortopédiai és urológiai műtétekhez szükségesek. Magát az eszköz- és szakemberháttér megteremtését is az engedélyre várás fékezte és fékezi. Mindez azért olyan fontos, mert az egynapos beavatkozásokkal jelentősen mérsékelhetők lennének a várólisták, és ezzel a kerület kitüntetett helyzetbe fog kerülni, de könyörgök, kinek jó az, ha a betegek nem gyógyulnak? Nekünk az ellenkezője a feladatunk, mi nem uralkodunk, hanem szolgálunk.
A 2025-ös közösségi költségvetésnek köszönhetően ezúttal 120 millió forintból valósulhatnak meg lakossági ötletek kiskerttől kutyafuttatóig. Mire számíthatunk idén?
Tavalyelőtt kezdtük a programot 60 millióval, tavaly 90, idén 120 millió forintot fordítunk rá, mert nagyon sokan szeretnék lakókörnyezetük hiányosságait észlelve létrehozni azt, amire szerintük szükség van. Ez nagyon fontos dolog, mindenhol hirdetjük, ahol tudjuk. A Facebook-oldalamon sok példát soroltam fel játszótéri beruházásokról, pergolaépítésről vagy új padok kihelyezéséről. Ezek mind a lakókörnyezetünk komfortját javítják.
Török Dániel
