December óta kotró- és nádvágó gépek dolgoznak azon, hogy az oxigén-, víz- és halhiányos, eliszaposodott Kána-tó újra régi fényében tündököljön. A partvonal rendezését is magába foglaló revitalizáció a tóvárosi lakóparkbővítés része. A kimentett mocsári teknősök átmeneti szállásukon várják a visszaköltözést, a hódoknak végleg búcsút inthettek a környékbeliek.
Az év eleje óta nem sokat pihent a kétéltű nádvágó gép, amely a Kána-tóban felgyülemlett elhalt növényzetet halássza le és halmozza bálákba. A mederkotrógépek eközben több tonna iszapot hoznak a felszínre és terítenek a partra. A mesterséges tó a 2000-es években a lakópark éke volt, sokan ezért költöztek ide az akkor épülő, Demján Sándor által fejlesztett Tóvárosba. A tó azonban hamar elvesztette báját, évekig tartó betegeskedés következett. A halak időről időre kipusztultak belőle, olykor algásodott, máskor rettentő szagot árasztott. 2022-ben aztán egy belga ingatlanfejlesztő 8,2 hektár földet vásárolt a környéken, hogy tovább-bővítse a lakóparkot. Az önkormányzat elérte, hogy a beruházó vállalja az iszaptól fuldokló tó rendbehozatalát 1 millió 350 ezer euró értékhatárig, amit az önkormányzat 300 millió forinttal egészített ki.
Gigászi munkát ad az iszaptenger
A munkálatok legnehezebb része januárban kezdődött, minden létező gépet bevetnek, amit kotrásra találtak ki: a mocsárjáró forgókotró leginkább egy kétéltű tankra emlékeztet, amely úszó lánctalpakon közlekedve kanállal emeli ki az iszapot, emellett a speciális flottát úszó nádvágógép és hidromechanizációs kotróberendezés is erősíti. Utóbbi egy csőrendszeren keresztül szivattyúzza ki az iszapot a partra. Különleges technikai megoldásnak számítanak a 10×30 méteres dehidratáló párnák, amelyekben az extra laza szerkezetű iszapot ülepítik, majd kiszárítják.
A mederkotrás komoly előkészítést igényelt, a szakemberek hónapokig vizsgálták az iszap összetételét. – Biztosan állítható, hogy az iszap nem veszélyes, nincs benne mérgező anyag, ami gondot okozna a hasznosítás során – tájékoztatott a helyszínen Kovásznai-Szász Gergely, a munkát végző Iszapfaló Kft. ügyvezetője. Mint kiderült, a Hosszúréti-patak iszapos hordaléka töltötte fel a tavat, de a környék betonfelületein összefolyó vizek is sok üledéket juttattak a vízbe. – Az iszap csak akkor jelent gondot, ha túl sok van belőle, itt viszont nagy volt a baj – mondta az ügyvezető. Hínárosodás, gázosodás, halpusztulás sújtotta a tavat, gyakorlatilag iszaptartállyá alakult: a megmaradt vízi élőlényeknek 10-20 centis vízmélységen kellett osztozniuk. A munkálatok során kisebb csapat mocsári teknősre bukkantak; hármat már kimentettek, külön csoport gondoskodik arról, hogy amikor a gépek teknőst találnak, azok biztonságosan partot érjenek. A védett állatok a projekt alatt egy e célra létesített teknősmegőrzőben készülnek a hazatérésre. A tó környékén befogott hódokkal azonban többé már nem találkozhatnak a tóvárosiak, őket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Esztergom melletti természetvédelmi területre költöztették.
A vállalkozó szerint július közepére fejeződhet be
a Kána-tó revitalizációja; az élőhely rehabilitációja mellett lesz közútfejlesztés, zsiliprekonstrukció és vízszabályozó rendszert is beépítenek, a háromtagú tó elé pedig hordalékfogó rendszert is kialakítanak.
