Néhány jó programot, könyvet, koncertet, színházi előadást ajánlunk – kizárólag elfogultan. Olyat, amit mi szeretünk, és bízunk benne, hogy másnak is legalább akkora örömet okoz.
Pillanatok, képek
Gordon Eszter fiatal kora ellenére hosszú ideje követi a magyar színházművészet fontos eseményeit. Nem véletlenül nem használtam a „megörökíti” kifejezést, ennél jóval többről van szó. Önálló, nemegyszer ikonikus műalkotásokat hoz létre, amelyek nemcsak azért fontosak, mert a színpadon gyorsan elszálló pillanatot őrzik meg, hanem azért is, mert sokszor jól ismert szereplőkről mondanak el igazán sokat. A magyar fotográfiának, a magyar színházi fotográfiának jelentősek a hagyományai – Gordon Eszter méltón követi nagy elődeit, akiket meg is idéz a kiállításon. Ott a kép, amelyen a klasszikus magyar fotóművészet két jelese, Keleti Éva és Korniss Péter mosolyog, minden valószínűség szerint Gordon Eszterre, mintegy biztatóan, hogy hajrá, vigye csak tovább a stafétát.
Remekmű Jancsó Miklós és Szabó István közös arcképe – két fontos művész emberi portréja. (Bár nekem a pipás Jancsó-kép az egyik fő kedvencem régóta, mert annyira jancsós. Az is látható most a kiállításon.)
És persze akad más jó kép is itt a színházi, filmes világon túl: írókról, köztük Esterházyról, Parti Nagyról, vagy sportolókról, ilyen például a vívó Szilágyi Áron remekbe szabott portréja. És sorolhatnánk tovább. A kurátor az a Szarka Klára, aki évek, évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a magyar fotóművészet méltó elismertetésén. Kiváló program ez a kiállítás, ráadásul ingyenes.
(Gordon Eszter: Képbe zárt pillanatok, Művészetek Háza Gödöllő, Szabadság út 6.)
Meghalni Koltaival
Kell némi szerencse ahhoz, hogy valahol elkapjuk a Meghalni bárki tud című magyar kisfilmet. De érdemes nyomozni utána, izgalmas háromnegyed óra a jutalom. A Magyar Mozi TV csatorna minden hónapban három-négy napra műsorára tűzi, ott el lehet csípni, ahogy kisebb-nagyobb filmfesztiválokon is feltűnik. A Koltai Róbert és Elek Ferenc szereplésével készült művet korábban színházi előadásként lehetett látni a főváros egyik fontos kulturális helyszínén, a Kugler Art Szalonban. A film is ebben a különös, sejtelmesre fényképezett lakásban játszódik. A tartalomról elég legyen annyi, hogy egy idős írót, aki mindig a nőkről írt, meglátogat egy fickó, aki eltűnt szerelme után érdeklődik. Aztán lassan már azt is nehéz kibogozni, mi a könyv, az irodalom, a művészet és mi a (filmbéli) valóság. Koltai Róbert az öreg író szerepében egészen fantasztikus, igazi nagy művész, aki megmutatja: mást is tud, mint sikerfilmjei csetlő-botló sablonalakjait eljátszani. Már csak miatta is érdemes megnézni az alkotást. Elek Ferenc kicsit bumburnyák figurája jól alájátszik Koltainak. Kertész Endre csellózenéje pedig remek hangulatfestő Gaál Ildikó és Selmeczi Bea modern Kékszakállú-történetéhez.
(Gaál Ildikó–Surányi András: Meghalni bárki tud, a Magyar Mozi TV műsorán.)
D. J.
