Rendkívüli képviselő-testületi ülés volt július 31-én. A tanácskozáson a Budaörsi út–Gazdagréti út–Rétköz utca–M1/M7-es autópálya bevezető szakasza által határolt terület, vagyis a Hosszúrét kerületi építési szabályzatáról (KÉSZ) szóló rendelet módosítása váltotta ki a legnagyobb vitát.
A Hosszúrét-ügy rendezésére irányuló előterjesztés előzményeit Erhardt Attila alpolgármester ismertette. Mint elmondta, a területre vonatkozó első építési szabályzatot 24 esztendeje fogadták el, amikor intézményi övezetbe sorolták az ingatlant 35 százalékos beépítési lehetőséggel, 11 méteres maximális építménymagassággal és 1,2-es szintterületi mutatóval.
Ez a szabályozás minimális változtatásokkal 2018-ig volt hatályban, amikor az előző képviselő-testület úgy módosította, hogy 40 százalékosra növelte a beépíthetőséget, 65 százalékra a terepszint alatti beépítés lehetséges mértékét, 12,5 méterre a maximális építménymagasságot, 1,4-re a szintterületi mutatót, továbbá megkötötték az ingatlanra vonatkozó településrendezési szerződést. Pedig mint elhangzott, 2018-ban akár csökkenthették volna a beépíthetőséget, mert túl voltak azon a törvényben meghatározott hét éven, amikor az önkormányzat köteles kártérítést fizetni az ingatlan tulajdonosának az egyeztetés nélküli változtatások miatt.
– Amikor azzal szembesültünk (a 2019 októbere óta regnáló önkormányzati vezetés – a szerk.), hogy itt egy rendkívül túlzó beépítés lett meghatározva, akkor 2020-ban változtatási tilalmat rendeltünk el a telekre, de tisztában voltunk azzal, hogy a hétéves szabályt 2018-tól kell számolni. Jelenleg is olyan mozgástere van az önkormányzatnak, hogy ha bármilyen szigorítást egyoldalúan meglép, kártérítést köteles fizetni – fejtette ki Erhardt Attila.
A testületi ülésen az is elhangzott, hogy ezt a területet a főváros adta el 2007-ben, nem volt soha önkormányzati tulajdon. Az önkormányzatnak nincs építéshatósági jogköre, és sem a kártérítés, sem a megvásárlás összegét nem tudja vállalni. A jelenlegi vezetésnek arra van lehetősége, hogy a tulajdonossal megegyezve, a rendeletben meghatározott beépítési mutatókat csökkentse.
2021-ben már született egy kompromisszum, ám az érintett cég felszámolás alá került, ami egyrészt megakasztotta a megállapodást, másrészt az ingatlan bekerült a felszámolási vagyonba, így lehetővé vált a felvásárlása. Ez akkor végül meghiúsult, mert a hitelezőket kifizette a cégtulajdonos, és a felszámolást megszüntették. – A piaci értéknél jóval kedvezőbb áron szerettük volna megvásárolni, de ezzel többen nem értettek egyet, sőt, még a javaslat napirendre vételét sem támogatták – célzott Erhardt Attila a Fidesz–KDNP képviselőire, akiknek kérésére civilek is szót kaptak az ülésen. Bereczky Gábor a Védegylet Egyesülettől klímapolitikai kérdéseket vetett fel, felhívva a figyelmet a szóban forgó 2,5 hektárnyi erdős terület értékére. Bodainé Klotz Adrienn pedig a helyi civilek nevében Lados Tamás momentumos képviselőhöz intézte szavait, a párt zöld szemléletű programjára hivatkozva.
A Fidesz–KDNP benyújtott egy javaslatot, hogy a testület vegye le napirendjéről a témát, de ezt a többség nem szavazta meg, a már elhangzott érv miatt, miszerint a telektulajdonossal lefolytatott tárgyalások kötik az önkormányzatot, amely egy megörökölt helyzetből igyekszik kihozni a legjobbat. Az alpolgármester kiemelte, hogy aki az előterjesztésre igennel szavaz, az a beépítési lehetőségek mérséklése mellett, aki pedig nemmel, az a jóval magasabb beépítési lehetőség mellett voksol. A tárgyalások során az önkormányzat elérte a beruházónál, hogy lakásonként másfél parkolót létesít, a törvény szerint előírható eggyel szemben. Emellett 365 helyett 270 lakás épülhet. A beépítési intenzitás csökken, a szintterületi mutató a hatályos KÉSZ-ben foglalt 1,4-es értékről 1,25-re módosul, ezáltal az épületek össz-szintterülete mintegy 3700 négyzetméterrel lesz kisebb. A házak földszintjén a Hosszúréti utca felől a lakosságot kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató- és vendéglátófunkciók kapnak helyet. A Lépés utcában gyalogos járda és közvilágítás lesz, ezen felül az ingatlanon kialakítanak ezer négyzetméternyi, a környékbeliek számára is elérhető játszóteret. A beruházó 150 millió forint településfejlesztési hozzájárulást fizet az önkormányzatnak az építési engedély véglegessé válásától számított tíz napon belül. A KÉSZ-ről szóló rendelet módosítását végül 14 igen szavazattal elfogadta a képviselő-testület, a Fidesz–KDNP-s képviselők tartózkodtak.
Ezután a képviselő-testület egyebek mellett döntött arról, hogy a Déli Körvasút beruházás során kivágott 121 köbméter fát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adományozza, és határoztak a Kána-tó revitalizációjáról is.
