Alig győzi elrendelni a gyérítéseket az állami szúnyogirtással megbízott katasztrófavédelem, miután az esőzések és áradások nyomán milliószám kikelő rovarok szinte egyszerre lepik el a kertvárosokat, a vízközeli településeket. Mivel a hatóság súlyosság alapján rangsorol, az önkormányzatok is kénytelenek beszállni a munkába. Ki felel valójában a viszketésért, az elrontott nyaralásokért és a füstbe ment kerti partikért? Hogyan lehet ember- és környezetbarát módon szúnyogot irtani 2024-ben?
A szúnyoginvázió már a klasszikus kánikulai hónapok előtt lecsapott az országra. A XI. kerületi Facebook-csoportokban is egymást érik a panaszok a rovarfelhőkről, melyek miatt szinte lehetetlen elvégezni a kerti munkákat, vagy egyszerűen a szabadban tartózkodni. Nagyobb szúnyogpopuláció leginkább Kőérberek-Tóvárosban, Péterhegyen, Kelenvölgyben alakul ki az ottani kis tavak, illetve belvizek miatt, de Őrmező és Albertfalva is érintett. A szúnyogkérdés a legutóbbi képviselő-testületi ülésen is terítékre került, ahol a védekezés felelőssége is vita tárgya volt.
Kinek a dolga?
– Nem csak a katasztrófavédelem felelőssége a szúnyoggyérítés, az önkormányzati törvény és az egyes járványügyi rendeletek a településeknek, kerületeknek is előírják azt elvégzendő feladatként – tisztázta Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője, aki mindenkit arra biztat, ha erőteljes inváziót érzékel, jelentse az önkormányzatnak. Budapesten a főváros és a kerületek is elrendelhetnek gyérítést, érdemes egymás között koordinálni. – Az önkormányzat ilyenkor egy kivitelező cégtől rendeli meg a munkát, ehhez még mérést sem kötelező végeztetnie – tájékoztatott a szakember.
Központilag mérni kell
A közösségi oldalakon és a kertszomszédok között a leggyakoribb kérdés: „mi kell ahhoz, hogy nálunk is irtsanak?”. A szóvivő szerint a szúnyoggyérítést mindig ott kezdik, ahol a legnagyobb az ártalom. Ez utóbbit elsősorban az időjárás befolyásolja: az esős, meleg idő kedvez a szaporulatnak. Az országos szúnyogártalomért a Duna és több hazai folyó tavaszi áradása felelős, amire idén a szinte naponta ránk zúduló felhőszakadások is ráerősítettek – mindez rengeteg tenyészőhelyet hozott létre. A katasztrófavédelem megbízásából március eleje óta entomológusok (rovarbiológusok) elemzik a vizekben fejlődő szúnyoglárvák számát, fejlettségi állapotát, valamint a kifejlett rovarok mennyiségét. Ezt országszerte minden héten elvégzik a kijelölt mérőponton, az OKF ez alapján állítja össze irtási programját. A katasztrofavedelem.hu oldalon lévő táblázatok segítségével bárki figyelemmel kísérheti, melyik héten hol, mikor és milyen eljárással végeznek gyérítést. Mivel maximum egy-másfél héttel előre lehet tervezni, a honlap minden hétfőn közzéteszi aktuális, valamint következő heti programját.
Vérüket adják az adatokért
Az entomológusok legfontosabb mutatója végső soron a csípésszám, amit triviális, felettébb önfeláldozó, ám rendkívül hatékony módszerrel állapítanak meg: a mérést végző szakember szürkületkor kiáll a mérési pontra, és megszámolja, adott idő alatt hány szúnyog kezdi el szívni a vérét. Ennek időarányosan felszorzott értékével, a csípés/óra mértékegységgel fejezik ki az ártalom szintjét. A határértékek némileg különbözhetnek. A hivatalosan használt zsinórmérték szerint az óránkénti 1-10 csípés a mérsékelt, 11-100 csípés a fokozott, a 100 fölötti pedig az elviselhetetlen kategóriába tartozik. Míg Újbuda már kicsivel a fokozott szint alsó határa fölött is elrendel gyérítést, addig a katasztrófavédelem 50-60 csípés/óra fölött tartja indokoltnak a beavatkozást. Viszonyításképpen: van olyan település Magyarországon, ahol az ezret is meghaladja az érték. Az pedig, hogy éppen melyik mércét alkalmazzák, az évszaktól, az időjárástól és a felszíni adottságoktól függ.
Biológiai vagy kémiai?
Az Európai Unióban 2020 óta nem lehet a levegőből szórt kémiai anyagokkal irtani a szúnyogokat, azóta Magyarországon főleg „földi gyérítést” végeznek autóról kiengedett ködképző permettel. A szakemberek évek óta erősködnek, hogy ez csak tűzoltásra jó, helyette a Nyugat-Európában évtizedek óta bevált biológiai gyérítést kellene alkalmazni. Az OKF táblázataiból kitűnik, hogy míg az elmúlt húsz évben a fejlődésnek ellenállva 10-15-ször nagyobb területen végeztek kémiai gyérítést, mint biológiait, az arány idén nyáron már jóval kiegyenlítettebb.
A biológiai módszerrel egy talajlakó baktérium, illetve az általa termelt fehérje végzi el a piszkos munkát. Ezt a fehérjét juttatják tenyészőhelyekre, tehát a szúnyoglárvákkal teli vizekbe; a lárvák a szert elfogyasztva két-három nap alatt elpusztulnak, így a rovarok ki sem tudnak fejlődni. – A biológiai irtás nem pusztán 100 százalékban természetes anyaggal történik, de szuperspecifikus is: kizárólag az emberre veszélyes csípőszúnyogok lárváját öli meg. Az országban élő mintegy 50 szúnyogfajtának csupán töredéke veszélyes az emberre – magyarázta a szóvivő.
A kémiai irtás a már kikelt, kifejlett szúnyogokat pusztítja el. Sokan gondolják, hogy a méreg az emberre is veszélyes, és sok más fajt is kipusztít, így éhen maradnak a fecskék és más állatok. Ám a háztartási rovarirtók flakonjáról is ismerős deltametrint minimális mennyiségben juttatják a környezetbe a permetező autókról, és kizárólag az esti, éjszakai órákban. A vegyszer egy-két óra alatt lebomlik, így a nappal aktív rovarok és a beporzást végző méhfajták nem találkoznak vele. Egy hektárra fél liter irtószer kerül, egy négyzetméterre mindössze egy tízezred gramm jut a hatóanyagból. Ilyen mennyiségben emberekre, állatokra az teljesen ártalmatlan, csakis az olyan rovarokra jelent veszély, mint a szúnyogok, a muslicák és a repülő levéltetvek.
Mi is felelősek vagyunk
A katasztrófavédelem az elmúlt hetek mindegyikén végzett biológiai gyérítést a Duna teljes vonalán, mert a levonuló árhullám miatt több millió szúnyoglárva feljődött ki. – Elég egy deci víz egy kertben hagyott gumiabroncsban, máris hetente több ezer szúnyoggal ajándékozzuk meg lakókörnyezetünket – figyelmeztetett Mukics Dániel. De a lakosság számos más módon is hozzájárulhat a szaporulathoz. Keltetőhellyé válhat a szabadon hagyott vizeshordó, esővízgyűjtő tartály, madáritató, bogrács, takaróponyva, eldugult ereszcsatorna, egy kisebb pocsolya vagy bármilyen apró mélyedés a ház körül. Nem ritka az sem, hogy a kerti tóban kel ki egy hadseregnyi szúnyog, hacsak nem segít be a lárvákat előszeretettel fogyasztó béka vagy hal. – Mindannyiunk érdeke a kerti pangó vizek felszámolása: fedjük le a tárolót, öntsük ki a vizet, vagy tablettázzunk – hívta fel a figyelmet a szóvivő.
Házilag is védekezhetünk
Az otthoni gyérítést az önkormányzat is támogatja ingyenesen igényelhető, kültéri szúnyogirtó tablettával. Az első osztást májusban tartották, de az igénylők pár nap alatt letarolták a készletet, így megismételték az akciót: júniusban lakcímenként 20 tablettát lehetett átvenni az Újbuda Prizma telephelyén.
– Az igénylők gyöngy, illetve tabletta formátumú irtószerrel találkozhatnak – tájékoztatott Domoszlai Dávid, az önkormányzat által megbízott kártevőirtó cég egészségügyi gázmestere. A nagyüzemi biológiai módszerhez hasonlóan a tabletta is a fent említett fehérjét tartalmazza, és csak bele kell dobni az adott vízgyűjtőbe.
Biztosabb eredményt ad, ha a tablettát egy permetező flakonban oldjuk fel, majd a kifújt permetet a kezelendő felületen egyenletesen eloszlatjuk. Így jobban elterül az anyag, és a felszínen marad ott, ahol a lárvák úsznak. A szintén vegyszermentes gyöngy hatásmechanizmusa annyiban különbözik, hogy a vízbe dobva a külső burok felolvad, majd a felszínre úszik, ahol vékony filmréteget képez. Ez megakadályozza, hogy a lárvák levegőt vegyenek, így elpusztulnak. Mikor elvégezte a dolgát, a filmréteg szilikátokra bomlik, és leülepedik az tároló aljára. Ilyenkor ki is önthetjük a vizet a földre, nem károsítja a környezetet.
Önkormányzati segítség
Újbuda idén is végeztet saját forrásból gyérítést a kerületben, összhangban a főváros és a katasztrófavédelem programjával. Kémiai irtás május 30-án volt a szúnyogokkal leginkább terhelt Péterhegyen, Őrmezőn és Kelenvölgyben, biológiai gyérítést pedig április 26-án és május 29-én végeztek a kerületi patakokban és tavakban, kivéve a Feneketlen-tavat, az ugyanis a fővároshoz tartozik. – A hivatal a 11-100 csípésig terjedő fokozott ártalomszint alsó határa fölött általában már elvégezteti a gyérítést – nyugtatta meg az érintetteket Samu Judit városüzemeltetési osztályvezető. A következő kémiai irtást július 10-ére és 11-ére tervezik Péterhegyen, Kőérberek-Tóvárosban, Gazdagréten, Szentimrevárosban, Lágymányoson és Sasadon, ezt követi majd a Keserű-ér vonalát követő gyérítés, amelynek hatása kiterjed Kelenvölgyre, Albertfalvára és Őrmezőre. Mivel június végén is sűrűn esett az eső, a nyár folyamán további akciókra lehet szükség.
T. D.
