„Aki kíváncsi, hamar megöregszik”, „Hadd ordítson, legalább erősödik a tüdeje”, „A fiúk nem sírnak”, biztos sokan hallották már az ilyen és ezekhez hasonló kijelentéseket, ha másképp nem, hírből. A nagymamák, dédnagypapák mesélnek azokról az időkről, amikor nem volt divat az ölelés, a vigasztalás, a beszélgetés a családban, vagy olyan történeteket, amelyekben az úgynevezett rossz gyerekek körmöst érdemeltek, nemegyszer odakötözték őket valamelyik bútordarabhoz, hogy ne legyenek láb alatt.
Az elmúlt száz évben sokat változott a világ és vele a gyereknevelés, az anyaság is. Az viszont változatlan maradt, hogy mindez a szülőnek hatalmas kihívást jelent. Anyák napja alkalmából újra előjön a kérdés: vajon ma mit jelent jó anyának lenni, és létezik-e egyáltalán tökéletes anya?
Az elismert gyermekpszichológusok közül Ranschburg Jenő így látta: „A szülőnek úgy kell viselkednie, ahogyan a gyerektől is elvárja, a szülőnek ugyanolyan értékek szerint kell élnie, amilyen értékeket a gyerekébe nevelni akar”. Vekerdy Tamás pedig arra figyelmeztetett: „A jó anya nem az, aki feláldozza magát a gyerekért”.
Megkérdeztük Németh Dórát, az Újbudai Humán Szolgáltató Központ pszichológusát, mit jelent ma anyának lenni, és milyen segítséget nyújt a kerületi családoknak az intézmény.
Milyen egy jó anya, létezik-e egyáltalán tökéletes édesanya?
Azt szoktuk válaszolni, hogy jó anya létezik, erre kell törekedni, a tökéletesség azonban nagy nyomás. A gyereknek sem arra van szüksége, hogy tökéletes, hanem elég jó szülei legyenek. Ez alatt azt értem, hogy már korai gyermekkorban megpróbálunk ráhangolódni a gyerek igényeire, önálló entitásként kezeljük. Emellett nem feledkezünk meg magunkról sem. A cél, hogy kiegyensúlyozott anya nevelje a kicsit, aki jól érzi magát a bőrében.
Mit jelent a gyermeknek az anya, hogyan tekint rá?
A születés után az újszülött az anyával egynek érzi magát, aztán szépen lassan, az öntudatra ébredést követően néz azzal szembe, hogy ő külön entitás. Az anya a gyermeknek a világot jelenti, a viszonyítási pontot, akihez mindig visszatérhet, akkor is, ha eltávolodik, hogy felfedezze a környezetét.
Miben változott az elmúlt évtizedekben az anyai szerep, mi számít ma nehézségnek?
A mai nőknek igen összetett szerep jutott: társ, anya, barát, nő, emellett dolgozik, sőt, általában ő látja el az otthoni feladatok oroszlánrészét. Régebben több generáció élt együtt vagy viszonylag közel egymáshoz, most azonban fizikailag is nagy a távolság. Napjainkban a legtöbb anyuka dolgozik, ezért kevesebb ideje van a gyerekére, családi segítség nélkül pedig mindez hatalmas terhet ró rájuk. A szociális háló viszont komoly erővel bír, jó megoldás a barátokkal, szomszédokkal összefogni, segíteni egymást a mindennapokban. Bár mostanában az apák egyre nagyobb részt vállalnak a gyereknevelésből, ettől függetlenül bátran merjenek segítséget kérni az édesanyák. Ma már temérdek információ és nevelési elmélet áll rendelkezésünkre, mi több, sokszor épp a sok tanács közül nehéz kiválasztani, melyik a nekünk megfelelő. Mindemellett ne felejtsük el, hogy számos jó oldala is van az anyai szerepnek. Amikor együtt vagyunk a gyermekünkkel, az óriási érzelmi töltetet ad. Sokan ebben találják meg önmagukat, ebben teljesednek ki.
Általánosságban milyen anyatípusok léteznek?
Vannak a nagyon túlkompenzáló, megengedő szülők, akiknél nincsenek szabályok. A másik véglet pedig a mindent kontrollálni akaró szülő, aki örökké szorong. Meg kell találni az egyensúlyt, hiszen egyik véglet sem jó.
Az Újbudai Humán Szolgáltató Központ milyen szolgáltatásokat kínál a családoknak?
A központ munkatársai szakmai segítséggel és sokféle programmal várják a hozzájuk forduló családokat támogató és elfogadó közeggel. A Baba-Mama Klub mellett a szülők és a gyermekek is igénybe vehetik a pszichológiai, a szülő- vagy családkonzultációs tanácsadást. A tanítási szünetekben napközis tábort, kirándulásokat és múzeumlátogatásokat szervezünk, a nagyobb gyerekeknek is. Elérhető nálunk dietetikus tanácsadás és védőnői segítség, és jogi tanácsadást is igénybe lehet venni. Ha nincs nyitva az intézmény, van krízisvonalunk: a központ szakemberei veszik fel a telefont, és azonnali tanácsot tudnak adni, hogy az adott témában hova forduljanak a családok.
Mit tehet még a szülő, hogy jobban bírja a mindennapi nevelés akadályait?
Nincs nagybetűs hiba a nevelésben, de érdemes szem előtt tartani, hogy hosszú távon mi lesz hatással a gyermek fejlődésére, akinek alapvetően következetességre, stabilitásra és szeretetre van szüksége. Jó irány, ha nem feledkezünk meg az énidőről, legyen az, ha más nem, legalább fél óra egyedüllét, egy forró fürdő vagy relaxálás. Hiszen a szülő hajlamos figyelmen kívül hagyni: ahhoz, hogy adni tudjunk, fel is kell töltődnünk. Sokszor a párkapcsolat háttérbe szorul a gyerek mellett, ezért az „énidő” után a „mi idő”-ről se feledkezzünk meg, a párunkkal újra meg kell tanulnunk közeledni egymáshoz.
Mi az intő jel, hogy komoly a baj, és ideje szakmai segítséget kérni?
A környezet visszajelzése is tükör, ha baj van. Ha például a szülő kifárad, nagyon hamar kijön a sodrából, vagy épp ellenkezőleg, bezár, befordul, nem beszél a nehézségeiről. A kezdetektől oda kell figyelni a jelzésekre, ne várjuk meg, amíg kiégünk. Akár egy Baba-Mama Klub, akár egy néhány alkalmas pszichológiai tanácsadás, óriási segítséget jelenthet, ha átbeszéljük másokkal a gondokat.
Miből látható, hogy minden nehézség ellenére jól működik valaki anyaként?
Érdemes magunkra figyelni. Ha értem a babám jelzéseit, rá tudok hangolódni, ha érzem, hogy képes vagyok ellátni az anyaság feladatait, és ez nem párosul szorongással, hanem érzem, hogy jól csinálom, hogy jó csinálni, akkor helyben vagyok. Mert azt gondolom. mindenki jól csinálja.
