A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége egyhangú szavazással a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjává választotta László Imrét. Újbuda polgármestere ismerős közegbe tér vissza: 1989–2004 között többször volt tagja a szervezetnek, ezalatt négy olimpián vett részt, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség meghívására pedig további három játékon vállalt egyebek mellett orvosi feladatokat.
• Orvosi karrierje közismert, de súlyemelői, illetve sportvezetői múltjáról kevesebb szó esik. Melyik áll közelebb önhöz?
Nem tudnék választani. Fiatalon űztem a súlyemelést, ifjúsági válogatottságig jutottam, és büszkén gondolok vissza arra, hogy súlycsoportomban világcsúcsot állítottam be nyomás kategóriában (ezt azóta megszüntették – a szerk.). A történet azzal ért véget, hogy felvettek az orvosi egyetemre. De később sem szakadtam el a sporttól. Évtizedekig voltam hazai és nemzetközi súlyemelő-szövetségek tisztviselője, tehát nem mozgok idegenül a sport „hivatalibb” világában sem. Egy olimpia kulisszái mögé látni pedig életre szóló élmény. 1992-ben Barcelonában például a rendkívül szigorú biztonsági intézmények taglóztak le: több ezer csendőr, katona, rendőr őrizte az olimpia területét, léghajó keringett a fejünk felett, cirkálók és tengeralattjárók védték a partokat. A szálláson Papp László háromszoros olimpiai bajnok bokszlegenda volt a szomszédom, akivel sokat beszélgettünk. Fantasztikus ember volt, két szóban fogalmazott meg olyan igazságokat, amire tanult emberek hosszú órák alatt sem képesek. Sokszor mondta, a ringben nincs mellébeszélés. Onnan tudod, hogy nem készültél fel, hogy eltalálnak a pofonok. Ebben az időszakban voltam válogatott keretorvos, edzéseken, versenyeken láttuk el a sérüléseket, és hoztuk optimális állapotba az olimpikonokat. Egyszer Gécsek Tibor kalapácsvető bemelegítés közben gödörbe lépett, komoly térdfájdalmai voltak. Én hoztam rendbe, majd a verseny után lenyilatkozta, nekem köszönheti, hogy Magyarországot a képességeinek megfelelő szinten képviselhette. Ezt nagy megtiszteltetésnek éreztem.
• A politikában lehet hasznosítani a sportolói készségeket?
A sportból azt tanultam meg, hogy munka nélkül nincs eredmény. Alibitevékenységekkel el lehet érni valamit, de az abból származó siker percéletű, és az illető becsülete is rámehet. A másik tanulság, hogy a célokra tervszerűen kell készülni: tudom, mit akarok, és kidolgozom, hogyan akarom azt elérni. Orvosi hivatásomból pedig rám ragadt, hogy segíteni akarok, hiszen ezért lettem orvos. Most ez vezérel polgármesterként. Politikusoktól hallom, hogy a politika nem erről szól, ez egy kegyetlen világ. Én ezt másképp gondolom, és ebben nem tudok, nem is akarok megváltozni.
• Kevesebb mint két év múlva Párizsban elkezdődnek az olimpiai játékok. Hogyan készül erre?
Évekig dolgoztam a MOB orvosbizottságában, ezúttal is rendelkezésükre állok minden feladatban és kérdésben. A következő időszakban az egész előkészítési folyamatban, például a kvalifikáció terén előttünk álló döntésekben fogok részt vállalni.
T. D.
