Festők ünnepe a Bartók-negyedben

Kora délutántól estig tartottak a galériaséták Újbudán, az idén 20. alkalommal megrendezett magyar festészet napján. Az érdeklődők megismerkedhettek a Kelenhegyi úti művészház műtermével, megnézhettek Bartók Béla úti kiállítótermeket, és egy szabadtéri performanszt is megtekinthettek.

A magyar festészet napja (MFN) eseménysorozata idén a Kelenhegyi úti művészház emlékfalának megkoszorúzásával kezdődött, ahol Feledy Balázs köszöntötte az egybegyűlteket. A művészeti író az évtizedekig Újbudán élő és alkotó, idén szeptemberben elhunyt Bráda Tibor festőművészt és életművét méltatta. Az MFN Alapítványt létrehozó Bráda mellett Feledy Balázs megemlékezett Herman Lipótról és Uitz Béláról is, aki szintén a művészházban élt, és mindketten ötven éve hunytak el. Ezt követően Szkok Iván szobrász beszélt, az ő műtermét és alkotásait az érdeklődők meg is tekinthették.
A művészház emléktábláit többek között Görög András önkormányzati képviselő, a Kulturális és Köznevelési Bizottság elnöke, a MFN Alapítvány képviseletében Sipos Endre művészetfilozófus és Török Gábor képzőművész, az alapítvány titkára koszorúzta meg. Görög András lapunknak elmondta, egy kerület gazdagságát a galériák számában is lehet mérni. A Bartók-negyedben a történeti és a kortárs művészet találkozik.

– A magyar festészet napjának ötlete Újbudán született, eseményeire mindig sok érdeklődő érkezik. A Bartók-negyed és az itteni kulturális élet egyedivé teszi a kerületet. Nem véletlen, hogy a Time Out magazin tavaly a világ hetedik legélhetőbb városrészévé nyilvánította a környéket – mondta a képviselő.
Az ünnepséget követő galériasétán Sipos Endre és Garami Gréta művészettörténész kísérte a résztvevőket. Az egyik állomás a Próféta Galéria volt, ahol a Térsíkok – Képsíkok című tárlaton R. Török Mária festő alkotásait lehetett megnézni. A K.A.S. Galéria Kövek és Felhők című kiállításán Pamuki-Balogh Viktória fotó- és képzőművész alkotásai kerültek a falra. Garami Gréta a löszbabákról készült fényképekről szólva kiemelte, hogy a művész saját várandósságára reflektált velük. A MÚK (Magyar Újságírók Szövetsége) Galériában az Érzékeny terek, tűNŐdők csoportos tárlata várta a sétálókat.

Délután a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum diákjai mutatták be a Gárdonyi téren a Csontváry Cédrus performanszt, amelyet az egykor a Hadik ház műtermét bérlő festő képe, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban ihletett. A helyszínen Barabás Richárd alpolgármester megkoszorúzta a Csontváry Kosztka Tivadar műveit megmentő építész, Gerlóczy Gedeon emléktábláját.

– A magyar festészet napjához hasonló események és a Bartók-negyed fejlődése szorosan összefüggnek. A környék népszerűségéhez a kulturális rendezvények is hozzájárulnak. A városvezetés feladata, hogy mindehhez irányt mutasson. A Bartók-negyed koncepció pályára állt – mondta az alpolgármester.

Az ünnepnap zárásaként a Trezor Galériában megnyitották Horváth Dániel festőművész tárlatát, majd a Bartók1 Galériában a Kötések-repedések című csoportos síkplasztika-kiállítást.

A ROVATBÓL

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support