Az adventi időszak vélhetőleg és remélhetőleg nem (csak) arról szól, hogy melyik üzletben milyen akciók vannak, vagy arról, hogyan tudjuk le az ajándékvásárlást. Ez az elvonulás, a megpihenés, vagy éppen az újratöltekezés, a megújulás ideje is. A könyvimádóknak pedig ezek a „végre van időm olvasni” örömteli napjai lehetnek – ehhez öt frissen megjelent könyvet ajánlunk olvasóinknak.
Thriller
Robert Dugoni: A nyolcadik nővér
Agave Könyvek
A CIA volt tartótisztje válaszút előtt áll: családja van, úton a második gyermeke, biztonsági tanácsadó cége pedig a csőd szélére került. Egy nap felkeresi otthonában a volt főnöke, és kockázatos megbízást ajánl: utazzon el Oroszországba, és keresse meg azt az orosz ügynököt, akiről azt feltételezik, hogy sorban végez a „hét nővér” néven ismert, amerikai kémsejt tagjaival. Az exügynök elfogadja a megbízást. Ám amikor megtalálja a gyilkosságok értelmi szerzőjének tartott ügynököt – az úgynevezett nyolcadik nővért –, kiderül, hogy a nő nem az, akinek és aminek mondták…
A könyv írója, Robert Dugoni számos nagy sikerű sorozat szerzője, a The New York Times, a The Wall Street Journal és az Amazon bestsellerlistáinak gyakori szereplője. Műveit több mint huszonöt országban adták ki eddig.
Felkavaró történet
Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok
Fordította: Nádori Lídia
Prae Kiadó
Norbert Paulini köztiszteletnek örvendő drezdai antikvárius a vasfüggöny lebontását követő új időkben is igyekszik fenntartani üzletét. A rendszerváltás utáni Kelet-Németország azonban olyan kihívásokkal szembesíti az ott élőket, amelyek sorsdöntő következményekkel járnak. Lehetséges, hogy a békés könyvmoly Paulini egyszer csak indulatos, háborgó, embergyűlölő alakká válik, akit ráadásul azzal vádolnak, hogy idegenellenes akciókban vett részt? Elképzelhető, hogy a szenvedélyes olvasó, a könyvek embere gonosztevővé változott?
A felkavaró regény az európai értelmiség szerepét, az európai szellem helyét keresi egy végletesen megváltozott világban.
Életrajz
Jakupcsek Gabriella: Alul semmi? – Veszélyek és esélyek Covid idején
Jaffa Kiadó
Hogyan vált a koronavírus jelképévé az alul semmi, amikor otthonról online dolgozva, felül szépen felöltözve, alul viszont pizsamanadrágban próbáltuk fenntartani a normalitás látszatát? Miért lettek a hétköznapok hősei a futárok? Hogyan vizsgázott az egészségügy és a digitális oktatás? Miként bizonyosodott be a kultúráról, hogy az a túlélésünk záloga? Mennyire viselt meg minket az emberi kapcsolatok hiánya, amikor a mindennapjainkból eltűnt a puszi, az ölelés, a kézfogás? Amikor hónapokon keresztül csak maszkban és távolságot tartva találkozhattunk a számunkra legkedvesebb személyekkel, amikor el kellett fogadnunk, hogy nincs húsvét, nincs karácsony, nincsenek családi ünnepek? A szerző feszültségekkel teli, tanulságos történeteket oszt meg velünk a saját életéből és a másokéból, gondolataival további töprengésre késztet. Mindezt kultúrtörténeti érdekességekkel egészíti ki, hiszen a járványok évszázadok óta kísérői az emberiségnek.
Hogyan tovább? – teszi fel a kérdést Jakupcsek Gabriella. Mindannyian súlyos veszteségeket szenvedtünk, ám ezt az embert próbáló időszakot felfoghatjuk úgy is, mint ami továbbvisz a fejlődés útján.
Generációs regény
Káli István: Klastrom utca kettő
Prae Kiadó
Tomi Amerikából tér vissza nagyszülei egykori városába, Marosvásárhelyre a ’90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához ottani feltáratlan rablásokat vizsgáljon, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt érintettek. Mi, olvasók egy kicsit mind Tomik vagyunk: a jelen kényelméből és megváltozott világából nehezen érthetjük meg, érezhetjük át az elmúlt korok szenvedéseit. Sokszor közömbösek vagyunk mások megpróbáltatásai iránt – a regényt olvasva viszont megpróbálhatjuk átérezni elődeink és embertársaink nehézségeit, megismerni a múlt traumáit.
A Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három jelentős korszakáról mikronézetből: a náci, illetve a szocialista diktatúráról, valamint a rendszerváltoztatásról. Nem tesz egyenlőségjelet a két elnyomó rendszer közé, nyíltan, de elsősorban személyes, emberi oldalról közelít a témához, és a kiszolgáltatottság különböző formáit írja le.
A mű generációs regény is, amelyben a fiatalabb korosztály tesz kísérletet az idősebbek életvilágának, élettörténetének megismerésére. A kísérlet végkifejlete egyúttal pontos jellemzést ad az aktuális korról.
Zene
Steve Jones: Lonely Boy
Jaffa Kiadó
A Sex Pistols nélkül nem létezne a punk, Steve Jones nélkül pedig nem lett volna Sex Pistols: ő volt az, aki iskolatársával, Paul Cookkal megalapította a zenekart, amely végül ezen a néven vált híres-hírhedtté. Velük született meg a punk, a stílusirányzat, amelynek hatása és kulturális jelentősége máig érezhető a zenében, a divatban és a képzőművészetben. Most Steve, a banda eredeti vezetője tárja a világ elé történetüket.
A modern dickensi regény a nyugat-londoni Hammersmith és Shepherd’s Bush utcáin kezdődik, ahol egy magányos, elhanyagolt, de leleményes srác éli a piti tolvajok életét, mígnem egy nap David Bowie és a Roxy Music glam rockja új életcélt ad neki. Így emelkedik fel a rongyos punkok első generációja, amelyet Malcolm McLaren és Vivienne Westwood vesznek szárnyaik alá.
A Lonely Boyban Steve vall a fájdalmáról, amiért nem ismerhette az igazi apját, mesél bántalmazó mostohaapjáról, és arról, hogyan mentette meg a zene és a divat iránti érdeklődése attól, hogy rendőrségi fogdákban és börtönökben töltse a fél életét. Végigkalauzolja az olvasót a ‘70-es évek elejének lepukkant Kings Roadjától a Sex Pistolsig, a punk rockig, az Anarchy in the UK és a Never Mind the Bollocks… felvételéig. Felidézi a hírhedt interjút Bill Grundy Today című tévéműsorából, amely az újságok címlapjára repítette a „mocsok és düh” kultúráját, és a brit köztudatba emelte a punkot. Részletesen tárgyalja az önkéntes New York-i és Los Angeles-i száműzetés, az alkohol-, heroin- és szexfüggőség éveit, ahonnan végül győztesen került ki, hogy színészként és rádiós műsorvezetőként szerezzen magának új elismerést.
A Lonely Boy egy valószínűtlen gitárhős története, aki a Sex Pistolsszal felforgatta a 20. századi kultúrát, és társadalmi forradalmat indított el.
