Az Utazás a koponyám körül című kisregény színpadi adaptációját mutatta be a Nézőművészeti Kft. október 7-én a B32 Galéria és Kultúrtérben. Karinthy Frigyes szerepében Scherer Péter látható, aki az íróhoz fűződő viszonyáról, művészi szerepvállalásról, és arról is mesélt lapunknak, miért a „könnyebbik utat” választja.
A Nézőművészeti Kft. nevű független színházi társulást 2008-ban négy színész (Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián) és egy dramaturg (Gyulay Eszter) alapította. A független alkotóműhely azóta is külsős társakkal együttműködve hoz létre színházi produkciókat. Legutóbbi bemutatójuk Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című kisregényének színpadi adaptációja volt, főszerepben Scherer Péterrel.
„Karinthy miatt lettem színész”
A Jászai Mari-díjas színész számos szakmai elismerés után 2020-ban kapta meg a Karinthy-gyűrűt, amelyet évente ítél oda a szakma a humor kiemelkedő művészeinek. De nem ez az egyetlen momentum, ami összeköti őt az íróval. – Évtizedeken átívelő érzelmi viszony köt Karinthy Frigyeshez – mesélte Scherer Péter. – Ötödikben a magyartanárom a kezembe adott egy Karinthy-prózát, hogy induljak el vele az iskolai Ki Mit
Tudon. Úgy lett. Meg is nyertem, aztán a városi versenyt is. Hatszáz fős ajkai kultúrház, nézők, minden. Klassz volt ez egy kiskamasznak. Így már gyerekkoromban megéreztem, hogy Karinthyt mondani jó, meg azt is, hogy színpadon állni és örömet okozni másoknak, sikeresnek érezni magam, az is milyen jó. Kicsit Karinthy miatt lettem színész – tette hozzá.
Könnyű siker helyett súlyos kérdések
A Nézőművészeti Kft. nem a könnyen emészthető kasszasikereket keresi, a főként kortárs darabokat vagy klasszikus drámák újraértelmezését bemutató alkotóműhely előadásai a legnagyobb problémákkal foglalkoznak. A társulat közösen alakítja és viszi színpadra a repertoárt. – Mindent közösen döntünk el, és vétójog van. Örömmel hívunk vendégjátékra külsős alkotótársakat. Sokféle embert tudunk megszólítani, és nagyrészt szívesen jönnek velünk játszani és dolgozni. Azt szokták mondani, ha egy előadásnak jó a szereposztása, és az alkotóknak hasonló elképzelésük van arról, mi a jó, akkor az a produkció esélyesen siker lesz. Persze vannak viták, vannak különbségek, de ez mindig előremutató és fontos része az alkotófolyamatnak, csak azért rossz néha, mert több időbe telik megegyezni – mondta a színész.
Több mint ezer előadás fiataloknak
A társulat tantermi színházi projekteken is dolgozik. A főként középiskolásoknak szánt művek a korosztályi problémák, társadalmi feszültségek feldolgozását célozzák meg. – Ezer fölött vannak a tantermi eladásaink. Jelenleg is hat ifjúsági darabunk fut. Ezek közül például A gyáva már tíz esztendeje töretlen érdeklődés mellett megy, és elnyert számos színházi díjat. Összesen ez a hat előadás az évek alatt közel 1200 alkalommal ment. Óriási számok ezek, ha csak kimondjuk, akkor is, de ha arra gondolunk, hogy ezekre a helyekre ennyiszer el kellett menni, beülni reggel a kocsiba, vinni a gitárt, megszervezni, végigvinni a gyerekekkel a feldolgozó beszélgetéseket, akkor érzi igazán az ember a súlyát és jelentőségét. Felemelő érzés fiataloknak, fiatalokkal dolgozni. Igazi adok-kapok játék. Sokat tanulok én is tőlük. A véleményformálás bátorsága, ahogy megnyílnak egy-egy olyan súlyos kérdéseket feszegető előadás után, mint például a családon belüli erőszak vagy a drogfüggőség, az lenyűgöz engem. Tizenhat-tizenhét éves kis felnőttek egyszerűen és csodálatosan tudják megfogalmazni a véleményüket a világról, még ha az néhol elhamarkodottnak tűnik is. Én sosem mertem volna az ő korukban így megnyílni. Ilyen szempontból azért mégis csak azt látom, hogy van evolúciós fejlődés – számolt be Scherer Péter.
Arra a kérdésre pedig, hogy miért a nehezebbik utat választja az ország egyik legnépszerűbb színésze, miért nem a könnyebbiket, vállalva például a biztos sikerrel kecsegtető gigaprodukciókat, Scherer Péter azt válaszolta: „Ha minőségi sorozattal vagy műsorral keresnek meg, és én azt vállalhatónak érzem, akkor igent mondok. De nem szeretném magamat olyanban látni, amit én sem szívesen nézek. Nekem ez a könnyebbik út”.
T. E.
