Beindult a nyári szezon az Árasztó-parton, ahol piknikasztalok, utcabútorok és tűzrakóhelyek várják a lazulni vágyó közönséget. A Duna albertfalvai szakaszán három éve kialakított pihenőhelynek nemcsak a folyópartot a városlakókhoz közelebb hozó Város és Folyó Egyesület (Valyo) örül, de az önkormányzatnak is komoly tervei vannak vele. Erhardt Attila alpolgármester és Lohász Cecília, a Valyo munkatársa az Árasztóban rejlő lehetőségekről beszélt.
A Valyo célja, hogy a Duna minél több szakaszán legyen végigsétálható a part, kézzel érinthető a víz, ahol rekreációs eseményeket is lehet rendezni. Miért fontos ez?
L. C.: Mert a jelenlegi városszerkezetben, különösen a belvárosban, alig van olyan hely, ahol gyalogosok sétálhatnak a Duna-parton – a legtöbb partszakasz a közlekedést szolgálja. Ezért 2010 óta, követve a világtrendet, azon dolgozunk, hogy felszabadítsuk a vízpartokat a forgalom alól, hogy pihenőhellyé, rekreációs területté alakulhassanak. Újbudának kiemelt szerep jut ebben, hiszen kiváló adottságokkal rendelkező, nagyon hosszú parti sáv húzódik a kerületben, amelynek azonban még nincs meg az infrastruktúrája ahhoz, hogy hosszú távon szolgálja ezeket a célokat.
Mi tesznek azért, hogy ez a sokáig elhagyatott terület látogatott legyen?
L. C.: Idén az árnyékos felületeket szeretnénk növelni, mert nagyon erős ott a napsugárzás a nap jó részében. Annak érdekében, hogy hosszabb időt lehessen eltölteni a parton, árnyékvitorlákat helyeztünk el, júniusban pedig kilátót építünk, ami szintén árnyékot ad. A WC-ként funkcionáló komposzt alomszék is segíti, hogy a kilátogatók hosszabb időt tölthessenek itt.
Néhány éve indult meg a közös gondolkodás a terület megújulásáról. Mik az önkormányzat távlati céljai az Árasztó-parttal?
E. A.: Komoly céljaink vannak a Hengermalom úttól Budafokig terjedő szakasszal. Egy hatvan méter széles sávban szeretnénk zöldfelületet, közösségi, rekreációs célokat szolgáló területet kialakítani, egyben kiépíteni az EuroVelo 6-os Duna menti bringaút idevágó szakaszát. Ehhez komoly erőforrások kellenek, amivel az önkormányzat nem rendelkezik, szükség van a főváros és az állam támogatására.
A Duna újbudai szakaszait hogyan kapcsolná be az önkormányzat a kerület közösségi vérkeringésébe?
E. A.: Újbuda szerencsés, mert a Duna-part legnagyobb itteni szakaszán nem folyik közlekedés, viszont mivel a terület évtizedekig az ipart szolgálta, a tulajdonosi viszonyok legtöbb esetben nem tisztázottak. Ezért hosszabb jogi előkészítést igényel, hogy elkezdjük terveink megvalósítását. Abban bízom, hogy a Galvani híd építése kapcsán sikerül az állammal olyan megállapodásra jutni, hogy kapcsolódó beruházásként komoly fejlesztés valósulhasson meg az újbudai Duna-parton.
A lezárt „Szabihíd” akció, a pesti alsó rakpart megnyitása vagy a Római Szabadstrand is olyan projekt volt, amelyben a Valyónak a fővárossal kellett együttműködnie. Mennyire könnyen mentek át ezek az ügyek a vezetésen, és mennyire voltak eredményesek?
L. C.: A legfontosabb tapasztalat, hogy az emberek szeretik a Dunát. Bárhol nyílik egy új Duna-parti hely, odarajzanak az emberek. Az Árasztó kísérleti területként is felfogható, ahol kipróbálunk ötleteket, amelyeket aztán nagyobb léptékben is bevezethetünk. Ilyen volt a Szabadság híd akció és a rakpartnyitás egymásra hatása, vagy a Római-part egynapos strandjából kialakuló nyári szezon.
A pesti alsó rakpartokon sehol egy fűszál, pad vagy árnyék, csak az olvadó aszfalt a 40 fokos hőségben. Így is szerettek ott lenni az emberek?
L. C.: Végeztünk egy kutatást erről, amelyből jól látszik, hogy ahol nincs zöldítés, ott az időjárás, illetve a hely mikroklímája dönti el, mennyien látogatják. Ezért fontos a fejlesztések előtt kipróbálni, hogy mi működik. Az esti, hűvösebb órákban egyébként ezekre a rakparti területekre is rengetegen jöttek ki sétálni. Persze hosszú távon itt nagyobb átalakítások szükségesek.
Az Árasztó-part – ellentétben a belvárosi rakpartokkal – kietlen. Mitől válhat vonzóvá ez a terület?
E. A.: Az Árasztót kezdetben sok kutyasétáltató, sportoló használta, mindig az utóbbiak fedezik fel először a frissen megnyitott partszakaszokat. A tűzrakóhelyek sokakat vonzanak, hiszen a városban szinte sehol nem lehet grillezni. Ha kap egy kis reklámot a hely, más kerületekből is át fognak jönni ide.
Terveznek bevonni szolgáltatókat? Láthatunk itt akár büfékocsit is a jövőben?
E. A.: Korlátozza a lehetőségeket, hogy az Árasztó-part egy gát, ami Albertfalvát védi a Duna áradásától. Ez megnehezíti a zöldítést, mert gát környékére nem lehet fát ültetni. A közművek is hiányoznak, ez pedig a szolgáltatók megtelepedését akadályozza. Kicsit délebbre, a Panel utca környékén viszont már beindult az emeletes büfébuszok fémjelezte közösségi élet.
Az Árasztó-part rozsdaövezet közelében van. Míg a kormány beépíti ezeket, az önkormányzat inkább reaktiválná az elhagyatott területeket?
E. A.: Magát a funkcióváltást, hogy ipari övezetből lakó- vagy intézményi övezet legyen, kívánatosnak gondolom. Amivel a kerületnek problémája van, az a beépítés mértéke, tehát nem önmagában a rozsdaövezet átalakulása ellen vagyunk. Azon dolgozunk, hogy élhetővé tegyük ezeket a területeket az építési szabályzatok módosításával.
T. D.
