Az önkormányzat rekordgyorsasággal, a jogszabályi határidő előtt terjesztette be, majd szavazta meg Újbuda 2023-as költségvetését. László Imre polgármester az idei célokról, a prioritásokról és a várható bevételekről számolt be.
Állami támogatás és helyi adók. Általában ezekből költekezhet egy önkormányzat. Idén ezek mennyit hoznak a konyhára?
A bevételek jelentős része valóban az adókból befolyó összeg, állami forrás ugyanis egyre kevesebb érkezik, ilyen megmaradt tétel például a közétkeztetési fejkvóta. Jó hír, hogy a 2023-ra tervezett bevételi terv 38 százalékkal haladja meg a 2022-es előirányzatot. Ez nagyrészt a 16,9 milliárd forintra tervezett iparűzésiadó-bevételnek köszönhető, amely a korábbi évhez képest jelentős növekedést mutat. Ez elsősorban a rekordmagas inflációnak tudható be, hiszen a megugró árak megmutatkoztak a vállalkozások bevételeiben. Ugyanakkor a kiadásaink is legalább ennyivel nőnek. Az államnak fizetett szolidaritási adó például 3,1 milliárdra emelkedett, így lassan megfordul a világ, és mi kezdjük el támogatni az államot: számításaink szerint 2023-ban nettó befizetővé válik az önkormányzat. Amikor az állam az önkormányzatok támogatását és lehetőségeit szűkíti, az elvégzendő feladatokat pedig növeli, az nemcsak tisztességtelen, de megoldhatatlan is. A 2023-as költségvetést egyébként a 2022-es számokra alapoztuk, plusz 5 százalék. Ez nyilván nem mindenhol tartható – például az óvodák esetében –, mert a rezsinövekedés ennél jóval nagyobb mértékű, de összességében sikerült mértéktartóan terveznünk, aminek köszönhetően biztosítani tudjuk a kerület működőképességét és a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Büszke vagyok arra is, hogy – Újbudán először – bevezetjük a közösségi költségvetést, amelyből a lakosság ötletei, szavazatai alapján fogunk közösségi projekteket finanszírozni.
Az egészségügy fejlesztése önnél prioritást élvez. Idén marad idő a Gyermekegészségügyi Centrum (GYEÜC) befejezésén túl másra is?
2022-höz képest összességében közel másfélszer annyit fogunk fordítani a kerületi fejlesztésekre, beruházásokra. Belátható időn belül átadjuk a centrum épületét, de ezzel párhuzamosan zajlik a körtér sarkán álló egykori banképületben a Diabétesz Központ építése is. A gyermekeket és felnőtteket egyaránt fogadó intézmény jelentősége nagy, mivel a lakosság 10 százaléka érintett a cukorbetegség valamilyen formájában. Idén indul a madárhegyiek életminőségét javító fejlesztés: óvoda, bölcsőde, gyermekháziorvosi rendelő és játszótér létesül, amit egyelőre Gyemekliget néven emlegetünk. A fejlesztés legfontosabb célja, hogy a környékről hiányzó ellátások – amelyek jelenleg Gazdagrét vállát nyomják – helyben történjenek meg. Az Ulászló utcai saroktelek helyére tervezett beruházások közül még ez évben megvalósul a közpark kialakítása.
Míg 2022 az energiaválsággal való szembesülésről szólt, addig 2023 az arra adott válaszok éve lesz. Megmutatkozik ez Újbuda költségvetésében is?
Kötelezőnek tekintjük, hogy energetikai korszerűsítésekre költsünk. A sport területén nagy fogyasztás jellemző, tavaly emiatt hallottunk olyan sokat a bezárásokról Budapest-szerte. Ez azonban Újbudán fel sem merült. Ha ugyanis előbbre akarunk jutni, nem hátrafelé kezdünk lépkedni. Szerencsére sportcégünk vezetője, Simon Károly is így gondolkodik, és olyan kreatív megoldásokkal rukkol elő, amelyek komoly megtakarításokat hozhatnak. Napelemek kerülnek a Gabányi László Sportcsarnok és a Nyéki Imre Uszoda tetejére, az intézményeink energetikai fejlesztésére pedig további 285 millió forintot fordítunk. A Nyéki uszoda megdrágult működésére a sportállamtitkárságtól kapunk forrást – elsősorban az OSC vízilabda-egyesület jelenléte miatt –, de mi is növeltük támogatásukat, ami természetes, hiszen a sportra egészségmegőrző tevékenységként tekintünk.
Mivel a gazdasági krízis szociális válsággal is fenyeget, a rászorulók támogatása szintén hangsúlyos terület. Az év végén megszavazott szociális csomag megtartása vagy a juttatások növelése a cél?
A szociális terület támogatottsága nincs felülről lehatárolva, emellett kapcsolódik a költségvetésben elkülönített 500 milliós krízisalaphoz, amely a váratlan helyzetek kezelését szolgálja. Ha például elfogyna a szociális támogatásra szánt összeg, a krízisalapból csoportosítunk át összegeket. A tavaly megnövelt támogatások folyamatosan kiegészülnek olyan elemekkel, amelyek lekövetik a hétköznapi életet, például az áram- és a gázszámla változásait. Arra törekszünk, hogy saját alapítványunk, a VICUS XI. Közalapítvány támogatásait és a szociális juttatásainkat összhangba hozzuk annak érdekében, hogy valóban eljusson a segítség azokhoz, akiknek valóban szükségük van rá.
Az önkormányzati kézben maradt iskolai, óvodai, bölcsődei intézmények fejlesztésére is jut majd pénz?
Kell, hogy jusson. Két nagy tételünk az iskola- és óvodaudvarok felújítása. Ugyanakkor tudjuk, hogy bár látványos dolog rendbehozni egy udvart, annál is hasznosabb, ha az épületet hőszigeteljük. Van egy 260 és egy 103 milliós összegünk, amit erre fordítunk. Fájó pont számomra az úszásoktatás. Két évfolyam oktatását a tankerület, másik kettőét az önkormányzat finanszírozza, de most kaptunk értesítést a tankerülettől, hogy a kettő helyett csak egyet finanszíroz. Akkor mire való ez a szervezet? Más országokban négyfokozatú az úszásoktatás, amelynek az utolsó vizsgája a ruhában zajló mentés. Mi meg oda jutottunk, hogy még úszni sem tudjuk megtanítani a gyerekeket?
2022 egyik legnagyobb horderejű programja a parkolási rendszer teljes átalakítása volt. Be fogja váltani a reményeket?
Tegyünk tisztába dolgokat. A parkolási zónákat a főváros hozta létre: meghatározta, a kerületnek mely részei lehetnek fizetősek, és azok mely díjzónába tartozzanak. Tehát ezek nem tartoznak a kerület hatáskörébe. A reformot nem a bevételek indukálták, hanem az, hogy az Újbudán élők tudjanak parkolni a lakóhelyük közelében, amit az agglomerációból érkező rengeteg autós gyakran megakadályozott. A város szélét is magában foglaló Újbuda sajnos kitüntetett helyzetben van: az Etele téri közel 2000 parkolóhelyet rendre megtöltik a kívülről érkezők. Ezért tűztük ki, hogy a közösségi közlekedés irányába tereljük az ingázókat. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Magyarországon évente 12 ezerre teszik azok számát, akik a környezetszennyezés következtében halnak meg – ebből négyezer fővárosi lakos.
A válságévek alatt a hivatalban is szorosabbra húzták a nadrágszíjat, ugyanakkor a köztisztviselők megtartására is áldozni kell. Hogyan?
Több mint 1600 dolgozót foglalkoztatunk közvetlenül vagy cégeinken keresztül. 2022-ben sikerült úgy rendezni a béreket, hogy az infláció ugyan mérsékelte, de nem vitte el a emelés hatását. De még nem dőlhetünk hátra. Az érdekképviselettel lezajlott egyeztetés során egy szerintük is megfelelő döntés született: több mint 15 százalékos béremelésben állapodtunk meg. Idáig a fizetés alapját képező viszonyszám 60 ezer forint volt, ezt szoroztuk fel munkakörtől, beosztástól függően. Az első félévben ezt a viszonyszámot 65 ezerre, július elsejétől 68 ezerre növeljük. A cafetériát jelentősen, 300 ezerről 332 ezer forintra emeljük, de lesznek még apróbb korrekciók. Ehhez a 15 százalékhoz jön még egyhavi köztisztviselői és egyhavi jutalomkeret, és az év végi zárszámadáshoz is hozzárendelhetünk még felmerülő igényeket.
T. D.
