Sittes talaj, vízhiány, kivágások, gyökereket csonkoló markológépek, és még a kutya is oldalba kapja. Az életben maradásukért küzdő városi fákkal nem csak rosszul bánunk, de mindig útban vannak egy beruházásnak vagy egy főnyomócsőnek. Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét, címzetes egyetemi docenst arról kérdeztük a 11-es Podcastban, hogy érzik magukat a fák Budapesten, lesz-e helyük a házak között, és tudnak-e alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.
A fák igen szélsőséges körülményekkel képesek megbirkózni, a magyar főváros pedig mintha tesztelné a határaikat, a legkeményebb kiképzést adja nekik: a betonrengeteg közepén, füstben, porban, aszfalttal körbeöntve, locsolás nélkül is állják a sarat. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint azonban mostanra betelt a pohár: az idei nyáron összesen 170 mm csapadék hullott Magyarországra, miközben 200 alatt nincs élet a fás szárú növények számára. Mivel a jövőben hasonló szárazsággal számolhatunk, új fát már csak öntözőrendszerrel érdemes telepíteni Budapesten, ami rendkívüli mértékben megdrágítja a fásítást. Lemondani róluk azonban nem opció, ugyanúgy szükség van rájuk, mint bármely városi infrastruktúrára.
A fák másik természetes ellensége a közmű. Egy belvárosi közműtérkép úgy néz ki, mint egy föld alatti spagettihálózat, ahol talpalatnyi hely sincs fáknak. Mivel a jog erősebben védi a közműveket és védőtávolságukat, mindig a közművek nyernek a fák javára. Ezért lobbizik a zöld szakma egy új törvényért. A szakember cinikusnak tartja, amikor egy beruházás kapcsán kijelentik, nem kell aggódni a kivágott fák miatt, mert újakat ültetnek helyettük. A fák ugyanis nem nőnek olyan gyorsan, mint az épületek: 15-20 év múlva lesznek lombosak, oxigént termelők. – Egy faiskolában cseperedett fát beültetni a belvárosba ahhoz hasonlatos, mintha a gyerekemet a luxusegyetem után elküldeném a guantánamói fogolytáborba – fogalmaz a főtájépítész. A városban a fáknak a faiskolában kapott víz, tápanyag és növényvédelem mindegyikéből homeopátiás mennyiség jut.
Virágföldet kérnék, föld nélkül!
Hogy miért ilyen mostoha hely a város? – Minden gyökérszinten dől el – magyarázta Bardócz Sándor. – A belvárosban II. világháborús sittel kevert, cementálódott, talajnak nem nevezhető föld van. Egy olyan helyen, mint például a Király utca, az ültetőgödör valójában egy beton kaspó, amit semmilyen gyökér nem tud keresztül törni, így a fa megnőni, lombosodni sem fog. Nyugat-Európában ilyen helyeken az aszfalt alatt talajcserét végeznek legalább 6 négyzetméteren. A fákat ugyanis nem a közvetlen esőzés élteti: ha a gyökérzet nem éri el a talajvizet, a növény elpusztul. A nagy belvárosi fák még azért élnek, mert anno át tudtak hatolni a friss sittrétegen. A belvárosban tehát nem mennyiségi pótlásra van szükség, hanem minőségire, ami példányonként 5-10 millió forintba is kerülhet – figyelmeztetett a szakember. Ha pedig a veszélyek listája rövidnek tűnne, hozzáadhatók az útsózás, az áruszállítás, a bicikliláncolás, a markológépek és a lepisilés okozta károk is.
A nyári poklot már csak a talajvízhez jutó fák élik túl: egy fiatal egyednek is minimum heti 150 litert kell felszívnia, hogy fejlődni tudjon, nagy lombkoronával rendelkező társainak pedig ennél is többet. Ők tudják hűteni a várost, alattuk akár 6-7 fokkal is hűvösebb lehet. Párologtatásukkal hőt vonnak el a környezetből; a fa egy nulla energiaigényű, önműködő légkondicionáló készülék, aminek a kültéri egysége is hűt. Tápanyagra másodsorban van szükségük, oxigénre pedig alig. Meglepően hangzik, de a városi rossz levegő egy része nem is olyan rossz nekik, a szén-dioxidot például kifejezetten szeretik: beépítik a szénvázukba, hogy abból csináljanak oxigént. (Nem véletlenül légtrágyáznak az üvegházi termesztésben, azaz CO2-vel ösztökélik növekedésre a növényeket.) A fák legfőbb attrakciója azonban az oxigéntermelés. Kevesen gondolnak bele, hogy a légkör jelenlegi oxigénmennyisége évmilliók alatt lezajlott növényi anyagcsere eredménye.
De ha kevés a csapadék, és sok fa nem jut talajvízhez sem, miért lehetnek még életben? A válasz a Fővárosi Vízművek évtizedek óta rossz állapotú vízvezetékeiben rejlik: a csövek repedésein keresztül az áramló víz 25 százaléka elszivárog. A fasorainknak ez isteni szerencse, a legtöbb ebből táplálkozik a mai napig – tárja fel a föld alatti titkot a szakember.
Fák a politika kereszttüzében
Nagyon sok fát veszítünk el magán- vagy intézményi területeken, mert az építéshatósági feladatokat 2020 óta a kormányhivatal látja el, ahol semmi jele a favédelmi szempontoknak – hangsúlyozta a főtájépítész. Amikor pedig egy beruházó rájön, hogy a megvásárolt telkén csak korlátozottan tud építkezni, elkezd lobbizni az önkormányzatoknál, hogy módosítsák a szabályozásukat. – Az önkormányzatok szegények, a beruházók gazdagok, így azok a településrendezési szerződésben megígérnek sok mindent, aminek egy része ugyan hasznos, de általában a zöld húzza a rövidebbet. Sok lakóparképítő eleve megúszni akarja a zöldítést: faltól falig építik be a telket a maximális profit érdekében, tetőkerteket létesítve, ami sosem lesz teljes értékű zöldfelület. Az alattuk lévő helyiségek viszont előbb-utóbb beáznak, miután a hazai építőiparban nem NASA mérnökök dolgoznak – mutatott rá Bardóczi.
Odacsap a klímaváltozás
A főváros kezelésében lévő 110 ezer fából (ilyen a közterületiek 10 százaléka), 11 ezer veszélyes, tehát kivágás közeli állapotban van. Ha az aszály trendje és a városi fák állapotromlása folytatódik, 2035-re nemcsak darabra a 40 százalékukat veszítjük el Budapesten, de a lombkoronatömeg 90 százalékát is. Ezt a fák III. világháborújaként fogunk számon tartani, ahonnan teljesen újjá kell építeni a város faállományát, akárcsak a II. világháború után. Az egyetemi docens szerint az extrém hőhullámok és súlyos aszályok ellenére nagy tévedés azt gondolni, hogy eljött a mediterrán növények kora: a továbbra is várható fagyokat és a havazást a banán-, az olajfa vagy a kivi nem éli túl. Mivel a klímaváltozás sosem egyirányú, a jövőben a hosszú aszályos időszakokat csapadékos periódusok váltják, így hiába van most rekord szárazság, ne csodálkozzunk, ha két hónap múlva az évszázad legnagyobb árvizéről szólnak majd a hazai hírek.
A platánnak, a kőrisnek, a tölgynek és a vadgesztenyének azonban mindenképp kicsengettek, az új sláger a mezei juhar, a szárazság- és betegségtűrő szilfa és hibridjei, valamint a Ginkgo biloba (páfrányfenyő) lesz. Utóbbi a földtörténet legnagyobb túlélője: átvészelte a jégkorszakot és a Föld összes klímakatasztrófáját, 60 millió év minden betegséget és kártevőjét. A budapesti dzsumbuj meg se kottyan neki, így eljöhet az idő, amikor ginkgo fasor alatt sétálhatunk az Andrássy úton, ahol most éppen déli ostorfára cserélik a megfáradt amerikai kőriseket. Vannak Jolly Joker fák, de ne felejtsük el, hogy a szárazságtűrő növények nagyon lassan nőnek. Nincs ingyen ebéd – figyelmeztetett a szakember.
Török Dániel
